Az élelmiszerlobbi rágódhat, ízlelgetheti: hatósági áras hús.
Pedig az ágazat nem akart mást, mint szimplán áfacsökkentést, amiből visszanyerheti veszteségeit és egy lépéssel előrébb kerülhet a versenyképességhez. Soha senki nem beszélt arról, hogy a hús áfájának mérséklésével csökkennének a kiskereskedelmi árak. A kormányzat mégis garanciát szeretne a szakmai szervezetektől, hogy az áfa csökkentését átvezetik. Hangsúlyozottan, erről szakmai oldalon senki sem beszélt nyilvánosan. Ez az oka annak, hogy a kereskedelmi szakmai szervezetek kimaradtak az ügy kommunikációjából − a háttérben természetesen támogatnák a döntést. Messzemenőkig. A kormányzat a rezsicsökkentésben és a korlátlan árfolyamgátban gondolkodik, ebbe a logikába az áfacsökkentés csak akkor illeszthető bele, ha annak van a fogyasztó által érzékelhető eredménye és nem terheli meg a büdzsét. A húsosok szerint ez megvan: nem csökkennek az árak, cserébe nem emelkednek, ez jó a fogyasztónak. A költségvetésből sem szállna el legfeljebb pár tízmilliárd, ami visszajöhet a kereskedelem fehéredésével.
A kormányzat is tudja, hogy az áfacsökkentés átvezetésére nem lehet (dokumentált) garanciát kérni − lásd dinnyeügy, az Európai Uniót nem érdekli, hogy kormányzati ernyő alatt egyeznek-e meg árakról vagy sem. Ugyanakkor a kormány láthatóan nem akarja elkövetni ugyanazt a hibát, mint a 2006-os áfacsökkentéskor az előző kabinet. Kézenfekvő tehát a hatósági ár, ami jelen esetben nem a retropolitika végterméke. A töketlenkedést zárhatja le és jó kiszállópont mindkét fél számára, ha átmeneti megoldásról lesz szó. No meg a felek mintha már szabadulnának a beígért, a köztudatba átvitt megoldástól (képbe került a luxusadó, ami a húsáfacsökkentéssel feloldhatatlanul keverné meg az áfamixet). De van egy jóval prózaibb oka is az ügy lezárásának: az élelmiszeráfa csökkentésére a Miniszterelnökséget vezető Lázár János tett ígéretet, aki látványosan nem szereti a húságazat egyik legnagyobb befektetőjét, Csányi Sándort, az OTP Bank Nyrt. első emberét.
