A vártnál nagyobb az uniós GDP-növekedés

Az első negyedévben - az Eurostat várakozásait meghaladva - 0,8 százalékkal bővült mind az eurózóna, mind az EU bruttó hazai terméke. A német építkezési és egyéb beruházások vártnál jobb teljesítménye az emelkedő olajár és az euró további erősödése ellenére is fokozta a gazdasági növekedést. A tavalyi első negyedévhez képest az eurózóna GDP-je 2,2 százalékkal nőtt. A szakértők a második negyedévre a német növekedés lassulását jelzik előre az olajárak, az infláció és az euró erősödése miatt, az eddigi sikert pedig az építkezési beruházások időszakos fellendülésének tudják be. Májusban az olaj rekordárat ért el, az élelmiszerárak szintén szárnyaltak, az eurózóna inflációja 3,6 százalékos volt - az eddigi legmagasabb az Európai Központi Bank (ECB) tíz évvel ezelőtti születése óta. Az euró az elmúlt egy év során 16 százalékkal erősödött a dollárral szemben, gyengítve az európai export versenyképességét. Az ECB csütörtökön hoz kamatdöntést. Mivel az európai pénzintézet célja az árstabilitás garantálása, várhatóan a lehető legtovább tartja majd a jelenlegi négyszázalékos rátát.

Nyakunkon a hőséggazdaság

A múlt héten beköszöntött kánikulában napi 100 ezer köbméterrel megugrott a főváros vízfogyasztása.

Bőven fogy a víz, de van elég belőle

Százezer köbméterrel ugrott meg a főváros napi vízfogyasztása azzal, hogy az átlagosnak indult május az utolsó héten hőségbe fordult át. Lévai Zsuzsa, a Fővárosi Vízművek kommunikációs osztályvezetője lapunk kérdésére elmondta, hogy a napi vízfogyasztás a múlt héten 600 ezer köbméter fölött volt Budapesten, szemben az idei napi 500 ezer köbméter körüli átlagos fogyasztással. A vízműveknek nem jelent nehézséget a hőségben növekvő fogyasztás, teljes kapacitása ugyanis jóval meghaladja az éves tényleges felhasználást: a tavalyi hőségriadó idején a napi 774 ezer köbméternyi víz biztosítása sem okozott problémát. A nyolcvanas évek óta nem volt rá példa, hogy rendkívüli intézkedést kelljen hozni a fővárosban a megfelelő mennyiségű ivóvíz biztosítására. Hosszú távon épp ellenkező a helyzet: az agglomerációba költöző családok miatt a budapesti vízfogyasztás ugyanis évről évre csökken. A különösen nagy fogyasztás biztosítása helyett a vízművek számára éppen az a probléma, hogy újragondolja kapacitásait és alternatív bevételi forrásokat találjon a kieső vízdíj árbevételének pótlására. Kiss Ferenc, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) osztályvezetője és főmérnöke tájékoztatása szerint május elsején kezdődött meg a nyári időszak, a társaság valamennyi strandfürdője lépcsőzetesen megnyílt a hónap folyamán. A múlt heti hőségig azonban nem vett igazán nagy lendületet a strandszezon, a BGYH forgalmi adatai így elmaradást mutattak a várakozásokhoz képest. A múlt hét közepén tetőző hőség után viszont a budapesti fürdők forgalma megkétszereződött. A hétvégi forgalom a társaság valamennyi fürdőjében 12 ezerről 28 ezerre ugrott. A hét közbeni forgalom (hétfőtől péntekig) 7-8 ezerről 8-10 ezer főre emelkedett, egyes napokban a korábbi hetek duplájára nőtt a strandok látogatottsága.

Szárnyaló orosz infláció és gazdasági növekedés

Az élelmiszerek ára több mint 9,7 százalékkal emelkedett az idei első öt hónapban az orosz gazdasági minisztérium jelentése szerint, miközben az infláció 4,5 százalék körül alakult. Az élelmiszerek teszik ki az orosz fogyasztói kosár jelentős részét, 40 százalékát. A Világbank becslése szerint az orosz infláció 12-14 százalék között lehet idén - ez a magas érték már nem magyarázható a világpiaci élelmiszerár-emelkedések hatásával. Az élelmiszer mellett az olaj ára is nőtt, a meredek áremelkedéshez a jelentős tőkebeáramlás és a bőséges kormányzati kiadások is hozzátettek. Az annualizáltan jelenleg 15 százalék körülire becsült éves infláció messze meghaladja a kormány 10,5 százalékos célkitűzését. Vlagyimir Putyin miniszterelnök a francia Le Monde-nak adott interjúban a bérek, nyugdíjak és segélyek emelése mellett érvelt, aminek célja, hogy megóvja a lakosságot az áremelkedések káros hatásától. Azonban áprilisban a bérek - még a putyini terv életbelépése előtt - már 28 százalékkal nőttek az egy évvel ezelőttihez képest. Egyes szakértők szerint a további emelés - egyes latin-amerikai országokhoz hasonlóan - inflációs spirált gerjeszthet Oroszországban. Ha a kormány nem hoz azonnali lépéseket az infláció visszaszorítására, később még fájdalmasabb megszorító intézkedések meghozatalára kényszerül. A kiugró inflációs ráta mellett azonban Oroszország gazdasági növekedése is rendkívül intenzív. A Nemzetközi Valutaalap 7,8 százalékos orosz GDP-növekedést jósolt 2008-ra, elsősorban a szárnyaló olajárnak és az óriási tőkebeáramlásnak köszönhetően; a befektetések, a termelékenység, a jövedelmek és a fogyasztás egyaránt dinamikusan növekszik. 2007-ben a GDP 8,1 százalékkal, az árak 2006-ban 9, 2007-ben pedig 11,9 százalékkal emelkedtek.

Tovább csökkent a német kiskereskedelem

Áprilisban már második hónapja csökkent a kiskereskedelmi forgalom Németországban, noha az elemzők 0,6 százalék körüli növekedést vártak. Márciushoz képest 1,7, éves összehasonlításban egyszázalékos volt a visszaesés a szezonális tényezők figyelembevételével. Elemzők szerint a gyenge adat oka, hogy a gyorsuló infláció nyomán gyengül a lakosság vásárlóereje, ami a növekedés lendületének megtörésével fenyeget. A német gazdaság az első negyedévben a befektetések és az export jelentős emelkedésének nyomán az elmúlt 12 évben a leggyorsabb tempóban, negyedéves szinten 1,5 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi forgalom azonban már márciusban is 2,2 százalékkal csökkent. A visszaesés oka a fogyasztók vásárlóerejének gyengülése a gyorsuló infláció miatt: a pénzromlás üteme a múlt heti előzetes adatok szerint májusban az áprilisi 2,6 százalékról 3 százalékra gyorsult. A GfK gazdaságkutató ugyancsak múlt héten közzétett adatai a fogyasztói bizalom erőteljes gyengülésére utalnak. Az adatok a Commerzbank elemzői szerint azt jelzik, hogy a második negyedévben a gazdaság lassulására lehet számítani, a kilátásokon egyedül az olaj árának esése javíthatna.

Jóváhagyták a német vasút részleges privatizációját

A német parlament alsóháza pénteken elfogadta a Deutsche Bahn AG (DB) állami vasúttársaság részleges privatizációját. A döntés értelmében a DB személy- és teherszállító, logisztikai és szolgáltatási üzletágainak 24,9 százalékát értékesítik tőzsdei úton. A vasúti pálya, az állomások és energiaszolgáltató egységek továbbra is állami kézben maradnak. A novemberre tervezett ügylet a német állam legnagyobb részvénykibocsátása lesz a posta 5,8 milliárd eurót hozó 2000-es tőzsdei bevezetése óta. A kormány hasonló, 5-8 milliárd euró közötti bevételre számít a vasúttársaság esetében is. Ennek kétharmadát a vasút állami kézben maradó részének fejlesztésére fordítják, a fennmaradó rész a költségvetés bevételei közé kerül. A most meghozott döntést két és fél éven át tartó viták és egyeztetések előzték meg a nagykoalíciós kormányon belül. A kereszténydemokraták eredetileg a társaság akár 49 százalékát eladták volna, a szociáldemokraták azonban legfeljebb 25 százalék értékesítését tartották lehetségesnek.

Optimista a Coop-csoport

A Coop üzletláncot üzemeltető Co-op Hungary Zrt. 2007-ben a háztartások fogyasztásának visszaesése ellenére is 10 százalékos árbevétel-növekedést ért el. A GKI gazdaságkutató intézet prognózisa alapján a csoport vezérigazgatója, Murányi László a kiskereskedelmi értékesítés volumenének pozitív alakulására számít 2008-ban. A GDP lassuló növekedési üteme mellett 2007-ben a háztartások fogyasztása 2,2 százalékkal esett vissza, ennek ellenére a Coop-csoport a 2006-ban elért 400 milliárd forintos bruttó árbevételét 440 milliárdra növelte tavaly. A csoport legnagyobb tagja, a Coop üzletlánc árbevétele 288 milliárd forint volt. A csoportszintű nyereség a tavalyelőtti 4 milliárdról 3,5 milliárdra esett vissza. A gazdaság lassulása mellett Murányi az erős versenyt, az élelmiszer-kiskereskedők koncentrációját és láncosodását érzi a legnagyobb kihívásnak. Míg Magyarországon 2000-ben a nem üzletláncként működő boltmárkák piaci részesedése 50 százalék felett volt, 2007-re alig több mint 30 százalékra csökkent az arányuk. Murányi szerint a csoport a fokozódó verseny ellenére képes volt megőrizni pozícióját a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben. A 100 százalékban magyar tulajdonú Co-op a magyar piacon a legnagyobb forgalmú kereskedelmi franchise-rendszer, közel 700 kis- és középvállalkozás a tagja. Országszerte több mint 5000 üzlettel és 32 ezer alkalmazottal az egyik legfontosabb kistelepülési foglalkoztató.

Váratlanul nőtt a német munkanélküliség

Májusban több mint két év óta először meglepetésre nőtt a munkanélküliség Németországban. Noha az elemzők a munkanélküliség további 20-25 ezer fős csökkenését jelezték előre, a csökkenő tendencia váratlanul megfordult, és a szezonális tényezőket figyelembe véve 4 ezer fővel emelkedett az állástalanok száma, elérve a 3,31 millió főt. A munkanélküliség az elmúlt években töretlenül csökkent: 2005 második felében még 11 százalék felett volt a ráta, a munkaerő-piaci reformoknak és a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően azonban mára 8 százalék alá süllyedt. Áprilisban és májusban egyaránt 7,9 százalékos volt. A megtorpanás oka részben az olaj rekordközeli ára, részben az euró folyamatos erősödése, ami rontja a német export versenyképességét. Az eurózóna gazdasági növekedésének lassulása sem kedvez Németországnak, mivel exportjának legfontosabb felvevőpiaca az uniós országok. Fékezi a növekedést, hogy az Európai Központi Bank az erőteljes infláció miatt nem hajlandó csökkenteni a jelenleg 4 százalékon álló irányadó kamatot.

Csökkenő nyugat-európai mobiltelefon-eladások

Nyugat-Európában 2008 első negyedében - 2001 óta először - visszaesett a mobilkészülékek iránti kereslet a Gartner piackutató cég adatai szerint. A gazdasági növekedés lassulása és az olajár emelkedése miatt az európai fogyasztók egyebek között a mobiltelefonok vásárlását is visszafogták, ami 16 százalékos visszaeséssel járt. Világszerte 14 százalékkal nőttek az eladások: összesen 294 millió készüléket értékesítettek az első negyedévben. Míg a túltelített nyugat-európai piacon jelentős a csökkenés, Észak-Amerikában 2,4 százalékkal növekedtek az eladások, a legnagyobb mértékben azonban Ázsiában, Afrikában, a Közel-Keleten és a kelet-európai országokban nőtt a kereslet. A felzárkózó országok erősebb keresletének köszönhetően 2008-ban 10-15 százalékos emelkedés várható világátlagban. A Nokia széles körű termékválasztékának köszönhetően növelte piaci előnyét. A dél-koreai Samsung és LG az érintőképernyős maroktelefonok piacra dobásával aratott sikert, elsősorban az amerikai Motorola rovására.