Gáti Tibor

Mély recesszióban a brit gazdaság

A brit gazdaság mély recesszióba süllyedt és a GDP akár 4 százalékkal is csökkenhet a második negyedévben, ha a kormány és a jegybank lépései nem vezetnek eredményre - mondta tegnap sajtóértekezletén Mervyn King, a brit jegybank (BoE) kormányzója (képünkön). A bank a múlt héten 1 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat, ami a legalacsonyabb ráta a BoE 315 éves történetében és a kormányzó szerint további monetáris enyhítésre van szükség. A kamat további mérséklésének azonban ezen a szinten már alig van hatása, ezért más eszközökre is szükség van - tette hozzá. A bank monetáris politikai bizottsága legközelebb március 5-én tart ülést és King jelezte, hogy a döntéshozók más típusú lépések mellett fognak dönteni, mielőtt nullára csökkentik a kamatot. Ez eddig a legegyértelműbb jelzés arra, hogy a BoE kvantitatív enyhítéshez folyamodik, azaz megnöveli a pénzkínálatot, vagyis pénzt nyom, amiből értékpapírokat, mégpedig elsősorban államkötvényeket és vállalati kötvényeket vásárol. King tegnap közölte, hogy a BoE már ezen a héten megkezdi az értékpapírok vásárlását. A recesszió időtartama és mélysége egyelőre nem jósolható meg, mivel nagymértékben függ a világgazdaság egészének alakulásától - mondta a kormányzó. A BoE most közzétett új előrejelzése kedvezőtlenebb, mint a novemberi és mint a kormány prognózisa. A BoE elhúzódó hitelválságra számít, ha a nemzetközi bankrendszer stabilizálására irányuló erőfeszítések nem járnak átütő eredménnyel, így továbbra is erősek a növekedéssel kapcsolatos lefelé mutató kockázatok. Az infláció az előrejelzés szerint a jövő év végére 0,5 százalékra lassul, azaz jóval elmarad a BoE 2 százalékos középtávú célkitűzésétől, és 2012-ig 0 százalék körül marad, vagyis az ország a defláció szélén fog egyensúlyozni. Az állástalanok száma a brit statisztikai hivatal ugyancsak tegnap közzétett jelentése szerint januárban 73 800 fővel, 1,23 millióra nőtt, ami 1999 júliusa óta a legmagasabb szám. Az IMF januárban közzétett világgazdasági előrejelzése szerint a világ vezető gazdaságai közül Nagy-Britanniát sújtja a legjobban a recesszió, az idén 2,8 százalékkal zsugorodik a GDP.

Összehangolják a bankok megsegítését

Az uniós pénzügyminiszterek egyetértésre jutottak abban, hogy koordinálni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a bankokat megszabadítsák az úgynevezett mérgező eszközöktől.

Bocsánatot kértek a volt brit bankvezérek

Elnézést kértek az okozott károkért két brit bank volt vezetői, akiket tegnap hallgatott meg a londoni parlament pénzügyi bizottsága. Sir Fred Goodwin és Sir Tom McKillop, a Royal Bank of Scotland (RBS) volt vezérigazgatója, illetve elnöke, valamint Andy Hornby és Lord Stevenson, az HBOS volt elnöke, illetve vezérigazgatója mély sajnálatát fejezte ki az elkövetett hibákért, amelyek az összeomlás szélére sodorták a két bankot. Ezeket aztán a kormánynak kellett 37 milliárd font (55 milliárd dollár) összegű tőkeinjekcióval megmentenie és további ezermilliárd font kötelezettséget átvállalnia. Az állam ennek folytán 70 százalékos pakettet kapott az RBS-ben és 43 százalékosat az HBOS-t megvásároló Lloyds Banking Group pénzintézetben. A kormány tagjai és a parlamenti pártok körében nagy felzúdulást keltettek a mentőakció óriási költségei és az, hogy az RBS óriási prémiumokat kíván fizetni a bank vezetőinek. Az RBS Sir Fred irányítása alatt számos akvizíciót hajtott végre, amelyek eredményeképp a világ egyik legnagyobb bankjává vált, de a holland ABN Amro egy részének felvásárlása 2007-ben rosszul időzített lépésnek bizonyult, ami után 20 milliárd font leírására kényszerült és 8 milliárd font veszteséggel zárta 2008-at.

Átütemezik az orosz vállalati adósságokat?

Gyengült tegnap az euró a dollárral és a jennel szemben a Nikkei című japán lap azon híre nyomán, hogy az orosz regionális bankok szövetsége a moszkvai kormány közbenjárását kéri mintegy 400 milliárd dollár külföldi adósság átütemezéséhez. A hír szerint a külföldi hitelezők, köztük a Deutsche Bank és a HSBC kezdeményezték a tárgyalásokat, és a regionális bankszövetség azt szeretné, ha a kormány közvetítene az adós oroszországi bankok és vállalatok, valamint a külföldi hitelezők között. Az európai valuta gyengülését az az aggodalom váltotta ki, hogy a nagy nemzetközi hitelintézeteket további jelentős veszteségek érhetik oroszországi hitelkinnlevőségeiken. A Nikkei információja mindenesetre cáfolatok sorát váltotta ki. Anatolij Akszakov, a mintegy 450 helyi pénzintézetet tömörítő regionális bankszövetség vezetője, akire a japán lap hivatkozott, cáfolta, hogy az orosz kormány közbenjárását kérte volna. Akszakov közölte, hogy ez csak egy felvetés volt a részéről, aminek az a lényege, hogy a külföldi hitelezők egyeztessék az esetleges átütemezésre vonatkozó koncepciójukat és a kormány is kapcsolódjon be a tárgyalásokba. Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter és Dmitrij Peskov, a kormány sajtótitkára a Reutersnek nyilatkozva ugyancsak cáfolta, hogy a kormánynak szándékában állna az orosz bankok és vállalatok adósságainak átütemezését kérni. A Deutsche Bank és a HSBC nem volt hajlandó kommentálni az értesülést. Az orosz bankrendszerre nagy nyomás nehezedik, miután erősen megcsappantak az olajexport-bevételek, csökkent a kereslet a nyersanyagok iránt és jelentős külföldi tőke távozott az országból. A tőkekivonás következtében folyamatosan gyengül a rubel, annak ellenére, hogy a jegybank az elmúlt hat hónapban a rendelkezésre álló devizatartalék egyharmadát, mintegy 200 milliárd dollárt költött a fizetőeszköz védelmére. Kudrin a múlt héten közölte, hogy a kormány várhatóan 40 milliárd dolláros tőkeinjekcióban részesíti a bankokat. A kormány emellett nemrég bejelentette, hogy 200 milliárd dollárnyi forrást pumpál a válság sújtotta gazdaságba. Egy befolyásos moszkvai kutatóintézet ugyanakkor most megjelent jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az állam gazdasági szerepének bővülése és az állami tulajdon növekvő részaránya gyengíti a versenyt, ami jelentős kockázatokkal jár.

Koordinálnák a bankok megsegítését

Az uniós pénzügyminiszterek egyetértésre jutottak abban, hogy koordinálni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a bankokat megszabadítsák az úgynevezett mérgező eszközöktől. Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa (képünkön) a brüsszeli pénzügyminiszteri tanácskozáson felszólalva tegnap közölte, hogy egyértelmű és egységes szempontrendszert dolgoznak ki az eszközök értékelésére, létrehozzák azoknak a banki eszközöknek a listáját, amelyek részt vehetnek a programban és megszabják, milyen feltételeket kell teljesíteniük a bankoknak ahhoz, hogy támogatást kapjanak eszközök felvásárlása és az esetleges átalakítás révén. Az egyes tagállamok maguk dönthetnek a támogatásról, de fontos, hogy egyetlen bank se jusson tisztességtelen előnyhöz és a tagországok ne akarjanak túltenni egymáson a bankmentő csomagok nagyságát tekintve - szögezi le a vitaanyag, amelyet az Európai Bizottság (EB) készített. A folyamatnak átláthatónak kell lennie, amiben az EB-nek is ellenőrző szerepet kell játszania. A bizottság, mint Almunia mondta, néhány héten belül közzéteszi konkrét javaslatait. A megbeszélésen megvitatták az Európai Központi Bank (ECB) irányelvtervezetét is, amely szerint a kormányoknak az úgynevezett rossz bank létrehozásával egyidejűleg garanciát kell adniuk az értékpapírokra, hogy megtalálják a legköltséghatékonyabb módját a mérgező eszközöktől való megszabadulásnak. Egyelőre semmi jele annak, hogy vége felé közeledne a hitelválság - szögezi le jelentésében az ECB. A tanácskozáson vita alakult ki az alkalmazandó eszközökről, de Christine Lagarde francia pénzügyminiszter szerint bíznak benne, hogy a hónap végéig megszületik a megállapodás. A kiadott közös nyilatkozat szerint a legfontosabb, hogy meginduljon a hiteláramlás. Emellett abban is egyetértés született, hogy a támogatásban részesülő bankoknak ugyancsak vállalniuk kell bizonyos kockázatot. Az EU vezetői várhatóan még februárban informális csúcstalálkozót tartanak, hogy megvitassák a válság elleni intézkedések összehangolását - jelentette be tegnap a soros cseh elnökség. Emellett a G7 országok pénzügyminiszterei és jegybankelnökei e héten szombaton Rómában tanácskozást tartanak. A tegnapi megbeszélésen többen aggodalmukat fejezték ki, hogy a gazdaság élénkítésére irányuló törekvések a protekcionizmus megerősödéséhez vezetnek. Az EB-t aggasztja a francia autógyáraknak adott állami tőkeinjekció, amit hétfőn jelentettek be, és biztosítékokat vár arra nézve, hogy a lépés nem ütközik az uniós versenyszabályokba.

Ragadós az amerikai példa: Európában is korlátozzák a vezetői prémiumokat

Az Egyesült Államok után Európában is felerősödtek a törekvések, hogy korlátozzák a vezetői jutalmakat a pénzügyi szektorban, miután mind nagyobb a közfelháborodás amiatt, hogy az állami támogatásra szoruló veszteséges bankok legfelső vezetői milliókat vágnak zsebre a semmiért. Az Európai Bizottság múlt pénteken reményét fejezte ki, hogy az európai kormányok követik Barack Obama amerikai elnök példáját, aki 500 ezer dollárban kívánja maximálni az állami támogatásban részesülő cégek vezetőinek pénzbeli juttatását, emellett csökkentené a végkielégítések összegét. Franciaországban a 450 pénzintézetet képviselő bankszövetség bejelentette, hogy magatartási kódexet dolgozott ki a bónuszfizetésekre. E szerint a bankok, biztosítók és befektetési cégek vezetőinek fizetett jutalmaknak a cég tényleges teljesítményéhez és nyereségességéhez kell igazodniuk, nem képezhetik a prémium alapját a prognosztizált eredmények. Emellett a vezetők nem használhatják spekulatív célokra a bónuszként kapott részvényeket és részvényopciókat. A javasolt szabályokat, amelyeket 2010-ben kezdenének alkalmazni az idei eredmények alapján, megküldték Christine Lagarde gazdasági miniszternek, bár bevezetésük önkéntes és nem tesz szükségessé jogszabályi-változtatásokat. A közfelháborodás hatására Alistair Darling brit pénzügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva vasárnap bejelentette, hogy vizsgálatot kíván indítani a pénzintézeteknél alkalmazott jutalmazási rendszer ügyében. Tarthatatlannak nevezte, hogy a veszteséges bankok vezetői óriási jutalmakat vágnak zsebre, ugyanakkor egyelőre nem tartja követendőnek Obama kezdeményezését, hogy szabjanak felső határt a prémiumoknak. A szigetországban óriási felzúdulás követte azokat a lapértesüléseket, hogy a brit gazdaságtörténet legnagyobb veszteségét elszenvedő Royal Bank of Scotland (RBS) közel egymilliárd font (1,47 milliárd dollár) jutalmat kíván az idén kifizetni, miközben 20 milliárd fontos mentőövet kapott a kormánytól, aminek fejében a részvények közel 70 százaléka állami tulajdonba került.

Világszerte egyre rosszabbra számítanak

A gazdasági válság mélyülésével egyre rosszabb GDP-prognózisok készítésére kényszerülnek a kormányok, a nemzetközi szervezetek és a különböző intézmények a világon, mivel a következményeket nehéz felmérni és a korábbi becslésekről sorra kiderül, hogy túl derűlátóak voltak. Az IMF eddig már kétszer is kénytelen volt módosítani októberben közzétett első világgazdasági előrejelzését, miután mind a fejlett világban, mind a feltörekvő régiókban egyre súlyosabb a helyzet. További bizonytalanságot jelent az is, hogy egyelőre nem lehet látni, milyen hatással járnak a bejelentett kormányzati intézkedések. A január végi jelentés szerint idén csak 0,5 százalékkal nő, azaz gyakorlatilag stagnál a világgazdaság, szemben az októberben prognosztizált 3 százalékkal - és csak 2010-ben indul meg a fokozatos fellendülés. A Valutaalap a fejlett országok mindegyikében recessziót jósol: együttes GDP-jük idén 2 százalékkal csökken, ezen belül az USA-ban 1,6, Németországban 2,5 százalékos lesz a visszaesés. Nagy-Britanniában lesz a legmélyebb a recesszió, ott 2,8 százalékkal zsugorodik a gazdaság, de Japánban is 2,6 százalékkal. A francia gazdaság eddig jobban tartotta magát a fejlett országok többségénél, de a párizsi jegybank tegnapi jelentése szerint az idei első negyedévben már recesszióba süllyed, miután a tavalyi negyedik negyedévi 1,1 százalék zsugorodás után 0,6 százalék mínusz jöhet. Az IMF 1,9 százalékos visszaesést prognosztizál az év egészére. A kormányok az érintett államok mindegyikében közzétették már a maguk gazdaságélénkítő csomagjait, sőt egyes országokban - így Németországban és Japánban - már többet is. Az USA-ban most tárgyalja a törvényhozás a Barack Obama elnök által javasolt intézkedéscsomagot, amelynek összege a vita jelenlegi állása szerint 780 milliárd dollár lesz. A feltörekvő és fejlődő országokban idén együttesen 3,3 százalékos lesz a növekedés, Kína és India továbbra is húzza a térséget, miközben Oroszországban idén már zsugorodik a gazdaság. Közép- és Kelet-Európa egészében 0,4 százalékkal esik vissza a GDP. A visegrádi országok közül ma már csak a térség éllovasa, Szlovákia esetében lehet többé-kevésbé biztosra venni, hogy idén nő a gazdaság, de ott is számottevő lassulás várható. A pozsonyi kormány várakozásai szerint 2008-ban 2,5 százalékkal bővül a GDP a tavalyi hét százalék után, a pozsonyi jegybank ennél valamivel lassabb ütemre, 2,1 százalékra számít, a nemzetközi szervezetek némelyike azonban derűlátóbb ennél. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap közzétett jelentésében 4 százalékos növekedést prognosztizál, az Európai Bizottság januárban 2,7 százalékot jósolt. Az optimista előrejelzéseket azonban lelohaszthatja a pozsonyi statisztikai hivatal ugyancsak tegnap közzétett adata, amely szerint az ipari termelés a novemberi 7,1 után decemberben 16,8 százalékot zuhant. Csehországban egy ideje már csak az idei gazdasági visszaesés mértéke kérdéses. A prágai jegybank a múlt héten 0,3 százalékot prognosztizált, de Miroslav Zamecnik, a kormány mellett működő nemzetgazdasági tanács (NERV) tagja múlt szombaton már úgy nyilatkozott, hogy a 2 százalékot is elérheti a visszaesés, ha a kabinet nem fogad el gazdaságélénkítő intézkedéseket. Mirek Topolanek miniszterelnök ugyancsak szombaton közölte, hogy a kormány egy 75 milliárd koronás, azaz a GDP 2 százalékának megfelelő válságcsomagon dolgozik. Lengyelországban a kormány kénytelen egyre alább adni idei várakozásait. Az elfogadott költségvetés még a GDP 3,7 százalékos bővülésével számolt, de Donald Tusk miniszterelnök nemrég úgy nyilatkozott, hogy az ütem akár 1,7 százalékra lassulhat a tavalyi 4,8 százalék után. Az elemzők közül a JPMorgan nulla növekedést jósolt, de egyes elemzők már recesszióval számolnak.

Kalapozásra kényszerül a kormány

Az ukrán kormány hitelt kért Oroszországtól, Japántól, az Európai Uniótól és az USA-tól vészes ütemben romló gazdasága megtámogatására és a tátongó költségvetési lyukak betömésére. A deficit idén legalább 4 milliárd dollár lesz, de ha tovább esik az ipari termelés, nem sikerül megállítani a hrivnya gyengülését és a külkereskedelmi hiány dagadását, akkor akár a 10 milliárdot is elérheti a büdzsé hiánya. A gazdaságot különösen rosszul érinti a fő exportcikk, az acél árának zuhanása. Az orosz pénzügyminisztérium megerősítette, hogy Kijev 5 milliárd dollár hitelt kért, és Julia Timosenko miniszterelnök a hét végén a müncheni biztonsági konferencián közölte, hogy az Egyesült Államoktól, Japántól és Oroszországtól kértek hitelt, és Moszkva máris késznek látszik segíteni. A kölcsönről a müncheni tanácskozáson tárgyalt a két fél, de az ukrán kormány hivatalosan még nem folyamodott hitelért. Az orosz fél egyelőre további információkat kér az ukrán gazdaság helyzetéről, mielőtt döntene. Az ukrán vezetésen belüli állandó ütésváltásokat ismerve nem meglepő, hogy Viktor Juscsenko ukrán államfő tegnap megengedhetetlennek nevezte, hogy a kormány a háttérben hitelmegállapodást köt Moszkvával, amiről ő nem kapott időben információt. Ez szerinte felveti a korrupció gyanúját. Az IMF eközben tárgyalásokat folytat Kijevben az Ukrajnának nyújtandó 16,5 milliárd dolláros rendkívüli hitel februárban esedékes második részletéről, miután az első 4,5 milliárd dollárt tavaly novemberben átutalta. A Valutaalapot aggasztja az óriási költségvetési hiány és nem lehet biztosra venni, hogy minden további nélkül jóváhagyja a második részlet folyósítását. Többen helytelenítették ugyanakkor, hogy az ukrán kormány 50 millió dollárért egy Airbus A319-es gépet vásárolt a költségvetés keretéből a miniszterek hivatalos utazásaira.

Megcsappantak a News Corp. reklámbevételei

Jelentősen csökkentette a júniusig tartó folyó pénzügyi évre szóló profit-előrejelzését a News Corp. nemzetközi médiacsoport, miután a reklámbevételek visszaesése és az értékcsökkenési leírások miatt veszteséggel zárta a decemberig tartó negyedévet, amire több mint három éve nem volt példa. Az üzemi nyereség az új előrejelzés szerint 30 százalékkal fog esni a tavalyi 5,3 milliárd dollárhoz képest, noha korábban legfeljebb 5 százalékot prognosztizáltak. A cég 6,42 milliárd dollár nettó veszteséget könyvelt el a negyedévben, az árbevétel a vártnál jelentősebben, 8,4 százalékkal esett. A 2007-ben a Dow Jones hírügynökség megvásárlásával megszerzett Wall Street Journal hirdetési bevétele 20 százalékkal, a Fox tévéhálózat reklámbevétele 19 százalékkal csökkent, az üzemi nyereség a lapkiadó üzletágban 8,7, a tévé- és filmgyártó részlegnél 25 százalékot, a helyi tévécsatornáknál 93 százalékot esett. A csoportnak 8,4 milliárd dollárt kell leírnia a negyedévben eszközállományának értékvesztése miatt, és minden üzletágban létszámcsökkentésre kényszerült. A Wall Street Journaltól 25 újságírót küldtek el.