Immár kilencedik egymást követő hónapban esett októberben a ZEW német gazdaságkutató befektetői bizalomindexe, miután a német gazdaság résztvevőit aggasztja az USA gazdaságának lassulása, az eurózóna kamatának várható további emelkedése és a német áfakulcs januártól esedékes felemelése. Az index a szeptemberi mínusz 22,2-ről mínusz 27,4 pontra süllyedt, ami 1993 márciusa óta a legalacsonyabb érték, noha az elemzők javulást, 20 pont körüli számot vártak. Wolfgang Franz, a ZEW elnöke ennek ellenére a stabilizálódás kezdetét olvassa ki abból, hogy a ZEW egy másik indexe – amely a jelenlegi helyzet megítélését mutatja – az előző havi 38,9-ről 42,9 pontra emelkedett, ami hat éve a legmagasabb érték.
A befektetők borúlátását a német gazdaság robusztus növekedése sem képes oldani. Michael Glos gazdasági miniszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy idén 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár. Glos pénteken ismerteti a kormány új hivatalos előrejelzését, amely a korábbi 1,6 százalékkal szemben 2,5 százalékos érték körül lesz. A pontos számot még befolyásolja a hat vezető német gazdaságkutató intézet csütörtökön megjelenő prognózisa. Jövőre azonban a várakozások szerint 1,5 százalékra lassul az ütem, egyebek között az áfakulcs jövő januári emelése miatt, amit a kormány eredetileg az államháztartási hiány visszaszorítása érdekében határozott el, de a deficit már idén a 3 százalékos maastrichti plafon alá süllyed. Peer Steinbrück pénzügyminiszter tegnap megerősítette, hogy a GDP-arányos hiány az erőteljes gazdasági növekedés és a vártnál nagyobb adóbevételek nyomán ebben az évben 2,5 százalék körül lesz, szemben a tervezett 2,6 százalékkal.
Az eurózóna inflációja szeptemberben a Eurostat tegnap közzétett végleges adatai szerint csak 1,7 százalékos volt, szemben az 1,8 százalékos előzetes adattal, miután az energiaárak a vártnál lassabban emelkedtek. Havi szinten nem változtak a fogyasztói árak. Az ipari termelés az ugyancsak tegnap közzétett számok szerint 1,8 százalékkal emelkedett havi szinten, és 5,4 százalékkal éves összehasonlításban augusztusban, szemben a várt 1,4, illetve 4 százalékkal. Az Európai Központi Bank (ECB) kérlelhetetlen döntéshozóit várhatóan a kedvező inflációs adat sem fogja eltántorítani attól, hogy decemberben korábbi szándékaiknak megfelelően 3,25-ről 3,5 százalékra emeljék az irányadó kamatot, viszont könnyen lehet, hogy elállnak a további szigorítástól.
Gáti Tibor