Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kirívó esetek ellenére színes a névdivat, vélik a nyelvészek. Soha nem használtak annyi nevet, mint ma. A korábbiakhoz képest változást jelent, hogy a legdivatosabb utóneveket külön-külön most kevesebben viselik, mint régen. A 70-es évek végén például a Krisztina volt a legnépszerűbb lánynév, több ezerrel megelőzve a toplistán utána következő Anitát, Szilviát, Zsuzsannát és Katalint. Akkoriban, ha egy anyuka a játszótéren Zsoltit szólította, a hívásra legalább öt kisfiú kapta fel a fejét.
A névdivat időről időre változik, felfedeznek egy-egy keresztnevet, aztán, ha már túl sokan viselik, inkább másikat keresnek a szülők – mondják a kutatók. A választás leginkább a szülők iskolai végzettségétől és műveltségétől függ.
Az utóbbi években az idegen nevek, a régi magyar nevek és a bibliai nevek egyaránt kedveltek. A televízió hatására újabban egyre többen nevezik el csemetéjüket tévésorozatok szereplőiről. A népszerű szappanoperáknak köszönhetően egyre több a Borostyán, a Lotti, a Xénia, az Abigél, az Eszmeralda és a Kamilla.
A magasabb képzettségűek nem a különleges idegen neveket keresik. Ők inkább a magyar nyelvben ismert utóneveket részesítik előnyben akkor is, ha nem divatosak. Az értelmiségi családok fedezték fel (újra) az elmúlt években az Orsolya, Fruzsina, Zsófia, Eszter, Anna, illetve a Kristóf, Lőrinc, Gergely és Márton neveket, s azóta ezek széles körben elterjedtek.
A névadás hajdan nem úgy zajlott, mint manapság. Száz éve például egészen más neveket használtak vidéken, mint városon. De nem csak a lakóhely számított, hanem a társadalmi helyzet is. Sőt a család vallási hovatartozása is szerepet játszott. A katolikusok között sok volt a Mária, Terézia, Rozália, a reformátusoknál pedig a Rebeka, Sára, Piroska, Ágnes.
Napjainkban változatlanul a leggyakoribb férfinév az István, összesen 370 ezret tartanak számon. De a László, József és János utónevet is több mint 300 ezren viselik.
Az újonnan választott fiú divatnevek között a Dávid, a Dániel, a Bence és a Tamás a listavezető. Ám egyre több újszülöttnek adnak idegen hangzású keresztnevet. Ezek között legtöbbször a Krisztián, a Patrik, a Martin, a Roland, a Norbert, a Dominik és a Marcell fordul elő. Újabban fel-feltűnik a Kevin, a Márió és a Valentin is.
A női nevek viselői közül a Máriák vannak a legtöbben, 478 ezren. 372 ezer Erzsébet él közöttünk, 250 ezer Ilona és 222 ezer Katalin.
Újabban a lányok között az Alexandra, a Vivien és a Fanni név a sláger. De szívesen nevezik a szülők lányaikat Nikolettnek, Barbarának, Klaudiának, Boglárkának, Laurának, Kittinek, Biankának, Dorinának, Adriennek, Zsanettnek, Cintiának, Vanesszának, Dominikának, Evelinnek, Bettinának, Bernadettnek és Dzsenifernek.
A magyar utónévkönyv összeállítása Ladó János érdeme, aki teljességre törekedett. Ezért 3l évvel ezelőtt az összes hazai keresztnév számbavételére országos névgyűjtést indított. Ötlete lelkes fogadtatásra talált, elsősorban tanárok és diákok küldték a környékükön felkutatott neveket. Több mint háromezer gyűlt össze. Közülük nem Ladó, hanem névkutatókból álló bizottság válogatta ki azt az 1827-et, amely az 1971-ben megjelent kötetbe került. Általában a ritkán előfordulókat, a kevéssé ismerteket szűrték ki.
Azóta az utónévkönyv bővítésre szorult, az átdolgozott kiadásban újabb 800 keresztnév szerepel. Ezek abból a névanyagból kerültek ki, amit az elmúlt három évtizedben kértek a szülők, a nyelvészek pedig alkalmasnak találtak a bejegyzésre.
A szülők többsége megfontoltan választ nevet születendő gyermekének, ám akadt, aki a Radiátor nevet kívánta a fiának adni, mert az olyan férfiasan hangzik. Csakhogy amióta világ a világ, használati tárgyról Magyarországon nem kapott nevet gyermek. Az európai névadásban általában az a közös, hogy a név valamilyen fontos értékhordozót jelenít meg. A máig fennmaradt keresztnevek gyakran istenséghez való kötődésre, békére, harcra, dicsőségre utalnak.
Sokszor előfordul, hogy olyan névvel rukkol elő a szülő, ami nem szerepel a névkönyvben. Ilyenkor a MTA Nyelvtudományi Intézetének szakvéleményét kell kérni. Ennek ismeretében aztán az anyakönyvi hatóság vagy bejegyzi a kért nevet, vagy nem. Amennyiben megtagadja, a papák és a mamák bírósághoz fordulhatnak kérésükkel. A közelmúltban annak a kisfiúnak a szülei éltek ezzel a lehetőséggel, akik a Kisherceg utónevet szánták gyermeküknek. De az ötletek kifogyhatatlannak tűnnek, hiszen a Poszáta, a Meléta és a Frinyó utónevek bejegyzéséért is folyik a harc.
Jó lenne, ha a szülők nem feledkeznének meg arról, hogy nem egyszerűen elnevezni kell valahogyan a gyereket, hanem nevet kell adniuk neki. Mégpedig olyat, amit majd méltósággal, tartással viselhet.
Gy. K.
