Gáti Tibor

Egykulcsos adót vezetnek be Lengyelországban

A lengyel kormány 2010-ben, de legkésőbb 2011-ben egykulcsos személyi jövedelemadót tervez bevezetni - közölte a hét végén Donald Tusk miniszterelnök. A jelenleg érvényben lévő rendszer szerint 19, 30 és 40 százalékos az adókulcs, ezt azonban a korábbi kormány által kidolgozott terv értelmében jövőre kétkulcsos rendszer váltja fel. Januártól így 18, illetve 32 százalékos lesz az adókulcs, amit a tavaly novemberben hivatalba lépett új kormány tovább kíván egyszerűsíteni. Az egykulcsos adó a választásokon győztes Polgári Platform választási programjának egyik központi eleme volt, a kisebbik koalíciós partner, a parasztpárt azonban fenntartásokkal kezeli az elképzelést. Az adókulcs mértékére nézve még nincs döntés, de a Reuters értesülése szerint várhatóan 17 százalékos lesz, ami a bevezetni tervezett családi adókedvezmények révén akár 13 százalékra is mérséklődhet. Az adócsökkentés célja a jelenlegi gyors gazdasági növekedés fenntartása - hangsúlyozta Jan Rostowski pénzügyminiszter, aki emellett ígéretet tett arra, hogy mérsékelni fogják a jelenleg 19 százalékos társasági adókulcsot is. A kormány ugyanakkor a költségvetési kiadásokat a jelenlegi 42,3 százalékról 2011-ig a GDP 40 százaléka alá kívánja csökkenteni - tette hozzá. Brüsszel még az előző kormány idején eljárást indított Varsó ellen a túlzott deficit miatt, amit egyelőre fent is tartanak, miután az Európai Bizottság szerint az idén 3 százalék fölött lesz a GDP-arányos államháztartási hiány Lengyelországban.

Adóreformot tervez a leendő orosz elnök

A független igazságszolgáltatás megteremtését, a korrupció felszámolását és a gazdaság diverzifikálását jelölte meg központi célnak Dmitrij Medvegyev, az orosz elnöki poszt várományosa, aki két héttel a március 2-án esedékes államfőválasztás előtt a szibériai Krasznojarszkban tartott gazdasági fórumon ismertette gazdasági programját. Gazdaságpolitikája - mint mondta - a gazdasági és a személyes szabadságon, a magántulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartásán fog nyugodni és négy "i"-re fog koncentrálni: az intézményekre, az infrastruktúrára, az innovációra és az invesztíciókra. A Kreml jelenlegi vezetőinél liberálisabbnak tartott egykori jogászprofesszor, aki jelenleg a Gazprom igazgatótanácsának elnöke, az adórendszer átalakítását és versenyképessé tételét, ezen belül Putyin elnökhöz hasonlóan az áfa csökkentését sürgetette a gazdasági növekedés érdekében. Az adók mértékét úgy kell megszabni, hogy egyszerre biztosítsa a társadalom hatékony működését és azt, hogy a hazai tőke ne meneküljön külföldre - hangsúlyozta Medvegyev. Az energiahordozók exportjára kivetett illetékeket az elnökjelölt mérsékelni kívánja annak érdekében, hogy az olajcégek új létesítmények létrehozásába invesztáljanak. A cégeknek cserében ígéretet kell tenniük arra, hogy rubelre állnak át üzleteik lebonyolításában, mivel a nemzetközi pénzpiacok válsága jó alkalmat teremt arra, hogy az orosz valuta a világ egyik vezető tartalék valutájává váljék. Elődjénél liberálisabb beállítottságát jelezve közölte: nincs szükség arra, hogy közhivatalnokok üljenek az olyan állami nagyvállalatok vezető testületeiben, mint az Aeroflot vagy a Rosznyefty. Ez utóbbi elnöke Igor Szecsin, a Kreml kabinetfőnök-helyettese. Ezeket független igazgatókkal kell felváltani, akiket azért állítanak ezekre a posztokra, hogy végrehajtsák az állam terveit. Programja ismertetését Medvegyev többször elhalasztotta, utoljára azért, mert Putyin, aki várhatóan a miniszterelnöki posztot fogja betölteni, a múlt héten saját 2020-ig szóló politikai programját adta elő az államtanács ülésén. Medvegyev gazdasági programja Putyin szerint csak az elkövetkező négy évre vonatkozik és illeszkedik az ő stratégiájába.

Továbbra is alacsony a japán kamat

A japán jegybank érintetlenül hagyta a 0,5 százalékos kamatot, amely messze a legalacsonyabb a világ vezető gazdaságai között. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. Bár a negyedik negyedévben 3,7 százalékos volt a GDP annualizált növekedése, meghaladva a várakozásokat, a jegybank attól tart, hogy a globális gazdasági lassulás következtében visszaesik a japán export, miközben az energia- és nyersanyagárak emelkedése visszafogja a beruházásokat és a lakossági fogyasztást. Fukui Tosihiko, a jegybank elnöke korábban többször is kilátásba helyezte a monetáris szigorítást az inflációs kockázatok miatt, ennek ellenére egy éve változatlan a hitelköltség és az elemzők szerint addig nem is várható kamatemelés, amíg az Egyesült Államok gazdasági lassulásának hatásai teljesen láthatókká nem válnak. Elemzők szerint a japán gazdaság sem tudja kikerülni a globális hatásokat és az idén már láthatók a lassulás jelei, az export lendülete némileg megtört. Ennek alapján a többség arra számít, hogy az idén változatlan marad a kamat, egyes elemzők azonban a monetáris enyhítést sem zárják ki még a nyár előtt.

Hiányba fordult az eurózóna külkermérlege

Decemberben 2,1 milliárd euró hiányt mutatott az eurózóna külkereskedelmi mérlege az Eurostat szezonálisan korrigált adatai szerint. Novemberben még 2 milliárd euró volt a szufficit. Utoljára 16 hónappal ezelőtt, 2006 augusztusában volt deficites a havi mérleg. Az export decemberben 2,5 százalékkal esett vissza az előző hónaphoz képest a globális gazdasági lassulás és az euró erősödése következtében. 2005 októbere óta ez volt a legnagyobb egyhavi exportcsökkenés. Az import eközben 0,7 százalékkal emelkedett. A múlt év egészében 8 százalékkal emelkedett az export és 6 százalékkal az import, a mérleg 28,3 milliárd többletet mutat a 2006-os 9,3 milliárdos hiánnyal szemben. Az év első 11 hónapjában 1 százalékkal csökkent az USA-ba irányuló kivitel, miközben 6 százalékkal emelkedett a Nagy-Britanniába, 12 százalékkal a Kínába és 22-22 százalékkal az Oroszországba és Lengyelországba irányuló export. A Kínával folytatott kereskedelemben 23 százalékkal, 101,5 milliárd euróra nőtt a 11 havi hiány, miután az import 19 százalékkal emelkedett. Ez egymagában elvitte az USA-val és Nagy-Britanniával szemben mutatkozó, összesen 119 milliárd eurós többlet legnagyobb részét.

További kamatcsökkentésre is kész a Federal Reserve

További esetleges kamatcsökkentést helyezett kilátásba a szenátus bankbizottságában tartott meghallgatáson Ben Bernanke, a Fed elnöke (képünkön). A megfogalmazás ezúttal is a szokásos volt: a Fed "szükség esetén lépni fog a gazdasági növekedés előmozdítása érdekében". Az elmúlt hónapokban romlottak a kilátások és megnőttek a növekedési kockázatok. Rövid távon tovább csökkennek a lakásépítések és visszaesnek az ezzel kapcsolatos tevékenységek, emellett az emelkedő energiaárak és a tovább eső lakásárak visszavetik a fogyasztási kiadásokat. Az év második felében azonban Bernanke mindezek ellenére már a gazdaság erősödésére és az infláció mérséklődésére számít. Henry Paulson pénzügyminiszter bátorító hangnemet próbált megütni a meghallgatáson. A lakáspiacon ugyan súlyos visszaesés tapasztalható, de az USA gazdasága továbbra is erős és el fogja kerülni a recessziót - mondta. A recessziós félelmeket egyébként némileg enyhítették a most közzétett makroadatok, amelyek szerint januárban 0,3 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom, és a külkereskedelmi mérleg hiánya decemberben a vártnál nagyobb mértékben, 6,9 százalékkal, 58,8 milliárd dollárra mérséklődött. Paulson emellett ismét felszólította a washingtoni törvényhozást, hagyja jóvá a törvényjavaslatot, amely a házlefoglalások szaporodásának megfékezése céljából erősítené a jelzáloghitelek biztosításával foglalkozó szövetségi lakásügyi hatóság szerepét a bajba jutott ingatlantulajdonosok jelzáloghiteleinek refinanszírozásában. A kormányzat szorgalmazza, hogy a szövetségi államok kötvények kibocsátásából teremtsék elő ennek forrásait. Bush elnök egyébként szerdán aláírta a törvényhozás által korábban megszavazott gazdaságösztönző csomagot.

Erős évet zárt a német Daimler

A múlt év egészében 5,3 százalékkal, 4 milliárd euróra növelte nettó nyereségét a német Daimler AG, miután tovább bővült a kereslet luxusautói iránt. A csoporthoz tartozó Mercedes-Benz, amely a Mercedesen kívül a Maybach és a Smart márkákat is gyártja, 1,29 millió autót adott el, 3 százalékkal többet, mint 2006-ban, a haszonjárműgyártó üzletág azonban 9 százalékkal kevesebb darabot, 467 700-at értékesített. A csoport annak ellenére növelni tudta nettó nyereségét, hogy 2,2 milliárd eurót kellett leírnia a veszteséges Chrysler amerikai autógyár után, amelynek tavaly adta el ellenőrző pakettjét. Az eladás nyomán a cég a BMW mögé szorult ugyan a luxusautó-értékesítés terén, de javultak az eredmények, noha kedvezőtlenül hatott az erős euró és a németországi eladásokra az áfakulcs múlt év eleji emelése. A negyedik negyedévben a Bloomberg 1,31 milliárdos elemzői konszenzusát felülmúlva 1,7 milliárd euró volt a nettó nyereség az egy évvel korábbi 12 milliós veszteség után. Az eredmény közzététele után erősödtek a cég részvényei, miután erre az évre az árbevétel és a nyereség további mérsékelt emelkedését prognosztizálta és az osztalék növelését javasolta.

Továbbra is a Real Madrid a leggazdagabb klub

Immár harmadik éve a spanyol Real Madrid vezeti a világ leggazdagabb labdarúgóklubjainak listáját, amit a Deloitte könyvvizsgáló cég állít össze évről évre az árbevétel alapján. A spanyol klub a 2006/2007-es évadban 351 millió euró bevételre tett szert, 20 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. A Manchester United, amelyet annak idején éppen a Real taszított le az első helyről, egy év alatt két pozícióval került előbbre, a Barcelonát és a 12. helyre visszaesett Juventust utasítva maga mögé. Most a második a listán, 315,2 millió euróval. A szakemberek szerint ha idén sikeresen szerepel a Bajnokok Ligájában, akkor visszaveheti első helyét. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a Premier League idén előnyös szerződést kötött a televíziós közvetítésekről a kluboknak járó összegekre. A lista első öt helyén három, az első húsz között pedig hat angol csapat található - egy évvel korábban még nyolcan voltak, de a Deloitte arra számít, hogy az új szerződések révén jövőre ismét nő a szám. Az első húszban emellett négy-négy német és olasz, három spanyol, két francia és egy skót klub szerepel, vagyis csupa európai. Most először fordul elő egyébként, hogy egy országból három csapat is bekerül az első ötbe. A húsz leggazdagabb klub együttes bevétele 11 százalékkal emelkedett egy év alatt, ami a legnagyobb növekedés 2002/2003 óta. A Deloitte a jegyeladásokból, a kereskedelmi jogokból és a tévéközvetítésekből származó bevételt veszi csak figyelembe, az egyéb transzfereket nem, és a nyereségességet sem nézi.

Nőnek a jövedelmi különbségek Oroszországban

A gazdasági növekedéssel párhuzamosan egyre szélesebb az olló a gazdagok és a szegények között, annak ellenére, hogy a kormány növeli a szociális kiadásokat. Az orosz lakosság leggazdagabb és legszegényebb 10 százaléka között tavaly 16,8-szeres volt a különbség, míg egy évvel korábban 16-szoros volt a szorzó - jelentette tegnap az orosz statisztikai hivatal. A leggazdagabb 10 százaléknak az összes jövedelem 31 százaléka, a legszegényebb 10 százaléknak csak 1,9 százaléka jut. Ugyancsak fontos fejlemény, hogy a nem munkából származó jövedelmek, így az osztalékok, kamatok és az ingatlanokból származó bevételek sokkal gyorsabban emelkednek, mint a bérjövedelmek, ráadásul kisebb adót kell fizetni ezek után, így egyre nagyobb hányadot képviselnek a leggazdagabb oroszok jövedelmén belül. A Forbes orosz kiadásának tavaly áprilisban megjelent listája szerint egy év alatt harmadával, hatvanra emelkedett az orosz milliárdosok száma. A jó hír az, hogy a 2005-ös 23,3-ről és a 2006-os 16,1-ről tavaly 11 százalékra csökkent a havi 3500 rubelnél (25 500 forint) kevesebbet keresők aránya. Az egy főre jutó reáljövedelem decemberben 16 639 rubel volt, ami 26,2 százalékkal magasabb, mint 2006 decemberében. A nyugdíjak tavaly 3,8 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi 5,1 százalék után (az infláció tavaly 11,9 százalékos volt), az átlagos havi nyugdíj decemberben 3309 rubel volt, ami 16,4 százalékos évi növekedést jelent. Reálértéken egy év alatt 4,1 százalékkal nőtt az átlagos nyugdíj.

Londonban a legdrágábbak az irodák

A világ városai közül Londonban a legdrágább az irodabérlés: a nemzetközi pénzügyi világ egyik központjában háromszor akkora a díj, mint New Yorkban, kétszer akkora, mint Párizsban és négyszer akkora, mint Frankfurtban - derül ki a Cushman and Wakefield ingatlan-tanácsadó legújabb összeállításából, amelyben 58 ország 203 központi fekvésű helyszínét vizsgálták - írta az MTI-Eco. A brit főváros kiemelt üzleti negyedében tavaly egy négyzetméterért évi 2277 eurót kellett fizetni, 30 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A második helyen álló Hongkongban 1745 euró volt az ár, 40 százalékkal több az előző évinél. Moszkva egy év alatt két helyet lépett előre, s első ízben bekerült a világ első öt legdrágább városa közé. Meglepő adat, hogy a vizsgált 58 ország közül Ukrajna és Vietnam befért az első húszba. Mindent összevéve tavaly átlagosan 14, míg egy évvel korábban csak 10 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.