Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Csapadékból az elmúlt esztendőben nem sok jutott, a sokévi átlagnak kevesebb mint 75 százaléka hullott országunk területére. Három évvel korábban azonban évszázados csapadékrekord született. Éghajlati sajátosságaink egyike az, hogy az évi csapadék nagy része májusban, júniusban és július első felében hullik. A havi mennyiség átlagosan 60-70 milliméter. Ám 1997 kora nyarán a havi átlag ötszörösét meghaladó eső esett.
A szokatlan időjárási eseményeket időről időre feljegyezték. Így azt is, hogy l953. június 9-én Dad községben egyetlen napon 260 milliméter eső hullott. Tíz percen belül a legtöbb csapadékot, 64,2 millimétert l916. május 24-én, Zircen mérték.
A régi krónikákból tudjuk: „oly borzalmas zivatar, mennydörgés, jégeső és villámlás volt 1608. június 8-án Nagyszeben felett, hogy sok háznak a tetejét megbontotta, egy malmot feldöntött, a szőlőket és a gyümölcsösöket s minden termést elvert, a madarakat a mezőkön megölte. Térdig érő jégben jártunk, oly rettenetes zivatar volt, hogy az emberek az utolsó ítélet napjára gondoltak".
Szemtanúk szerint 1595. június 6-án Esztergomban 150 törököt ütött agyon a villám. Nem tudjuk, mennyire túlzott a krónikás, de 1967. július 16-án Budapesten hasonló eset történt. Hatalmas felhőszakadás, ítéletidő volt akkor a fővárosban. A lezúduló csapadék hatására a hordalék eltorlaszolta az úttestet, emiatt több villamos és buszjárat leállt. Villám csapott a Fehérvári úti sportpályára. Egy játékos a helyszínen meghalt, az egyik kapus súlyosan megsérült, de a mentők kórházba szállították a többi labdarúgót és a bírót is.
A népi megfigyelés szerint ha Medárdkor, június 8-án esik, akkor 40 napos esős időszak következik. E jóslat gyakran beválik. Mégpedig azért, mert ez az úgynevezett nyári monszun időszaka. Nem pontosan Medárd-napkor kezdődik, de a hónap elejétől június végéig tart. Ha megnézzük, vannak szárazabb, kevésbé esős és nagyon csapadékos júniusok. Ezt az éghajlat-ingadozás indokolja, mivel a Kárpát-medencében minden előfordulhat.
Akár nagy szélvihar, sőt tornádó is. Szegeden például '93. június 12-én este hatalmas vihar tombolt. A károk értéke meghaladta a 160 millió forintot. A vihar összesen mintegy 5 ezer fát döntött ki és 25-30 ezerről tört le ágakat. A környék mezőgazdasági területein is jelentős pusztítást okozott a hirtelen megerősödött szél. Sebessége a mérések szerint elérte óránként a 160 kilométert. Az észlelések szerint 10 percen keresztül dió nagyságú jég is esett.
A légköri jelenségek közül a tornádók a legpusztítóbbak, ahol keresztülmennek, szinte kő kövön nem marad. 1996. június 21-én késő délután Somogy megye északi részén, Zalában és a késő esti órákban a Duna-Tisza közén ugyanabból a hatalmas zivatarfelhőből alakult ki tornádó. Élettartama helyenként 15-20 perc volt, a széllökések sebessége pedig a 200 kilométert is meghaladta óránként.
A hazai meteorológiai irodalom eddig húsz nagyobb tornádót jegyzett fel. Ezek egyike 1998. június 28-án Tar községben hatvan házat rongált meg. Legutóbb másfél éve Szikszó térsége felett alakult ki tornádó, amely háztetőket bontott meg, tűzfalakat döntött le és fákat csavart ki gyökerestül.
A XX. században két tornádó követelt halálos áldozatokat és okozott iszonyú nagy pusztításokat. Az egyik tragikus eset 1924. június 13-án Bia községben történt. A károk alapján a forgószél óránkénti sebessége elérhette a 360 kilométert. A második legveszélyesebb tornádó '55. június 8-án a Hortobágyon fordult elő, s bár útvonalának nagyobb része lakatlan területre esett, így is több ember halálát okozta.
Az évről évre visszatérő szárazság nem új jelenség. Feljegyezték például 1494. nyaráról, hogy „oly száraz és heves volt, hogy 6 hónapig semmi eső nem esett, még a nagy folyók is elakadtak". 1794-ről Kiskunhalason ezt vetették papírra: „A nyáron olyan rendkívüli szárazság és hőség perzselte végig a határt, hogy 1795 tavaszán kenyereket kellett kiosztani a nyomorgó szegények között".
Az elmúlt 15 évben az aszály az egész országot sújtotta, sőt az utóbbi két esztendőben az utóbbi száz év legszárazabb időszakát éltük át. Nőtt a napfényes órák száma, a tavalyi volt az évszázad napsütésben leggazdagabb esztendeje. És a legforróbb is. Az évszázados júniusi hidegrekordot egyébként Salgótarjánban rögzítették 1996. június 29-én. A hajnali órákban gyenge, 0,7 Celsius-fokos talaj menti fagy alakult ki.
Az időjárás lényeges változásának vagyunk tanúi. Az éghajlat módosulását figyelő ENSZ-bizottság közelmúltban közzétett jelentése semmi jóval nem kecsegtet. Prognózisa szerint folytatódik a globális felmelegedés, a Föld légköre ebben az évszázadban várhatóan további 1,5-5,5 fokkal növekszik. Ami azt jelenti, hozzá kell szoknunk a változó időjárás szélsőségeihez.
Gyerkó Katalin
