Gáti Tibor

Kimondható nevet választott a Pjatyerocska

A legnagyobb orosz élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, a Pjatyerocska X5 Retail Groupra változtatja nevét annak nyomán, hogy májusban a hatalmas orosz pénzügyi csoport, a milliárdos Mihail Fridman fennhatósága alá tartozó Alfa Group tulajdonába került és fuzionált a csoporthoz tartozó Perekrjosztok üzletlánccal. A változás azonban – mint a cég szóvivője közölte – csak a holdingcég és a részvény nevét érinti, a diszkontboltok továbbra is Pjatyerocska, az élelmiszer-áruházak pedig Perekrjosztok néven üzemelnek. Nehéz lenne meggyőzni a külföldi befektetőket, hogy olyan részvényt vásároljanak, amelynek ki sem tudják mondani a nevét – indokolta a módosítást Vitalij Podolszkij, a Pjatyerocska vezérigazgatója.

Sötéten látnak a német befektetők

Októberben 13 éves mélypontra süllyedt a német befektetői hangulatot jelző index az emelkedő kamatok és áfakulcs következtében.

Kínában is az élre tör a Wal-Mart

A világ legnagyobb kiskereskedelmi lánca, az egyesült államokbeli Wal-Mart Stores Inc. egymilliárd dollárért megvásárolja a Kínában száz hipermarkettel rendelkező, tajvani központú Trust-Mart láncot – tudósított a Wall Street Journal. Ezzel – ha a pekingi versenyhatóságok is úgy akarják – a legnagyobb hipermarket- és áruházlánc lesz Kínában, megelőzve az üzletek számát tekintve eddig piacvezető francia Carrefour SA-t. A Wal-Mart, amely egyébként éppen francia vetélytársa elől halászta el az üzletet jobb ajánlatával, egyelőre nem jelentette be hivatalosan a tranzakciót. A Trust-Mart tavaly 13,2 milliárd jüan (1,67 milliárd dollár) árbevételt ért el kínai üzleteiben, míg a Wal-Mart csak 9,9 milliárd jüant, az eddig piacvezető Carrefour pedig 17,4 milliárd jüant. Az 1997-ben alapított Trust-Mart harmincezer főt foglalkoztat Kína húsz tartományában és üzleteiben mintegy húszezerféle árut kínál. A Wal-Martnak jelenleg csak hatvan üzlete van Kínában, de eddig sem titkolta, hogy itt is minimum annyi áruházat tervez működtetni, mint az Egyesült Államokban, ahol több mint 3700 egységgel rendelkezik. Márciusban bejelentette, hogy öt év alatt ötszörösére, 150 ezerre növeli alkalmazottainak számát az ázsiai országban. A cég számára különösen fontossá vált a nemzetközi terjeszkedés, mivel az USA-ban lényegesen lassabban nő árbevétele és profitja, mint külföldön. Ebbeli törekvésében azonban kudarcokat is elszenvedett a közelmúltban: a veszteségek miatt kénytelen volt kivonulni Németországból és Dél-Koreából, így riválisaihoz hasonlóan inkább néhány kiválasztott országra akar koncentrálni.

Megegyezésre törekszik az OPEC

Ismét ingadozott az olaj ára, mivel a piac arra számít, hogy az OPEC csütörtöki ülésén döntés születik a kitermeléscsökkentés módjáról. Az olajkartell tegnap lejjebb szállította a globális keresletre vonatkozó előrejelzését.

Férfiuralom a topmenedzsereknél

Bár a nők idén is nagyot léptek előre az elfoglalt topmenedzseri pozíciók száma és rangja tekintetében, továbbra sincs nő a tíz legjobban fizetett cégvezető között – derül ki a Fortunes magazin listájából. A klubba évi 48 millió dollár fölött lehetett bejutni, márpedig a legjobban fizetett nő, Safra Catz, az Oracle elnöke és pénzügyi igazgatója is csak 26,1 milliót vitt haza tavaly. A lista élén Eugene Isenberg, a Nabors Industries vezérigazgatója áll 71,4 millió dollárnyi összes juttatással, amiben döntő szerepet játszanak a részvényopciók. Őt követi Ray Irani, az Occidental Petroleum vezérigazgatója kerek 70 millióval és Terry Semel, a Yahoo elnök-vezérigazgatója 56,8 millióval, majd Larry Ellison, az Oracle vezérigazgatója 52,3 millió dollárral. Az adatok szerint a legjobban kereső nő is csak 36 százalékát kapja a listavezető és 54 százalékát a tizedik helyezett juttatásainak. A vállalatvezetők természetesen csak a jéghegy csúcsát jelentik, a nők az alsóbb vezetői szinteken is kevesebbet keresnek, mint a férfiak: juttatásaik az adatok szerint átlagosan 73 százalékát érik el a férfiakénak.

Nő a magántőke szerepe az uniós projektekben

A magántőkének továbbra is jelentős szerepet kell játszania a regionális fejlesztési programok finanszírozásában – hangsúlyozta újságírók előtt Danuta Hübner, az Európai Bizottság (EB) regionális politikáért felelős tagja. Tény, hogy a korábbinál kevesebb pénz jut az EU regionális alapjaiba, de a magántőkére nem egyszerűen a kiesett összeg pótlása miatt van szükség, hiszen már sok éve szerepet játszik a kohéziós alapokból finanszírozott programokban – tette hozzá. Hübner az EB és a régiók bizottsága által szervezett nyitott napok rendezvénysorozaton vett részt, amelynek fő témája az idén az állami és a magántőke együttműködése (ppp). A magánszektor a pénz mellett a maga tapasztalataival is hozzájárul Európa növekedéséhez, ami az EB fontos célkitűzése. Hübner cáfolta, hogy a ppp-re vonatkozó bonyolult uniós szabályozás hátráltatná a regionális fejlesztési politikát, de elismerte: nem mindig egyértelmű, hogyan kell alkalmazni ezeket a szabályokat. Michel Delabarre, a régiók bizottságának elnöke szerint nincs szükség a szabályok szigorítására annak érdekében, hogy a projektekben részt vevő magáncégek a nyereségesség nevében levágják a sarkokat. Az utasok biztonsága mindig a legfőbb prioritás lesz egy tömegközlekedés terén megvalósuló ppp esetében, éppúgy, mint ha teljes mértékben közpénzből valósulna meg. Hübner szerint a ppp-ket egyetlen szektorból sem lehet kizárni, de minden konkrét megállapodásban figyelembe kell venni az adott projekt, valamint a partnerek specifikus igényeit.

További fúziók várhatók az európai gyógyszeriparban

Már a nagyok se elég nagyok, nemzetközi versenyképességük érdekében kénytelenek tovább növekedni.

Leállt az ukrán gabonaexport

Ukrajnában a szükséges hatósági engedélyek hiányában teljesen leállt a gabonaexport. A fekete-tengeri kikötőkben hosszú sorokban várnak kirakásra a vasúti tehervagonok. A kivitelt hétfőn reggel tíz órakor állították le – közölte a több mint hatvan ukrán és nemzetközi céget tömörítő kijevi gabonatanács. A szükséges engedélyek azért hiányoznak, mert az ukrán mezőgazdasági minisztérium korábban 7 százalékkal, 34,7 millió tonnára csökkentette termés-előrejelzését az aszály, a magas üzemanyagárak és a kedvezőtlen időjárás miatt, és ennek megfelelően szabta meg az engedélyeket és exportkvótákat, amelyek októberre már kimerültek. Viktor Janukovics, a nemrég hivatalba lépett ukrán miniszterelnök a múlt héten írta alá a kormányrendeletet, amely engedélyezési eljáráshoz köti a búza és a búza-rozs keverék exportját. Az engedélyeket a gazdasági minisztérium adja ki az agrártárcával együttműködve – de most nem adja. Az idei aszály miatt amúgy is hiány alakult ki, így a búza ára tegnap tízéves csúcsra emelkedett az Egyesült Államokban a készletek további csökkenésével kapcsolatos aggodalmak miatt. Az áremelkedésben jelentős szerepet játszott, hogy a világ harmadik legnagyobb gabonaexportáló országában, Ausztráliában drasztikusan csökkentették a búzatermésre vonatkozó előrejelzést. Eszerint az idén a tavalyi 24 millió tonna kevesebb mint felére számítanak. A globális gabonakészletek már jelenleg is közel húszéves mélyponton vannak. A kínálat 5 százalékkal, azaz 30 millió tonnával kisebb, mint egy évvel ezelőtt volt. A világpiaci árak további emelkedése már az élelmiszerárakban is érződni fog, a kenyértől a gabonapehelyen keresztül a tésztákig és a pizzáig.

Kína stratégiai olajtartalékokat képez

Kína augusztusban beindította stratégiai olajtartalékainak kiépítését. A nemrég létrehozott új tározókba eddig legalább egymillió hordó orosz nyersolajat töltöttek a Beijing Times című lap szerint. A hír nyomán 60 dollár fölé emelkedett az olaj világpiaci ára, mivel a feltöltés többletkeresletet generál a piacon, miközben a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) épp a napokban készül csökkenteni a kitermelést. A Reuters úgy értesült, hogy már az előtt összesen 3 millió hordó olajat töltöttek a 33 millió hordó kapacitású tárolókba, hogy Peking szeptember végén bejelentette: befejezték a tározók kiépítését. A hatóságok a jelek szerint több forrást is igénybe vesznek. A harmadik legnagyobb kínai olajtársaság, a CNOOC egyik illetékese a múlt héten úgy nyilatkozott a Reutersnak, hogy a cég 2006 eleje óta termelésének egy részét a tározókba szállítja, ami egyben arra utal, hogy a feltöltés már az első tározó egy évvel ezelőtti elkészülte után megkezdődött. A kínai illetékesek azt is jelezték, hogy Peking esetleg megegyezik Szaúd-Arábiával vagy valamelyik más olajtermelő országgal, ami lehetővé teszi, hogy a normál piaci csatornákat megkerülve szerezzenek be nyersolajat. Elemzők szerint Peking valószínűleg figyeli az olajárak alakulását, és ha ismét drágul a nyersanyag, leállítja a feltöltést. Az ázsiai ország a tartalékok képzésével a fejlett országok mintáját követi, amelyek a 70-es évekbeli arab olajembargó hatására kezdtek stratégiai olajtartalékokat kiépíteni, de el szeretné kerülni a vádat, miszerint keresletével felhajtja az olajárakat, ezért eddig nem közölte az olajtartalék kiépítésének menetrendjét. Az ország jelenleg napi 6 millió hordó olajat használ fel, aminek közel felét importálja. Az évtized végéig több mint 100 millió hordónyi tartalékot akar létrehozni, bár a legtöbb fejlett ország ennek több mint kétszeresét, 90 napi importnak megfelelő mennyiséget tárol.