A külföldön munkát vállalók által hazautalt összegek a szegényebb európai országok legfőbb külföldi bevételi forrásává váltak – írja az európai és közép-ázsiai térség (ECA) országaival foglalkozó most megjelent jelentésében a Világbank. A jelentés szerint a volt szovjet köztársaságokat is magában foglaló ECA-térség országaiba hivatalosan hazautalt összeg 2004-ben meghaladta a 19 milliárd dollárt. A hazautalások segítettek tompítani a politikai és gazdasági átalakulás okozta megrázkódtatásokat. A befogadó országok ugyanakkor megoldják munkaerőgondjaikat, nő az adóbevételük és jelentősen csökken az illegális bevándorlás problémája.
A legnagyobb összeget a GDP arányában számítva Moldovába utalták haza: a mintegy 705 millió dollár a GDP 27 százalékát tette ki. Bosznia-Hercegovinába 1,83 milliárd dollár, a GDP 21 százaléka, Albániába 1,16 milliárd dollár, azaz 16 százalék érkezett. Abszolút számok tekintetében egyébként India áll az élen, ahova 2005-ben 22 milliárd dollárt utaltak haza. Ebben az évben összesen 230 milliárd dollárt utaltak a külföldön munkavállalók anyaországukba, ebből 167 milliárdot a fejlődő világba.
Az összegeket részben a hivatalos átutalási csatornákon, részben barátok, ismerősök révén küldték haza. A külföldön dolgozók egy része – különösen a rövidebb ideig kint tartózkodók – nem utalt haza semmit. A megkérdezett bolgárok 80, a románok 62 százaléka tartotta meg magának a keresetét. A legtöbb vendégmunkást befogadó országok listáját az Egyesült Államok vezeti, de a második helyen Oroszország áll, ahova nagy számban érkeztek a többi volt szovjet köztársaság munkavállalói. Az olajkincsekben gazdag Kazahsztán a szegényebb közép-ázsiai országokból vonzott munkaerőt. A nyugat-európai országok közül Németország és Franciaország került a tízes listára. Az elmúlt 15 évben jelentősen nőtt a Nyugat-Európába irányuló vándorlás, ide érkezett az ECA-térségből származók 42 százaléka.
Gáti Tibor