Évekig a magas hozamú magyar állampapírok számítottak az alapértelmezett választásnak sok lakossági befektető számára. Ahogy ezek a hozamok csökkennek, hová áramolhat ez a pénz?
Magyarország az állampapírokon keresztül egy kifejezetten meggyőző és egyedülálló értékajánlattal rendelkezett , és ez több szempontból kifejezetten pozitív volt, hiszen segített a lakossági befektetőknek kialakítani a befektetési tudatosságot. Noha az állampapírok egy koncentrált eszközosztályt képviselnek, magas hozamú termékek voltak. Véleményem szerint ez egy nagyon jó kezdeményezés volt. Ugyanez igaz a TBSZ-re is, amely kiváló alapot ad a diverzifikációhoz és más befektetési eszközök felé való nyitáshoz.
A Lightyearnél úgy alakítottuk ki a termékünket, hogy különféle befektetői igényeket is kiszolgáljunk, de az alapfilozófiánk nagyon egyértelmű: hosszú távon sikeres befektetők számára építünk platformot. Nem kínálunk gyors meggazdagodást ígérő vagy tőkeáttételes spekulatív termékeket. Az üzleti modellünk alapjaiban tér el ettől. Azoknak az ügyfeleknek, akik most új eszközosztályt vagy befektetési univerzumot keresnek az állampapírok után, széles eszközkínálatot tudunk biztosítani.
Mindeközben a kamatkörnyezet is megváltozott Magyarországon. Az alapkamat 6,5 százalék, a kereskedelmi bankok betéti kamatai ennél alacsonyabbak, és természetesen az inflációt is figyelembe kell venni. Ez az a valós hozam, amit a betétesek ténylegesen elérnek.
Magyarországon továbbra is nagyon erős a készpénzhasználat kultúrája. Miért tartják még mindig sokan készpénzben vagy nem kamatozó bankbetétekben a pénzüket?
A „párnaciha-pénz” jelenség részben kulturális, részben pedig a termékkínálatból fakad. Azt gondolom, hogy a bankok általánosságban nem végeztek különösebben jó munkát a széles körű befektetési portfóliók kialakításában. Ha megnézzük a bankok alapvető működését, az elsősorban a hitelezésre épül, ehhez pedig olcsó betétekre van szükségük. Ha túl vonzó befektetési termékeket kínálnának, a pénz elvándorolna a betétekből ezek felé.
Ezért van komoly létjogosultsága azoknak a szereplőknek, akik befektetésközpontú megközelítéssel dolgoznak: egyszerűvé, elérhetővé és érthetővé teszik a befektetést, így azok is beléphetnek a részvénypiacok és ETF-ek világába, akik eddig készpénzt vagy nem kamatozó számlákon parkoltatták a pénzüket.
Emellett kulturális tényezőkről is beszélhetünk. A jegybank legutóbbi elemzése is rámutat, hogy mennyire koncentrált a vagyon Magyarországon: a pénzügyi eszközök nagy része a felső rétegeknél van, miközben az alsó 50 százalék csak nagyon kis részesedéssel bír. Biztos vagyok benne, hogy rengeteg parlagon heverő készpénz van még a rendszerben, a mi feladatunk az, hogy jobban láthatóvá váljunk, elérjük ezeket az ügyfeleket, és a megfelelő eszközökkel egyszerűbbé tegyük számukra a befektetést.
Mit tanultak más európai piacokon: hogyan lehet az első befektetés előtt állókat kibillenteni a tehetetlenségből?
Ez mindig kulcskérdés. Hogyan garantáljuk, hogy az első befektetők megtalálják a megfelelő terméket? Ennek egyik része a láthatóság, a másik pedig az eligazodás a befektetési univerzumban. Rengeteg visszajelzést kapunk az ügyfeleinktől, és ezekre reagálunk is. Az egyik legnagyobb kihívás a termékfelfedezés: sokan nem tudják, hogyan és mibe fektessenek. Érdekes módon sokszor az eszközök nagy száma miatt panaszkodnak, ami elsőre ellentmondásos, hiszen hatezer különböző instrumentumból elvileg mindenki megtalálhatja a neki megfelelőt.
A valódi probléma azonban a stratégia és a bátorság hiánya: hogyan kezdjek neki, és hogyan tegyem meg az első lépést. Pont ezért éreztük úgy, hogy szükség van a Kész Mixekre. Négy évnyi adat alapján egyértelművé vált, hogy a termékválasztás és a döntéshozatal jelenti a legnagyobb akadályt. Hol kezdjem? Mibe fektessek? Hogyan induljak el? Sokan regisztrálnak a platformra, de nem hozzák meg az első befektetési döntést. Már gondolkodnak rajta, de nem lépnek. Ezért kell ösztönöznünk az embereket, hogy minél korábban kezdjék el, hiszen a kamatos kamat hatása az idővel válik a legjobb barátunkká.
Sok magyar befektető panaszkodik a rejtett költségekre, a kedvezőtlen devizaárfolyamokra és az elavult felületekre a hagyományos bankoknál. Hol látja a legnagyobb különbséget a fintech cégek és a bankok között?
Ahogy említettem, a bankok portfóliója sokkal szélesebb, de a fókuszuk a hitelezésen van. A befektetési termékek náluk stratégiai és bevételi szempontból is csak a harmadlagos-negyedleges kategóriába esnek. Emiatt nem könnyű számukra kifejezetten befektetési célú, átlátható, alacsony költségű és széles eszközkínálatot nyújtó termékeket építeni.
Mi ezzel szemben másképp építettük fel az infrastruktúránkat: közvetlen kapcsolatban állunk a főbb tőzsdékkel és értéktárakkal, így alacsonyan tudjuk tartani a költségeinket, amit tovább tudunk adni az ügyfeleknek. Ez teszi lehetővé például a jutalékmentes ETF-eket is. Egy drága infrastruktúrával ez nem működne. A bankok ezzel szemben gyakran külső partnerekre támaszkodnak, ami szintén növeli a költségeket és csökkenti a rugalmasságot. Itt egyértelműen előnyben vagyunk.
A verseny mennyire szól valójában az átláthatóságról, és mennyire az árakról?
Szerintem minden befektetőnek érdemes kiszámolnia, mennyi hozamot veszít a költségek miatt. Ez sokszor jelentős összeg. Mi a weboldalunkon is igyekszünk ezt átláthatóvá tenni: összehasonlítjuk magunkat a versenytársakkal, megmutatva, mennyit fizetne valójában az ügyfél.
Ugyanakkor még mindig van egy tudásbeli hiány: sokan nem is tudják, hogy léteznek alternatív befektetési platformok. Ezért kell láthatóbbá válnunk, közösségekkel és partnerekkel együtt dolgoznunk. Az emberek nem úgy kelnek fel reggel, hogy bankot akarnak váltani, ezt a gondolkodást kell megváltoztatni jobb termékekkel. A végén az alacsonyabb díjak, a nagyobb átláthatóság és a szélesebb választék jobb hozamokat eredményez majd számukra.
„Kész Mixek” néven vezetik be Magyarországon a kockázati szint szerint válogatott portfóliókat. Miért most jött el ennek az ideje?
Négy év tapasztalata és rengeteg visszajelzés alapján pontosan látjuk, mi számít a felhasználóknak. A választék mellett a döntési paralízis a legnagyobb ellenség. A felhasználók túl sok eszközt látnak, és nem tudják, hogyan válasszanak, vagy milyen kockázatokat vállalnak.
Ezeket a mixeket úgy terveztük, hogy átláthatók és könnyen érthetők legyenek, megfelelő dokumentációval, hogy mindenki megalapozott döntést hozhasson. Ez különösen a kezdők számára fontos: elindulhatnak a Kész Mixekkel, majd ahogy rutint szereznek, később áttérhetnek ETF-ekre vagy akár egyedi részvényekre. Ez egy jó belépési pont.
Tekinthetünk a Kész Mixekre egyfajta belépőként a befektetések világába?
Abszolút lehet első lépés, mert sokkal nagyobb átláthatóságot ad az adott eszközről és arról a kockázati szintről, amit az adott döntéssel vállalunk. Ugyanakkor nem csak a kezdők számára lehet releváns, mert a tapasztaltabb befektetők számára is lehetőséget ad arra, hogy különböző stratégiákat alkalmazzanak a teljes portfóliójukon belül. Ha például valaki egy lakáshitel önerőjére szeretne félretenni, létrehozhat egy külön befektetési tervet, és rendszeres befizetésekkel építheti azt, miközben a portfóliója többi részét más eszközökben tartja. Egy ilyen automatizált, előre összeállított portfólió képes úgy haladni előre, hogy közben nem igényel folyamatos beavatkozást. Éppen ezért nem korlátoznám ezt kizárólag kezdőkre, hosszú távú megoldásként is megállja a helyét.
Miért ezt a háromszintű struktúrát választották? Hogyan érdemes a különbségeket értelmezni?
Ha túl széles a választék, akkor ugyanaz a probléma jelentkezik, csak más formában: a felhasználók ismét döntési helyzetbe kerülnek, és ez újra bizonytalanságot szül. Ezért a Mérsékelt, a Lendületes és a Globális portfóliók egy jól érthető kiindulópontot jelentenek. A három opció között világos különbségek vannak a vállalt kockázat szintjében és az eszközök összetételében. A cél az volt, hogy mindenki találjon egy számára megfelelő belépési pontot, anélkül, hogy túl sok döntést kellene meghoznia már az elején.
Ahogy említette, a magyar háztartások pénzügyi vagyona erősen koncentrált, miközben sokan teljesen kimaradnak a befektetésekből. Mennyire tud egy ilyen termék valódi hozzáférést biztosítani a szélesebb rétegeknek?
Mi úgy látjuk, hogy az egyik legnagyobb probléma a belépés hiánya: az emberek nem teszik meg az első lépést, és ebben a félelem is nagyon erős szerepet játszik. Nem tudják, mibe fektessenek, és nem látják át a különböző termékekhez kapcsolódó kockázatokat.
Ha viszont világosan definiált, könnyen érthető portfóliókat kínálunk, ráadásul olyan eszközökkel, amelyeket a világ vezető alapkezelői kezelnek, akkor ezzel jelentősen csökkenthető a belépési küszöb. Ez segít abban, hogy az emberek magabiztosabban hozzanak döntést és elinduljanak a befektetés felé.
Az is fontos, hogy a Lightyearnél nagyon kis összegekkel is el lehet indulni. Nincsenek minimumdíjak és minimális portfólióméretek, így gyakorlatilag bárki elindulhat, akár kisebb megtakarítással is.
Az automatikus befektetés is elérhető ezekhez a mixekhez. Ez csak kényelmi funkció, vagy a hosszú távú pénzügyi tudatosság formálásának eszköze?
A sikeres befektetés két alapja a türelem és a fegyelem. A fegyelem azt jelenti, hogy rendszeresen fektetünk be, és ebben az automatizált befektetés kifejezetten sokat segít. Ha ez a rendszeresség szokássá válik, akkor az adott befektető nagyobb eséllyel lesz sikeres, mint az, aki inkább alkalomszerűen, a piaci hangulatnak megfelelően hoz döntéseket. Éppen ezért építettük be ezt a funkciót.
A termék minden számlatípuson elérhető, a TBSZ-t is beleértve. Mennyire meghatározó ez a magyar piacon?
A TBSZ kiemelten fontos számunkra. Jelenleg a feltöltött számlával rendelkező magyar felhasználók mintegy 68 százaléka használja, ami önmagában is jól mutatja a jelentőségét. Általánosságban is erősen hiszek az olyan adókedvezményes konstrukciókban, mint a TBSZ. Azokban az országokban, ahol a kormányzat ilyen megoldásokkal ösztönzi a hosszú távú befektetést, egy erősebb befektetési kultúra és stabilabb társadalom alakul ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy a társadalom több pénzügyi eszközzel rendelkezik, és kevésbé függ az állami nyugdíjrendszertől. Magyarország ebből a szempontból két erős pillérrel rendelkezik: az állampapírokkal és a TBSZ-szel.
A Kész Mixeket úgy pozicionálják, mint amelyek leveszik a felhasználók válláról a több ezer eszköz közötti választás terhét. Hogyan lehet egyszerűsíteni a döntést úgy, hogy közben ne keltsenek hamis biztonságérzetet?
Ez egy nagyon fontos kérdés. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a befektetés kockázattal jár, ugyanakkor azt is, hogy a nem befektetés sok esetben még nagyobb kockázatot jelent. Az infláció ugyanis folyamatosan erodálja a megtakarításokat, ez egy alapvetés.
Ezen túlmenően kulcsfontosságú, hogy a kockázatok láthatóvá váljanak a felhasználók számára: világosan értsék, hogy egy adott eszközosztályhoz vagy portfólióhoz milyen kockázatok kapcsolódnak. A harmadik fontos elem pedig az edukáció. Közösségekkel és különböző partnerekkel dolgozunk együtt azon, hogy minél szélesebb körben elérhető legyen a pénzügyi tudás.
Észtországban például a március a pénzügyi tudatosság hónapja, és ilyenkor a bankok és befektetési cégek már az iskolákban is jelen vannak, megtanítják a gyerekeknek a befektetés és a pénzügyi tervezés alapjait. Minden piaci szereplőnek közös felelőssége, hogy a társadalom rendelkezzen a hibás döntések elkerüléséhez szükséges tudással.
Merre tart a magyar piac a következő két-három évben: a diverzifikáltabb befektetési kultúra irányába, vagy inkább egyik domináns megtakarítási formából a másikba történő átrendeződés várható?
Már most is nagyon erős, pozitív trendeket látok a magyar lakossági befektetők körében. Ha összehasonlítjuk a nálunk kezelt magyar vagyont más piacokkal, a magyar felhasználók szignifikánsan diverzifikáltabbak.
Például náluk az ETF-ek aránya átlagosan 50 százalék körül van, míg máshol ez inkább a 30 százalékhoz közelít.
Azt is látjuk, hogy új ETF-ek kerülnek előtérbe: földrajzilag sokkal szélesebb lefedettségű portfóliók jelennek meg, és nő az érdeklődés az árupiaci befektetések iránt is. A portfóliók egészséges irányba fejlődnek, a magyarok kifejezetten okosan építik be a kockázatkezelést.
Emellett egyre több befektetés érkezik a hazai részvénypiacra, ami szintén kiváló fejlemény. Tavaly szeptemberben vezettük be a Budapesti Értéktőzsdét a platformon, és azóta jól látható trend, hogy nő az érdeklődés a helyi piac iránt. A hazai piac felé való elfogultság egy érdekes tényező. Azokban az országokban, ahol erős a helyi értéktőzsde, azt látjuk, hogy erősebb a helyi piacon való részvétel is, ami egy jó dolog, mert másképpen a legtöbb befektetés közvetve vagy közvetlenül az amerikai piacokra vándorolna.
Ha egy év múlva beszélgetnénk újra, mi jelezné, hogy valóban új szintre lépett a magyar lakossági befektetési piac?
Egyrészt az, ha még többen használnák a TBSZ-t, mert ez egy olyan konstrukció, amely jelentősen javítja a befektetések adózás utáni hozamát. Másrészt a diverzifikáció mértéke is fontos indikátor lenne, különösen azoknál, akik az állampapírokból lépnek tovább más eszközosztályok felé. Emellett hiszek Európában és a helyi piacainkban is: látni szeretném, hogy több európai befektető bízik a saját és a környező piacokban. Ezek lennének azok az indikátorok, amelyek alapján azt mondhatnám: igen, a magyar piac egy új és érettebb szakaszba lépett.