Tegnap átmenetileg 59 dollár fölé emelkedett a nyersolaj ára, miután a hét végén döntés született arról, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) október 19-én rendkívüli ülést tart Katarban. A piac arra számít, hogy ezen megegyezés születik a tagállamok között a még október elején elhatározott napi egymillió hordós kitermeléscsökkentés mikéntjéről; a kérdés az, hogy az OPEC tényleges, 27,5 millió hordós napi kitermeléséhez vagy a 28 milliós elvi plafonhoz képest határozzák-e meg a visszafogást. A 11 tagország többsége a számára meghatározott kvótának megfelelő vagy annál is nagyobb mennyiséget hoz felszínre, de Indonézia és Venezuela jóval kevesebbet termel és Irán is csak nehézségek árán teljesíti kvótáját. E három ország minden olyan megegyezést ellenez, amely azzal járna, hogy aránytalanul csökkenne részesedése a többiekéhez képest, azaz a plafonból kíván kiindulni. Edmund Daukoru OPEC-elnök szerint azonban széles körű megegyezés van abban, hogy az elmúlt 12 hónap tényleges átlagos kitermelési szintjéhez képest kell meghatározni a visszafogást; ez utóbbi nagyjából megfelel a 28 millió hordós plafonnak.
A tagállamokat megegyezésre készteti, hogy a nyersolaj hordónkénti ára 25 százalékot esett a július közepén regisztrált 78,40 dollárhoz képest, illetve az, hogy az OPEC tegnap közzétett jelentésében az egy hónappal korábbihoz képest napi 160 ezer hordóval, 84,2 millió hordó/napra csökkentette az idei globális olajkeresletre vonatkozó előrejelzését, a gazdasági növekedés lassulására és az OPEC-en kívüli kínálat bővülésére hivatkozva. A globális kitermelés 40 százalékát adó OPEC-olaj iránti átlagos napi keresletet az idei év egészére a korábbinál 200 ezer hordóval szűkebbre, napi 28,7 millió hordóra teszik, vagyis kevesebbre a most kitermelt mennyiségnél.
Gáti Tibor