BUX 133591.93 -0,84 %
OTP 40700 -0,9 %
header

Hárs György

03.
22.
23:59

Minek nevezzelek?

A szülőktől kapott nevet a legtöbben megelégedéssel viselik életük végéig. A vicces kedvű szülők névválasztásának azonban nem mindig örülnek a gyerekek, pláne ha felnőttek. Nem is könnyű annak, akit Vad Virágnak, Vörös Hajnalnak, Erdei Pintyőkének, Kis Álmosnak vagy Apró Leventének hívnak. Szerencsére előfordul, hogy időközben meggondolják magukat a szülők, és elállnak eredeti névadási szándékuktól. Ennek köszönhetően nem jegyeztek a közelmúltban anyakönyvbe kislányokat Barna Barka, Földi Eper és Karácsonyi Ajándék néven.

Szerző(k):
Hárs György
03.
22.
23:59

Tízezer év biztonság

Amerikai, angol és japán kutatók csapata szerint egy ritkafém-oxid segíthet megoldani a radioaktív hulladékok biztonságosabb elhelyezését. Úgy tartják, a nagy aktivitású sugárzó hulladékok beágyazással történő megkötésére jelenleg használt szintetikus kőzetek (betonok) és üvegek hajlamosak arra, hogy alig száz év alatt megrepedezzenek és belőlük a hulladék kiszivárogjon, mert a sugárzás elmozdítja helyükről atomjaikat. A plutóniumot tartalmazó hulladék viszont százezer évig sugárzó marad. A kutatócsoport tagjai úgy találták, hogy az erbium-cirkonát atomi szerkezete kibírja az erős radioaktív sugárzást, míg ha a kerámiában az egyik fémet más fémre cserélik, mint például az erbium-titanátra, erősen károsodik a sugárzástól. A kutatók rámutattak, hogy a két kerámia viselkedése számítógépes szimulációval előre jelezhető volt. Úgy vélik, az erbium-cirkonáttal azonos kristályszerkezetű oxidok, ha hasonló méretű atomokból állnak, szintén sugárzásállók lehetnek. A kutatás most ilyen, esetleg olcsóbban előállítható, de több tízezer évig stabil kerámiák keresésére irányul. W. A.

Szerző(k):
Hárs György
03.
22.
23:59

Az időjárás szeszélyei

Egyre gyakrabban érezzük úgy, hogy megbolondult a természet. Okkal. Szokatlanul enyhe volt az idén is a tél. A már-már abnormális időjárásért a tudósok szerint a Föld felmelegedése a felelős. Tavaly például az évi középhőmérséklet 1,5 fokkal haladta meg a szokványos értéket, ám nyáron némelykor az átlagosnál akár 10 fokkal melegebbet is mértek. Új hazai rekord született: augusztus 21-én Békéscsabán 41,7 Celsius-fokot mutattak a hőmérők. Magyarországon eddig soha sehol nem regisztráltak ilyen magas hőmérsékletet. A prognózisok nem sok jót ígérnek, a globális tendencia folytatódik.

Szerző(k):
Hárs György
03.
22.
23:59

Jekyll és Hyde a Csabai Páholyban

A Békés Megyei Jókai Színházban az évad harmadik Csabai Páholy-eseményét rendezték meg nemrég, melyen Frank Wildhorn és Leslie Bricusse Jekyll és Hyde című musical-thrillerjét nézhették meg a kiemelt árú, arany, ezüst, illetve bronz páholybérletek tulajdonosai, azok a vállalkozók és magánszemélyek, akik ily módon is támogatják a békéscsabai színház működését. A február 16-ai zajos sikerű premier óta is zsúfolt házak előtt játszott musicalt a Békés Megyei Jókai Színház és a Musical Színház, New York és Bréma után a világon harmadikként, Európában pedig másodikként mutatta be. Az előadás producerei: Molnár László és Venyige Sándor, rendezője Molnár László. A főbb szerepekben Molnár László mellett Janza Katát, Borbás Erikát, Tunyogi Bernadettet, Füredi Nikolettet, Makrai Pált és Gálfi László Jászai-díjas színművészt, Paczuk Gabit és Venyige Sándort láthattuk. Leslie Bricusse krimiszerű szövegkönyve és dalszövegei (magyar változat: Venyige Sándor és Valla Attila Huszka Jenő-díjas) és Frank Wildhorn magas színvonalú, igényes, helyenként operai magasságokba törő zenéje a lehető legjobb arányban ötvözik a prózai színház és a klasszikus musical elemeit. Turcsán András zenei vezető és zenésztársai magas színvonalon szólaltatják meg a kitűnő muzsikát. Rogács László koreográfus rendkívül dinamikus és dramatikus mozgásokkal fűszerezi és teszi még izgalmasabbá az előadást. A Jókai Színház műszaki gárdája láthatatlan munkájával kelti életre Kis-Kovács Gergely díszlettervező színpadba álmodott csodáit, amelyekre aztán a fény- és hangtechnikusok teszik rá a koronát. A látványhoz nagyon jól illeszkednek Tordai Hajnal egyszerű, de kifejező jelmezei, melyek közül a legtalálóbb Hyde öltözéke. Az előadás producer-rendező-címszereplője, Molnár László szinte emberfeletti teljesítményt nyújtva formálja meg dr. Jekyll és Mr. Hyde hasadt tudatú, kettős figuráját, mind éneklésében, mind mozgásában, játékában hihetetlen erőt és energiát szabadít fel magából. A két női főszerepet négyen játsszák váltott szereposztásban: Lucyt Janza Kata és Borbás Erika, Emmát Tunyogi Bernadett és Füredi Nikolett alakítja, természetesen egy kicsit másként, mégis egyformán magas színvonalon énekelve a csodálatos dalokat, melyekkel valósággal ámulatba ejtik a közönséget. Utterson szerepében Makrai Pál korábbról is ismert énektudása mellett prózai színészi képességeit is felvillantja. A ritka örömök közé tartozik újra a színpadon látni a Jekyll leendő apósát, Danverst alakító Gálfi Lászlót, a csabai színház oszlopos tagját. Kiemelkedő alakítást láthattunk még Paczuk Gabitól, Venyige Sándortól, Mészáros Mihálytól, valamint a kisebb szerepekben Mezei Zoltántól, Varga Andreától, Csomós Lajostól, Gerner Csabától, Ács Tibortól, továbbá Dolhai Attilától, Marton Róberttől és Bródy Norberttől is. Az apróbb szerepekben és a nagyszerű kórusokban jeleskedik Feke Pál, Imre Sebastian, Götz Attila, Farkas László, Szabó Mariann, Bartus Patrícia, Márkus Judit, Vidovenyecz Edina, Végvári Eszter és Domokos Éva. Előadás után a színház vigadójában Papp Endre, a Magyar Televízió munkatársa köszöntötte a vendégeket. A Gurcsó László konyhaművészetét dicsérő vacsora után a parti külön műsora következett, melyben ezúttal Szilágyi Annamária és Megyeri Zoltán színművészek léptek fel. A hajnalig tartó táncmulatsághoz, amely az eddigi egyik legvidámabb Páholy-parti volt, a Fantázia zenekar szolgáltatta a zenét. Józsa Mihály

Szerző(k):
Hárs György
03.
15.
23:59

Széndioxid-szűrő algák

A hőerőművek széndioxid-kibocsátásának csökkentésére fel lehetne használni azokat az algákat, amelyek a Yellowstone Nemzeti Park hőforrásaiban élnek. Az Ohiói Egyetemen David Bayles kutatócsoportja az amerikai Energiaügyi Minisztérium támogatásával ezeket az algákat felhasználva kíván olyan szűrőt kifejleszteni, amely képes a széntüzelésű hőerőművek füstgázaiból a szén-dioxidot kivonni. A rendszert úgy képzelik el, hogy a füstgázokat a kéménybe vezetés előtt vízen buborékoltatják át és az így kapott forró, szén-dioxidos vizet egy a hőtűrő algákat tartalmazó szűrőn vezetik át, amelyen az algák a szén-dioxid egy részét megkötik és növekedésükhöz hasznosítják. Az algatömeget azután tüzelőanyagként vagy komposztálásra lehetne újrahasznosítani. A kutatók elképzelése szerint az algákat függőlegesen elhelyezett nejlon szitaszövetekre telepítik; így lehet adott térfogatban a legtöbb algát tartalmazó szűrőt szerkeszteni. Az optimális működéshez kísérletileg kell meghatározni a szűrő méretét és sűrűségét, és mivel az algák életműködéséhez fény is szükséges, a mélyebb rétegek megvilágításához a szűrő tetején elhelyezett napkollektor és a fényt levezető száloptikai kábelek is szükségesek. A kutatók becslése szerint így a széndioxid-kibocsátást húsz százalékkal lehetne csökkenteni. w. a.

Szerző(k):
Hárs György
03.
15.
23:59

Világelső vízszűréstechnika

A francia vízműszindikátus nemrég helyezte üzembe Párizs közelében új ivóvíz-előállító üzemét. Itt alkalmazták üzemi méretben a világon először a nanoszűrési technikát ivóvíz előállítására folyóvízből. (Nanoszűrőkkel működő kicsi, hordozható készülékeket már rég készítenek katonai célokra, illetve expedícióknak, ezekkel kis mennyiségű ivóvíz állítható elő a legszennyezettebb vízből is.) Az eljárásban a vizet nagy nyomással préselik át olyan membránokon, amelyek pórusai tízezerszer kisebbek egy hajszál átmérőjénél, ezért a vízből kiszűrik a legnehezebben eltávolítható mikroszennyezéseket is, mint amilyenek a vírusok, baktériumok, növényvédő szerek és más szerves molekulák. A membránok még szelektív gátat is képeznek a folyóvízben oldott sók egy részének visszatartására. Az új telepen két, egymástól függetlenül működő víztisztító gépsor dolgozik (az egyik a fenti nanotechnológiával, a másik biológiai működésű), amelyek összesen napi 140 ezer köbméter, a legszigorúbb egészségügyi előírásoknak is megfelelő ivóvizet képesek előállítani. Szükség esetén termelésük napi 340 ezer köbméterre fokozható.

Szerző(k):
Hárs György
03.
15.
23:59

Zenebiznisz

Míg évtizedekkel ezelőtt a pop- és rockelőadók számára Anglia meghódítása volt a legfontosabb cél, ma már mindenki az amerikai piac felé kacsingat. Nincs ebben semmi meglepő: az USA lakossága már meghaladja a 280 millió főt, és ha Kanada 30 milliós népességét is figyelembe vesszük, máris 310 milliós piac bontakozik ki előttünk. Ki ne szeretne sikeres lenni egy ekkora piacon? Így aztán nyomulnak is az európai és nem európai előadók az Újvilágban is, hogy minél nagyobb szeletet hasíthassanak ki abból a bizonyos tortából. Mostanság például a Beatles arat odaát (is). A gombafejűek ”1” címre keresztelt albuma januárban heteken át első volt Amerikában, és volt olyan hét, amikor több mint 215 ezer darabot adtak el belőle. Mikor e sorok íródnak, az összesített eladások már meghaladják az egymilliós szintet. Persze ha a mai előadókat nézzük, akkor leginkább az amerikai tinipop-előadók sikereit érdemes megemlíteni. Közéjük tartozik a szupersikeressé vált N'Sync. Tavaly az Egyesült Államok második heti lemezeladási rekordját állította fel a fiúcsapat, amikor aktuális albumából már az első héten több mint egymillió darabot adtak el. Igaz, Eminem őket is lekörözte, l,7 milliós eladási rekorddal, de őt nem sorolhatjuk a szokványos sztárok közé. Amerikában is dívik az a szokás, hogy a piacképes pop- és rocksztárok videokazettákon is megjelennek. Nos, az N'Sync itt is tarolt: Live From Madison Square Garden című videójuk 300 ezer példányban talált gazdára, az 'N The Mix című anyaguk pedig máig 600 ezres eladást produkált. Ehhez képest szerénynek mondható Santana Supernatural Live című zenés videójának 200 ezres eladási szintje, de ne feledjük, hogy értelmetlen egy valódi zenészt összehasonlítani egy olyan fiúcsapattal, amely üstökösként tűnt fel és néhány év múlva talán már sehol sem lesz. Nem úgy, mint a Depeche Mode brit szinti-pop formáció, amely már a 80-as évek óta szilárdan tartja helyét, és mindig képes megújulni, valami újat produkálni. A fiúkkal kapcsolatban az a legfontosabb újdonság, hogy a tervek szerint Angliában május 14-én lát napvilágot Exciter című új albumuk (Amerikában egy nappal később kerül a boltokba). Ám a rajongók addig is ízelítőt kaphatnak belőle, ha felkeresik a csapat hivatalos webhelyét, ahol dalrészletek hallgathatók. A Depeche Mode a Dream On című dalt áprilisban kívánja hivatalosan is piacra dobni. A tervek szerint a srácok nyáron világturnéra indulnak. A csapat legutóbbi albuma az l997-ben megjelent Ultra volt, amely Amerikában több mint 560 ezer példányban kelt el. Lukács Attila

Szerző(k):
Hárs György
03.
08.
23:59

Nem fáj, de ölhet a magas vérnyomás

Tünet nélkül lopakodó halál – így foglalható össze az orvosok figyelmeztetése a hypertonia veszélyességéről. Népbetegségről van szó, Magyarországon a felnőtt lakosság egyötödének, körülbelül egymillió embernek magas a vérnyomása és a nemzetközi tendenciákkal ellentétben nem csökken ez a szám. Ám sokan nem is tudnak betegségükről, pedig korai felismeréssel kikerülhetők lennének a rokkantságot, halált okozó leggyakoribb szervi szövődmények, az agyvérzés, szívinfarktus, vesekárosodás.

Szerző(k):
Hárs György
03.
08.
23:59

Egy másik magyar francia fotós

A budapesti Ludwig Múzeum Brassai után most Francois-Marie Banier műalkotásait tárja a közönség elé. Az ő ereiben is magyar vér csörgedez: apja Bányaiként telepedett le Párizsban, ahol 1947-ben hősünk világra jött. A publicista papának köszönhetően Banier hamar érdeklődni kezd a fotózás metódusa és a fényképek kifejező ereje iránt. Tizenöt évesen, első gépével, egy Kodak Rétinett 1B-vel indul ez a különös karrier, hiszen negyed századon át csakis magának exponál, nagyít. Amikor 1991-ben munkáit első ízben publikálja Fotográfiák című könyvében, a párizsi Pompidou Központ kiállítást szervez neki. Ettől kezdve helye van a jegyzett művészek között, megismerik a nagyvilágban: Párizs, Sao Paulo, Buenos Aires, Koblenz, Budapest. És a sor biztosan folytatódik tovább. 1997-től fotót elegyít festészettel. Míg Brassai a negatív lemezére karcolt vadul spirálozó mintákat a harmincas évek szürrealista kavalkádjában, Banier a fotót már előhívott állapotában másítja meg kissé. Regény- és színműíróként, filmszínészként is nevet szerzett hazájában. A The New Yorker állandó tudósítója. Fő foglalkozása azonban a fényképezés, s tisztelete jeleként minden munkáját André Kertésznek, „a fotó atyjának" ajánlja. Művészünk itteni első bemutatkozása fekete-fehér anyaggal történik. Vannak óriásira nagyított munkái is, amelyeket - hála a Ludwig Múzeum tágas tereinek - lehet is élvezni. Ilyen méretű portré készült például a kilencvenes évek elején valami okból megkopaszított Caroline monacói hercegnőről. De kedvencei az idősek: sok névtelen és magányos kisöreg csetlik-botlik plasztikusan és élesen megfogalmazott képein. Lehet a helyszín London, Párizs, Rio: a magány és a kor által rájuk aggatott láthatatlan súlyok mindüket meggörbítik és eltorzítják. De Banier ezt az esendőséget szereti bennük, és nem a kicsúfolás, inkább a felmagasztalás a célja. Vannak aztán „nagyok" is szereplői között: a tengerparton Godot-ra váró Samuel Beckett sok portré alanya okos, cserzett arcával, inas alakjával. Nathalie Sarrault írónő is kedves témája, hasonlóan mindentudó, ráncos, már nőiségen és tetszeni akaráson túli figurájával. Wladimir Horowitz, a zseniális muzsikus több fotón is mellbe vág minket megrázó csúfságával, amelyen okos tekintete, pajkos egyéniségének bája és Einstein híres, nyelvnyújtogatós pillanatának felidézése enyhít. Isabelle Adjani, a francia film egyik üdvöskéje Pascal Greggoryval együtt képviseli a fiatalságot, a dinamizmust, a szépséget. Mastroianni, Silvana Magnano jelképezik a latin bájt, illetve a római nők elégikus hangulatát jól elkapott portréikon. Van olyan vonulata is Banier művészeti kísérleteinek, ahol indázó szövegekkel teleírt alkotások utalnak a fények és a betűk örök kapcsolatára. El lehetne olvasni a csöves nő vagy a londoni háziasszony köré folyondárként szerkesztett, kalligrafikus kézírást, és ez biztosan izgalmas sztorit rejt, csak akkor a többi tárlatnéző maradna hoppon, mert semmit se látna a bőszen silabizálótól. Ezért ezzel mi sem próbálkoztunk. „Azt festem meg, amit érzek, és nem azt, amit látok" - vallja Banier, mintegy rímelve a Kis herceg történetének lényegére: „igazán csak a szívével lát az ember". Szász Judit

Szerző(k):
Hárs György