Kilenc év után először csökkent a gazdaság teljesítménye Litvániában a tavalyi negyedik negyedévben. A tegnap közzétett adatok szerint éves összehasonlításban 1,5 százalékkal, a harmadik negyedévhez képest 2,4 százalékkal zsugorodott a GDP a hazai kereslet gyengülése és a hitelforrások szűkülése miatt. A visszaesés várhatóan ebben a negyedévben is folytatódik, így a másik két balti állam, Lettország és Észtország után Litvánia is recesszióba süllyed. Tavaly egész évben még 3,2 százalékkal nőtt a gazdaság. A visszaesés előjelei már tavaly ősz óta láthatók voltak: csökkent az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom. A kormány a költségvetési bevételek csökkenése láttán már korábban szigorításokat vezetett be: lefaragta a kiadásokat és a béreket, ami nemrég utcai zavargásokat váltott ki a fővárosban. A pénzügyminisztérium azzal számol, hogy idén 4,8, jövőre 0,2 százalékkal zsugorodik a GDP, és csak 2011-ben indul meg a fellendülés. A korábbi kormányok figyelmen kívül hagyták az IMF és a hitelminősítők figyelmeztetését, hogy faragják le a kiadásokat és fékezzék meg az eladósodást a kemény földet érés megelőzésére, és szorítsák le a duzzadó folyó fizetési mérleghiányt.
Az észt kormánynak idén nyolcmilliárd koronával (511 millió euró) csökkentenie kell a költségvetési kiadásokat, különben az IMF pénzére szorul, ami csorbítja az ország függetlenségét - írta egy észt lapban megjelent cikkében Mart Laar korábbi miniszterelnök, aki jelenleg a nagyobbik koalíciós párt vezetője. A kérdés most nem az, hogy mikor lép be az ország az eurózónába - bármilyen fontos is lenne -, hanem hogy miből fizetjük ki az év vége felé a tanárok, rendőrök és tűzoltók bérét - tette hozzá. Ivan Padari pénzügyminiszter a múlt héten közölte: hatmilliárd koronával, azaz a GDP két százalékának megfelelő összeggel csökkenteni kell a kiadásokat, különben három százalék fölé nő a deficit, és az sem kizárt, hogy rövid lejáratú hitelért folyamodnak az IMF-hez.
Gáti Tibor