Az ukrán kormány hitelt kért Oroszországtól, Japántól, az Európai Uniótól és az USA-tól vészes ütemben romló gazdasága megtámogatására és a tátongó költségvetési lyukak betömésére. A deficit idén legalább 4 milliárd dollár lesz, de ha tovább esik az ipari termelés, nem sikerül megállítani a hrivnya gyengülését és a külkereskedelmi hiány dagadását, akkor akár a 10 milliárdot is elérheti a büdzsé hiánya. A gazdaságot különösen rosszul érinti a fő exportcikk, az acél árának zuhanása. Az orosz pénzügyminisztérium megerősítette, hogy Kijev 5 milliárd dollár hitelt kért, és Julia Timosenko miniszterelnök a hét végén a müncheni biztonsági konferencián közölte, hogy az Egyesült Államoktól, Japántól és Oroszországtól kértek hitelt, és Moszkva máris késznek látszik segíteni. A kölcsönről a müncheni tanácskozáson tárgyalt a két fél, de az ukrán kormány hivatalosan még nem folyamodott hitelért. Az orosz fél egyelőre további információkat kér az ukrán gazdaság helyzetéről, mielőtt döntene.
Az ukrán vezetésen belüli állandó ütésváltásokat ismerve nem meglepő, hogy Viktor Juscsenko ukrán államfő tegnap megengedhetetlennek nevezte, hogy a kormány a háttérben hitelmegállapodást köt Moszkvával, amiről ő nem kapott időben információt. Ez szerinte felveti a korrupció gyanúját. Az IMF eközben tárgyalásokat folytat Kijevben az Ukrajnának nyújtandó 16,5 milliárd dolláros rendkívüli hitel februárban esedékes második részletéről, miután az első 4,5 milliárd dollárt tavaly novemberben átutalta. A Valutaalapot aggasztja az óriási költségvetési hiány és nem lehet biztosra venni, hogy minden további nélkül jóváhagyja a második részlet folyósítását. Többen helytelenítették ugyanakkor, hogy az ukrán kormány 50 millió dollárért egy Airbus A319-es gépet vásárolt a költségvetés keretéből a miniszterek hivatalos utazásaira.
Gáti Tibor