Gáti Tibor

Megugrottak a bérek Lengyelországban

Lengyelországban a vártnál jobban emelkedtek a bérek áprilisban, így nőtt az esélye annak, hogy a központi bank idén negyedszer is monetáris szigorításra kényszerül. Az átlagbér tavaly áprilishoz képest 12,6 százalékkal, 3137 zlotyra (228 123 forint) emelkedett, az előző hónaphoz képest azonban 0,2 százalékkal csökkent. Az elemzők 11,5 százalékos év/éves növekedésre és 1,2 százalékos havi szintű csökkenésre számítottak. Az adatok megerősítik, hogy gyors ütemű bérinflációnak vagyunk tanúi, és mivel a foglalkoztatás is erőteljesen emelkedik, elkerülhetetlen az újabb kamatemelés - mondta az ING Bank varsói vezető közgazdásza a Bloomberg hírügynökségnek. A foglalkoztatottak száma a legfrissebb statisztikai adatok szerint áprilisban 5,6 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban és 0,1 százalékkal márciushoz képest. A bérek és a foglalkoztatás növekedése a jelenleg 4 százalékos infláció legfőbb hajtóereje. A varsói jegybank áprilisban 5,75 százalékon hagyta az alapkamatot, de a közleményben utalt a további szigorítás lehetőségére.

Leszálló ágban a Bulgartabak

A bolgár kormány bezárta két veszteséges dohánygyárát Plovdivban és Sztara Zagorában, mivel úgy látja, hogy ezek nélkül jobb esélye van a hajdan szebb napokat megélt egykori állami monopólium, a Bulgartabak többi cégének eladására. Ez utóbbiakat az év második felében tervezik stratégiai befektetőknek felajánlani, miután megszabadultak a most bezárt gyáraktól. A kormánynak ez már a negyedik kísérlete, hogy eladja a 80 százalékos állami tulajdonban álló Bulgartabakot, amely az egyik legnagyobb dohányexportőr volt az egykori keleti blokkban. Az eddigi kísérletek főként a politikai belharcok miatt hiúsultak meg. Petar Dimitrov gazdasági miniszter közölte: négy nagy külföldi dohánycég jelezte érdeklődését a csoporthoz tartozó két még működó nagy dohánygyár, a blagojevgradi és a szófiai iránt. A Bulgartabak az ország tavalyi uniós csatlakozása és a dohánypiac liberalizálása nyomán kezdett teret veszteni a belföldi piacon az erős külföldi konkurencia és a jövedéki adó emelése miatt. Elemzők szerint a szófiai kormány emiatt nem számíthat 100-150 millió eurónál többre a blagojevgradi és a szófiai gyár eladásából. A kormány azonban előbb a most bezárt plovdivi és Sztara Zagora-i gyár ügyét kívánja rendezni. Az üzemeket tőzsdei aukción értékesítenék, a részvényenkénti minimumárat, az eladandó pakett nagyságát és a tranzakció idejét június elején közlik. Tavaly már három gyárat eladtak ezen a módon.

A világkereskedelem reformja oldhatja meg az élelmiszerválságot

Az élelmiszerárak csökkentéséhez mindenképpen szükség lenne arra, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) égisze alatt megállapodás szülessen a kereskedelmi korlátok lebontásáról - mondta a Bloomberg televíziónak nyilatkozva Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa, aki a Világgazdasági Fórum most kezdődő ülésszakán vesz részt Egyiptomban. A WTO égisze alatt hat éve folyó tárgyalásokon mindeddig nem született megállapodás az agrártámogatások, a mezőgazdasági és az ipari termékekre kivetett vámok mérsékléséről és a külföldi befektetések megkönnyítéséről. Az agrártámogatások csökkentése az USA és az EU ellenállásán, az ipari vámok csökkentése a nagy fejlődő országok, köztük India és Brazília ellenállásán bukott el. Az élelmiszerválság növelheti az esélyét annak, hogy liberalizáljuk és kiterjesszük a mezőgazdasági piacot, különösen a regionális piacokat, úgy, hogy a fejlett országok megszüntetik az exporttámogatásokat, ami új lehetőséget teremt az agrártermelőknek a fejlődő országokban, hogy fejleszteni tudják a termelést - mondta Mandelson. Az élelmiszerárak az ENSZ adatai szerint áprilisban 53 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. India, Egyiptom, Vietnam és Indonézia az áremelkedésre és a kialakuló hiányra reagálva betiltotta a rizsexportot, a legszegényebb országokban viszont zavargásokra és tüntetésekre került sor. Az eddigi tárgyalásokon számottevő eredményeket sikerült elérni az agrártámogatások kérdésében, és ez a jövő héten nyilvánosságra kerülő közlemény szövegében is tükröződni fog, az ipari vámok ügyében azonban nincs előrehaladás - közölte a biztos.

Csúszópénzgyanúban a Gripenek egyik gyártója

Az amerikai hatóságok egy korrupciós vizsgálat keretében a múlt hét végén kihallgatták Mike Turnert, a legnagyobb brit hadiipari cég, a BAE Systems vezérigazgatóját és Sir Nigel Rudd igazgatósági tagot. A washingtoni igazságügyi minisztérium az eddigi legnagyobb - összesen 80 milliárd dollár értékű - brit fegyverüzlettel kapcsolatban felmerült korrupciós vádakat vizsgálja. A 80-as években létrejött szerződés értelmében a cég - akkori nevén British Aerospace - harci repülőgépeket szállított Szaúd-Arábiának. Az ügyben korábban a brit hatóságok is nyomoztak, de 2006 decemberében ejtették az ügyet, miután Tony Blair miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat nemzetbiztonsági érdekeket sért. A bit cég, amely egyébként a Gripen vadászgépek gyártásában is részt vesz, a gyanú szerint jelentős összegű csúszópénzeket fizetett és ajándékokat adott a rijádi udvar tagjainak az üzlet biztosítása érdekében. A BAE tavaly szeptemberben újabb 4,43 milliárd font értékű szaúdi megrendelést kapott, miután a brit hatóságok beszüntették a nyomozást. Az erőművi berendezéseket és vasúti szerelvényeket gyártó francia Alstom viszont ellen a francia és a svájci ügyészség nyomoz mostanában, miután azzal gyanúsítják a cég alkalmazottait, hogy egy titkos vállalati alapból 1998 és 2003 között kenőpénzeket fizettek latin-amerikai és ázsiai megrendelések megszerzése érdekében. Az ügy legújabb fordulata, hogy a cég múlt pénteken közölte: panaszosként kíván csatlakozni az eljáráshoz, mivel a vélelmezett korrupciós ügyek károkat okoztak a vállalatnak. Az Alstom versenytársánál, a német Siemensnél nemrég fejeződött be egy belső vizsgálat, amelynek során az elmúlt években folytatott korrupciós ügyek körülményeit próbálták tisztázni. A vállalatnál, mint korábban kiderült, titkos alapot hoztak létre a megrendelések megszerzésének "előmozdítására", ezek az ügyletek a vizsgálat megállapításai szerint a cég minden területére kiterjedtek és összesen 1,6 milliárd eurós kárt okoztak a cégnek (Napi, 2007. szeptember 28.).

Indul a cseh légitársaság privatizációja

A cseh állam eladja a CSA légitársaságban birtokolt 91,5 százalékos tulajdonrészét - írta az MTI a cseh pénzügy-minisztérium közleménye alapján. Az érdeklődők július 7-éig adhatják be pályázataikat, amelyek elbírálásánál 60 százalékban az ár, 40 százalékban a működtetésre vonatkozó elképzelések számítanak. A pályázat győztesét augusztusban hirdetik ki. Eddig több befektető is érdeklődött a CSA iránt, köztük az amerikai Odien Group befektetési csoport, amely a Cedok utazási iroda tulajdonosa, valamint a CSA Sky Team légiszövetségbeli partnerei, így az Air France-KLM, a China Southern Airlines és az Aeroflot. Szakértők szerint a privatizáció legalább ötmilliárd koronát (200,18 millió euró) hoz az államkasszába. A CSA két veszteséges év után tavaly 111 millió korona adózott eredményt ért el, az utasszám pedig 2,7 százalékkal, 5,6 millióra nőtt, idén pedig 391 millió korona profitra számítanak.

Felminősíthetik Szlovákiát

A Standard & Poor's (S&P) és a Fitch azt tervezi, hogy az eurózónához való csatlakozás júniusi jóváhagyását követően feljavítja Szlovákia hitelminősítését, ahogy ez Ciprus és Málta esetében is történt - írta a Hospodárské Noviny. A lapnak David Heslam, a Fitch regionális igazgatója, illetve Kai Stukenbrock, az S&P elemzője nyilatkozott. Az utóbbi szerint erre leghamarabb hat hónap múlva kerülhet sor. Dietmar Hornung, a Moody's elemzője a lap kérdésére csupán annyit mondott, hogy Szlovákia már most is magas, A1-es osztályzattal rendelkezik, és a további fejlődését figyelemmel kísérik. Egyelőre mindhárom hitelminősítő aggódik a szlovák infláció további alakulása miatt, és arra figyelmeztet, hogy Szlovákia lesz az eurózóna legszegényebb tagja. A Moody's rámutat, hogy a vásárlóerő-paritáson mért bruttó hazai termék csupán az uniós átlag 69 százalékán mozog. David Heslam szerint a gyors gazdasági növekedés ellenére még 25-30 évig is eltarthat, amíg a jövedelmek terén beéri az eurózóna átlagát. A tegnap közzétett adatok szerint egyébként a harmonizált infláció áprilisban 3,7 százalékos volt a márciusi 3,6 után, de az utolsó 12 hónap átlagértéke így is csak 2,4 százalék, azaz jóval elmarad a 3,4 százalékos áprilisi uniós referenciaértéktől. Az Európai Bizottság egyébként a korábbi adatok alapján már áprilisban jóváhagyta az euró januári bevezetését.

Kissé enyhült az infláció az USA-ban

Áprilisban 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az USA-ban, noha a Wall Street-i elemzők a márciusi 0,3 százalék után ugyancsak 0,3 százalékra számítottak. A mérséklődés annak köszönhető, hogy az energiaárak a márciusi 1,9 százalékos emelkedés után változatlanok maradtak a hónap folyamán, sőt a benzin 2 százalékkal olcsóbb lett. Az év/éves infláció 3,9 százalékra enyhült a márciusi 4,0 százalékról, a változékony élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt maginfláció - a márciusi 2,4 százalék után - 2,3 százalékos volt. A havi maginflácó csak 0,1 százalék lett, noha az elemzők ennek kétszeresére számítottak. Az élelmiszerárak éves összehasonlításban 15,9 százalékkal, havi szinten 0,9 százalékkal emelkedtek áprilisban, ezt azonban ellensúlyozta, hogy olcsóbbak lettek bizonyos áruk és szolgáltatások, köztük a lakbérek, a bútorok és a közlekedés. A szakértők mindazonáltal a továbbiakban az infláció gyorsulására számítanak, miután az olajár ezen a héten újabb rekordszintre emelkedett. A Fed illetékesei az elmúlt napokban jelezték, hogy továbbra is jelentősnek tartják az inflációs kockázatokat, és az elemzők arra számítanak, hogy a nyíltpiaci bizottság a következő ülésen, június 25-én - ahogy már jelezte - nem nyúl a jelenleg két százalékon álló kamathoz.

Radikális fogyókúra vár a Citigroupra

A Citigroup közölte, elad vagyonából az elkövetkező két-három évben, hogy hatékonyabbá és nyereségessé váljon. A befektetők azt várják a bank tavaly decemberben kinevezett vezérigazgatójától, Vikram Pandittól, hogy csökkentse a költségeket és szabaduljon meg a gyengén teljesítő üzletágaktól. Sokan úgy látják, hogy a Citi Sanford Weill irányítása alatt az évtizedek során túlsúlyossá és kormányozhatatlanná vált. Pandit elődje, a nemrég lemondani kényszerült Charles Prince azonban hallani sem akart a fogyókúráról. Az USA legnagyobb bankjának összesen 500 milliárd dollár értékű olyan - többnyire régről megmaradt - vagyona van, amit nem sorol alaptevékenységei közé és ezt kívánja 100 milliárdra csökkenteni. A 2200 milliárd dollárnyi teljes eszközállománnyal rendelkező bank így 20 százalékkal lesz karcsúbb. Az eladni tervezett vagyonelemekhez ingatlanok, tőkeáttételes hitelek, másodlagos jelzálog-követelések és strukturált befektetési eszközök (SIV-ek) tartoznak. A Citi a jelzálogpiaci válság tavaly augusztusi kitörése óta több mint 40 milliárd dollár értékben emelt tőkét a veszteségek, a jelzálog- és egyéb hitelek utáni értékcsökkentési leírások finanszírozására, a múlt héten például 2 milliárd dollárnyi új elsőbbségi részvényt bocsátott ki. Eddig összesen 45 milliárd dollár veszteséget szenvedett el bedőlt hitelei és egyéb értékcsökkentési leírásai miatt. Az utolsó két negyedévet mindezek nyomán negatív eredménnyel zárta, az idei első három hónapban 5,1 milliárd dollár volt a nettó veszteség. A vezérigazgató azt reméli, hogy a fogyókúra eredményeképpen évi 10 százalékos árbevétel-növekedést tud elérni alaptevékenységei körében, amelyekhez egyebek között a hitelkártya-műveleteket, a fogyasztói hiteleket, a befektetési banki tevékenységet, ezen belül az értékpapír-kereskedést, valamint a vagyonkezelést sorolja. Az értékesítendő vagyontömeg nagysága meglepte az elemzőket, akik most már azt sem zárják ki, hogy végül feldarabolják a bankot. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a Citi nem a legkedvezőbb időszakban értékesít és a vevők jó alkupozícióban lesznek.

Behúzták a féket a szlovák autógyártók

A februári 12,5-ről 1,8 százalékra lassult az ipari növekedés év/éves üteme márciusban Szlovákiában. Ennek oka részben a nyugat-európai kereslet visszaesése, részben a húsvéti ünnepek miatti kiesés volt. Az egy főre jutó termelés tekintetében világelső szlovák autóipar a februári 31,0 után márciusban csak 4,7 százalékkal növelte termelését. Az ágazat elsősorban európai exportra termel, márpedig a kontinensen az USA gazdasági gyengélkedésének tovagyűrűző hatásaként visszaesett a kereslet. Ennél is nagyobb szerepet játszik azonban a szokásosnál korábbi húsvéti szünet. Az elemzők ennek alapján a továbbiakban lényegesen gyorsabb növekedésre számítanak. Az idei első három hónapban egyébként 7,4 százalékos volt az ipari növekedés éves összehasonlításban. A régió más országaiban ugyancsak lassult az ipari növekedés. Lengyelországban csak 0,9 százalékos volt a várt 8 százalék helyett, és Romániában is csak 2,9 százalékos volt a februári 7,7 százalék után, amiben a feldolgozóipar gyengébb teljesítménye mellett az energiatermelés visszaesése is szerepet játszott. Csehországban öt és fél éve először csökkent, mégpedig 2,1 százalékkal az ipar teljesítmény a februári 11,3 százalékos bővülés után.