Kína augusztusban beindította stratégiai olajtartalékainak kiépítését. A nemrég létrehozott új tározókba eddig legalább egymillió hordó orosz nyersolajat töltöttek a Beijing Times című lap szerint. A hír nyomán 60 dollár fölé emelkedett az olaj világpiaci ára, mivel a feltöltés többletkeresletet generál a piacon, miközben a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) épp a napokban készül csökkenteni a kitermelést. A Reuters úgy értesült, hogy már az előtt összesen 3 millió hordó olajat töltöttek a 33 millió hordó kapacitású tárolókba, hogy Peking szeptember végén bejelentette: befejezték a tározók kiépítését.
A hatóságok a jelek szerint több forrást is igénybe vesznek. A harmadik legnagyobb kínai olajtársaság, a CNOOC egyik illetékese a múlt héten úgy nyilatkozott a Reutersnak, hogy a cég 2006 eleje óta termelésének egy részét a tározókba szállítja, ami egyben arra utal, hogy a feltöltés már az első tározó egy évvel ezelőtti elkészülte után megkezdődött. A kínai illetékesek azt is jelezték, hogy Peking esetleg megegyezik Szaúd-Arábiával vagy valamelyik más olajtermelő országgal, ami lehetővé teszi, hogy a normál piaci csatornákat megkerülve szerezzenek be nyersolajat. Elemzők szerint Peking valószínűleg figyeli az olajárak alakulását, és ha ismét drágul a nyersanyag, leállítja a feltöltést.
Az ázsiai ország a tartalékok képzésével a fejlett országok mintáját követi, amelyek a 70-es évekbeli arab olajembargó hatására kezdtek stratégiai olajtartalékokat kiépíteni, de el szeretné kerülni a vádat, miszerint keresletével felhajtja az olajárakat, ezért eddig nem közölte az olajtartalék kiépítésének menetrendjét. Az ország jelenleg napi 6 millió hordó olajat használ fel, aminek közel felét importálja. Az évtized végéig több mint 100 millió hordónyi tartalékot akar létrehozni, bár a legtöbb fejlett ország ennek több mint kétszeresét, 90 napi importnak megfelelő mennyiséget tárol.
Gáti Tibor