Gáti Tibor

Megbukott a cseh kormány

Elvesztette a bizalmi szavazást tegnap a Mirek Topolanek vezette jobbközép kormány a cseh parlamentben, ami egyben a kabinet bukását jelenti. A 200 tagú törvényhozásban a nem hivatalos eredmény szerint 99 képviselő szavazott a kabinet ellen és 96 mellette, öten pedig tartózkodtak. Tovább tart tehát a júniusi választások óta tartó patthelyzet, amit az idézett elő, hogy a bal- és a jobboldali blokk egyaránt 100 mandátumot szerzett. Az alkotmány értelmében még két kísérlet történhet a kormányalakításra, és csak ezután kötelező előrehozott választásokat kiírni. A piacok alig reagáltak a kora este érkezett hírre, de az elemzők szerint az egészségügy, a nyugdíjrendszer és az államháztartás gyors reformjára van szükség.

Ausztriában baloldali győzelem

Wolfgang Schüssel kancellár, az eddig kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetője elismerte az Alfred Gusenbauer vezette Szociáldemokrata Párt (SPÖ) győzelmét, miután az SPÖ a szavazatok közel száz százalékának összeszámlálása alapján az első helyen végzett, 35,7 százalékkal. A Néppárt 34,2, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 11,2, a Zöldek 10,5 és a Jörg Haider által alapított Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) 4,2 százalékot szerzett, így ugyancsak bejutott a parlamentbe.

Nem érdemes Kelet-Európában autót gyártani?

Párizsban szombaton a nagyközönség előtt is megnyílt a nemzetközi autószalon, ahol a gyártók hagyományosan kifejtik véleményüket a szakma és saját cégük helyzetéről, terveiről és jövőjéről. Idén nem kis meglepetést keltett a Nissan Motor Co. első elnökhelyettese, Colin Dodge nyilatkozata, amely szerint Kelet-Európa már nem vonzó terep az autógyártásra. Korántsem olyan olcsó, mint öt-hat évvel ezelőtt volt, amikor mindenki Kelet-Európáról beszélt. Egy új gyár építése 400 millió euró körüli összegbe kerül, amit a munkaerőköltségeken nehéz behozni. Ezért ha Európában nagyobb kapacitásra lenne szükségük, érdemesebb volna nagy-britanniai üzemükben, Sunderlandban pluszműszakot indítani, vagy Kínában, Indiában, esetleg a Közel-Keleten gyártatni. A Nissan ezt is teszi: Indiában készülő Suzuki kisautókat fog 2008-tól Európába exportálni. A Nissan főnökének receptjét látszik követni a Honda, amely az új Civic-modellek példátlan európai kereslete miatt brit gyárában, Swindonban a jelenlegi 190 ezerről jövőre évi 250 ezer darabra futtatja fel termelését egy pluszműszakkal és 700 új alkalmazottal. Az ázsiai gyártók, így a Toyota és a Honda a piac felső szegmensének megcélozásával próbálják növelni nyereségüket Európában, ahol az olcsó kompaktautók és a kapacitásfölösleg miatt nehezen tudják elérni azt a profitszintet, amit Észak-Amerikában. A BMW nem panaszkodhat autói, különösen az X3, az 1-es és a 3-as sorozat népszerűségét figyelembe véve, pénzügyi eredményei azonban korántsem ilyen fényesek. Tavaly mintegy 5 százalékkal, 46,7 milliárd euróra növelte árbevételét, de adózás előtti nyeresége több mint 8 százalékkal, 3,29 milliárd euróra zuhant, és részvényei is gyengén teljesítenek. Ez volt a legfőbb oka annak, hogy menesztették Helmut Panke vezérigazgatót, akit e hónap elején váltott fel Norbert Reithofer. Feltámadóban van viszont a Fiat, amely súlyos válsága után 30 százalékra tornászta fel részesedését az olasz piacon, és ezt a szintet annak ellenére is tartani tudta szeptemberben, hogy az országban az újautó-vásárlások 2,6 százalékkal csökkentek.

Jót tett az autógyártóknak a keleti terjeszkedés

Jót tesz az európai autógyártók besorolásának, hogy Kelet-Közép-Európába telepítették gyártásuk egy részét – állapította meg a Fitch Ratings hitelminősítő. Az autógyártó társaságok keletre települése mögött az alacsonyabb termelési költségek álltak, a fogadó országok pedig most már jó kutatás-fejlesztési, illetve mérnöki kapacitásokkal is rendelkeznek, sőt a gyártók a kedvező beruházási környezetből is profitálni tudnak – vélik a Fitch szakértői. A lehetőségeket az is javítja, hogy számos jelentős gyártó, illetve beszállító már nyitott üzemet ezekben az országokban, ezzel pedig javult az infrastruktúra és a közlekedési hálózat minősége. A hitelminősítő intézet szerint 2001 és 2006 között Nyugat-Európa autóipara 1,4 milliós kibocsátási kapacitást veszített el, elsősorban amiatt, hogy Olaszországban üzemet zárt be a Fiat, Franciaországban leépített a Matra, az Egyesült Királyságban pedig hasonlóan járt el a Ford, a General Motors és a Peugeot–Citroën PSA. Ezen időszakban – az egykori keletnémet tartományokat is beleértve – a kelet-közép-európai régióban 1,6 millióval nőtt a gyártási kapacitás. A legjelentősebb invesztíciók között van a PSA szlovákiai üzeme és a francia cég, illetve a Toyota közös csehországi gyára. A Fiat a Suzukival együttműködve Magyarországon hobbiterepjárókat gyárt, az új Fiat 500-as és a Ford Ka modellek pedig Lengyelországban készülnek majd. A keleti térnyerést bizonyítja, hogy a Renault tervei között szerepel a Twingók gyártásának Franciaországból Szlovéniába telepítése. A szakértők szerint a következő lépés Oroszország meghódítása lehet: az összes jelentősebb autógyártó bejelentette ugyanis, hogy a közeljövőben üzemet nyit az országban.

A leggazdagabb amerikaiak

Név Vagyon* Forrás 1. Bill Gates 53,0 Microsoft 2. Warren Buffett 46,0 Berkshire Hathaway 3. Sheldon Adelson 20,5 kaszinók, szállodák 4. Larry Ellison 19,5 Oracle 5. Paul Allen 16,0 Microsoft, befektetések 6. Jim C. Walton 15,7 Wal-Mart 7. Christy Walton és családja 15,6 Wal-Mart örökség 7. S. Robson Walton 15,6 Wal-Mart 9. Alice L. Walton 15,5 Wal-Mart 9. Michael Dell 15,5 Dell *milliárd dollár Forrás: Forbes

Branson megszégyenítette Busht

Richard Branson brit milliárdos bejelentette: az elkövetkező tíz évben a globális felmelegedés elleni küzdelemre kívánja fordítani a vasúti és légitársaságából befolyó teljes profitot, összesen mintegy 3 milliárd dollárt. A Virgin Group elnöke, akinek ezenkívül zenekiadói és mobilérdekeltségei is vannak, már létre is hozta a Virgin Fuels céget, amely három év alatt 400 millió dollárt fordít megújuló energiaforrások meghonosítására. De a közlekedési érdekeltségek profitját – amely a csoport nyereségének közel felét teszi ki – ugyancsak a bioüzemanyagok kutatására, fejlesztésére, előállítására és terjesztésére, valamint a tervezett Environmental Trust keretében a károsanyag-kibocsátás problémáinak kezelésére fordítják. Branson a volt amerikai elnök, Bill Clinton kezdeményezésére a különböző globális problémák elleni fellépés céljára létrejött Clinton Global Initiative második éves csúcskonferenciáján tette meg felajánlását. Az idei találkozón eddig tett felajánlások összege már több mint 5,7 milliárd dollár, jóval meghaladja a tavaly összejött 2,5 milliárdot. Branson ajánlata szégyenbe hozza a Bush-kormányzatot, amely egy nappal korábban ugyancsak 3 milliárd dollárt tűzött ki klímakutatásokra.

Súlyos feltételek Bukarestnek és Szófiának

Az Európai Bizottság javasolni fogja, hogy Románia és Bulgária 2007. január elsején az EU tagjává váljon, de szankciókat fog kilátásba helyezni arra az esetre, ha nem teljesítik a csatlakozási feltételeket – derül ki a Reuters által megszerzett dokumentumtervezetből, amit holnap hoznak nyilvánosságra. A tervezet szerint a korrupció és a szervezett bűnözés továbbra is aggodalomra ad okot a két országot és különösen Bulgáriát illetően, ezért a bizottság ajánlást fog csatolni a javaslathoz, amely konkrét feladatokat tűz ki e területeken. Ha ezeket nem teljesítik, akkor átmenetileg ki lehet zárni az érintett országot az együttműködés bizonyos területeiről, vagy be lehet fagyasztani az uniós források folyósítását. Ugyanez történhet az uniós agrártámogatások terén is, ha a két ország nem hozza létre az előírásoknak megfelelő kifizető ügynökségeket.

Az idén sem szegényedtek a gazdagok az USA-ban

Az elmúlt egy évben jelentősen nőtt a leggazdagabb amerikaiak vagyona – derül ki a Forbes magazin most megjelent 400-as listájából. Közülük a legszegényebb is milliárdos, amire eddig nem volt példa. Tavaly már 900 millió dollárral be lehetett kerülni. Együttesen 1250 milliárd dollárt tudnának összedobni, 120 milliárddal többet, mint tavaly. A listát változatlanul Bill Gates, a Microsoft alapítója vezeti 53 milliárd dollár személyes vagyonnal, a második helyen barátja és bridzspartnere, Warren Buffett pénzügyi befektető áll 46 milliárddal. Ők ketten globális szinten is a leggazdagabbak. Őket a világlistán a 30 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Carlos Slim mexikói milliárdos követi. A leggazdagabb amerikaiak listáján Sheldon Adelson kaszinótulajdonos, a Las Vegas Sands Corp. vezérigazgatója a harmadik 20,5 milliárddal. (Tavaly még csak 9 milliárdja volt.) Adelson a Forbes becslése szerint az elmúlt két évben óránként közel egymillió dollárt keresett. Az első tíz helyezett között két nő található. A hetedik helyen álló Christy Walton a menye, a 9-10. helyen álló Alice Walton a lánya Sam Waltonnak, a Wal-Mart Stores alapítójának, de a férfi családtagoknak is szépen jutott. A harmadik leggazdagabb nő a listán a 13. helyen álló Abigail Johnson, a Fidelity Investments elnöke. A Google Inc. keresőportál megalapítói, Sergey Brin és Larry Page a maguk 33 évével a legfiatalabbak a listán, ahol 14,1, illetve 14 milliárd dolláros vagyonnal a 12. és a 13. helyen állnak. A négyszázak döntő többsége azonban legalább ötven éves, és csak heten 40 éven aluliak. A leggazdagabbak klubjának 28 új tagja van, akik egyebek között az emelkedő ingatlanáraknak és az olaj drágulásának köszönhetik, hogy helyet kaptak a tetőn.

Évtizede a legnagyobb fizetésemelés a német acéliparban

A magas infláció másodlagos hatásaitól tartó ECB számára rossz hír a német acélipar jelentős részére kiterjedő bérmegállapodás.