Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök utasítást adott az illetékes tárcáknak, hogy vizsgálják meg, a gyorsan emelkedő globális élelmiszerárak közepette megfelelnek-e az ország és a lakosság érdekeinek a hatályos agrár-külkereskedelmi szerződések. Jelenleg a húsfogyasztás 40, valamint a tej- és tejtermékfogyasztás több mint 25 százalékát importból fedezik. Az országnak csökkentenie kell az élelmiszerimportot, hogy megóvja a lakosságot az élelmiszerárak emelkedésétől, emellett növelnie kell a gabona-, a hús- és a tejtermelést, hogy komoly szereplővé váljon a globális élelmiszerpiacon. Mindehhez műszaki és technológiai fejlesztésre, stabil üzemanyag- és műtrágyaárakra és hosszú távú hitelprogramokra is szükség lenne az ágazatban.
Április 30-án lejárt az alapvető élelmiszerek árának befagyasztásáról hozott rendelet hatálya és a kormány a hírek szerint olyan jogszabályon dolgozik, amelynek értelmében meghatározatlan időre befagyasztanák hét "társadalmilag fontos" nyersanyag árát. A belföldi ellátás biztonsága érdekében külön költségvetési alapot hoznak létre, amelyből mintegy 30 milliárd rubel (1,26 milliárd dollár) értékben 5 millió tonna gabonát vásárolnak. Az ország általában 1,5 millió tonna gabonát - főként malmi búzát - vásárol évente intervenciós célra, de most ennél nagyobb mennyiségre van szükség a belföldi árak kordában tartásához. Az összesen 48 milliárd rubeles költségvetési alapból emellett műtrágyát vásárolnak és támogatást fizetnek az agrártermelőknek. A kormány márciusban úgy döntött, hogy az égbe szökő belföldi árak miatt július 1-jéig meghosszabbítja a búza, illetve az árpa exportjára kivetett büntetővámot. Az utóbbi másfél hónapban azonban lefelé indultak az árak, miután a gazdák az új termésre várva eladják készleteiket.
A Szabad Európa Rádió által készített elemzés szerint az élelmiszerárak továbbra is súlyos problémát fognak jelenteni Oroszországnak. Az agrárárak a hivatalos orosz adatok szerint áprilisban háromszor olyan gyorsan emelkedtek, mint az EU-ban. A kenyér, a tej és a hús ára január óta régiónként változó mértékben, 7-22 százalékkal emelkedett, ami döntő szerepet játszott az infláció felgyorsulásában, növelve a lakosság elégedetlenségét.
Gáti Tibor