A GfK Polonia közvéleménykutató szerint a cseh munkaadók leggyakrabban kor alapján diszkriminálják a munkavállalókat. Az országban egy nemrég végzett felmérésre válaszolva a lakosság 92 százaléka vélte úgy, hogy az életkor fontos szempont a munkahelyen - jelentős ugrás ez az öt évvel ezelőtti 77 százalékhoz képest. Csehországban ma az égető munkaerőhiány ellenére is különösen nehéz helyzetben vannak az ötven éven felüli álláskeresők - a társadalom általános öregedése mellett is. Az Európai Bizottság idei felmérése szerint a csehek több mint negyede saját bőrén tapasztalta a kor szerinti diszkriminációt vagy közeli ismerőse találkozott vele.
Januárban a bizottság tíz tagállamnak küldött figyelmeztetést az antidiszkriminációs közösségi intézkedések elégtelen átvétele miatt. A hátrányos megkülönböztetés elégtelen jogi definíciójáért Lettország, a kordiszkrimináció alóli mentességek túlságosan széles köréért Lettország és Litvánia kaptak figyelmeztetést. Egy korábbi Eurobarométer felmérésben, amely a diszkrimináció különböző formáit ismerteti az EU-ban, a lakosság véleménye alapján Magyarországon tűnt a legrosszabbnak az ötven év feletti munkavállalók helyzete: 66 százalék találta súlyosnak a problémát, míg a második helyezett Csehország 63 százalékkal. Bár úgy tűnik, a magyar válaszadók szigorúak voltak önmagukhoz, hazánk is előkelő helyet foglal el a kor szerint diszkrimináló országok listáján. A tíz 2004-ben csatlakozott EU-tagállamnak még a belépés előtt be kellett építenie jogrendszerébe az antidiszkriminációs törvényt. Magyarország 2003-ban fogadott el törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Csehország az egyetlen a tíz közül, amely mind a mai napig nem fogadott el önálló jogszabályt a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról. Az idén márciusban a parlament által jóváhagyott törvényjavaslatot ugyanis Václav Klaus elnök megvétózta: szerinte a javaslatban foglalt előírások már szerepelnek különböző törvényekben, ezért az önálló antidiszkriminációs törvény semmi újat nem tenne hozzá az ország jogrendszeréhez.
A kor szerinti hátrányos megkülönböztetés nem minden esetben az ötven év felettieket érinti, bár ők vannak a legrosszabb helyzetben. Tipikus formája, hogy titkárnői, illetve adminisztratív állásokra, vagy csaposnak, felszolgálónak gyakran csak fiatal nőket vesznek fel a munkaadók. Más esetekben a személyzeti vezetők nem akarnak fiatal felügyelőt helyezni idősebb beosztottak fölé, így - tapasztalat és tehetség ide vagy oda - a fiatalabb alkalmazott nem jut előre. Az Eurobarométer válaszadói szerint azonban egy előléptetés megszerzésében a legfőbb akadály az európai munkavállaló számára az, ha elmúlt ötvenéves. A legsebezhetőbb - azaz hátrányos megkülönböztetésnek leginkább kitett - csoportok a felmérés szerint a fogyatékkal élők, a roma származásúak, és harmadik helyen az ötven év feletti munkavállalók.