Átütemezik az orosz vállalati adósságokat?

Gyengült tegnap az euró a dollárral és a jennel szemben a Nikkei című japán lap azon híre nyomán, hogy az orosz regionális bankok szövetsége a moszkvai kormány közbenjárását kéri mintegy 400 milliárd dollár külföldi adósság átütemezéséhez. A hír szerint a külföldi hitelezők, köztük a Deutsche Bank és a HSBC kezdeményezték a tárgyalásokat, és a regionális bankszövetség azt szeretné, ha a kormány közvetítene az adós oroszországi bankok és vállalatok, valamint a külföldi hitelezők között. Az európai valuta gyengülését az az aggodalom váltotta ki, hogy a nagy nemzetközi hitelintézeteket további jelentős veszteségek érhetik oroszországi hitelkinnlevőségeiken.
A Nikkei információja mindenesetre cáfolatok sorát váltotta ki. Anatolij Akszakov, a mintegy 450 helyi pénzintézetet tömörítő regionális bankszövetség vezetője, akire a japán lap hivatkozott, cáfolta, hogy az orosz kormány közbenjárását kérte volna. Akszakov közölte, hogy ez csak egy felvetés volt a részéről, aminek az a lényege, hogy a külföldi hitelezők egyeztessék az esetleges átütemezésre vonatkozó koncepciójukat és a kormány is kapcsolódjon be a tárgyalásokba. Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter és Dmitrij Peskov, a kormány sajtótitkára a Reutersnek nyilatkozva ugyancsak cáfolta, hogy a kormánynak szándékában állna az orosz bankok és vállalatok adósságainak átütemezését kérni. A Deutsche Bank és a HSBC nem volt hajlandó kommentálni az értesülést.
Az orosz bankrendszerre nagy nyomás nehezedik, miután erősen megcsappantak az olajexport-bevételek, csökkent a kereslet a nyersanyagok iránt és jelentős külföldi tőke távozott az országból. A tőkekivonás következtében folyamatosan gyengül a rubel, annak ellenére, hogy a jegybank az elmúlt hat hónapban a rendelkezésre álló devizatartalék egyharmadát, mintegy 200 milliárd dollárt költött a fizetőeszköz védelmére. Kudrin a múlt héten közölte, hogy a kormány várhatóan 40 milliárd dolláros tőkeinjekcióban részesíti a bankokat. A kormány emellett nemrég bejelentette, hogy 200 milliárd dollárnyi forrást pumpál a válság sújtotta gazdaságba. Egy befolyásos moszkvai kutatóintézet ugyanakkor most megjelent jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az állam gazdasági szerepének bővülése és az állami tulajdon növekvő részaránya gyengíti a versenyt, ami jelentős kockázatokkal jár.