Állami mentőcsomag a France Télécomnak
A francia állam 9 milliárd eurós támogatást nyújt a France Télécom távközlési vállalatnak adósságrendezési és szerkezetátalakítási programja végrehajtásához. A Fitch azonnal feljavította cég hitelminősítésének kilátásait. Az EU brüsszeli bizottsága várhatóan vizsgálatot indít az ügyben.
Sanghajban debütál a világ első mágnesvasútja
A tervek szerint újév táján avatják fel a világ első mágneses levitációs vasútját, amely Sanghaj egyik városrészét köti össze a repülőtérrel. A német technológia megvalósítására a magas ár miatt eddig senki más nem vállalkozott.
EU-támogatást vár új gázvezetékéhez a Gazprom
Az orosz Gazprom vezetői várhatóan februárban tárgyalnak az Európai Unió képviselőivel az utóbbiaknak a Balti-tenger alatt építendő gázvezeték finanszírozásában való részvételéről - közölte Alekszej Miller, az óriásvállalat vezetője. A vezeték megépítése a Gazprom legnagyobb beruházása lenne az elkövetkező években, és Miller a múlt héten Nagy-Britanniában, Hollandiában és Finnországban is tárgyalt annak érdekében, hogy a közel egy évtizede dédelgetett projekt ténylegesen beinduljon és 2007-re be is fejeződjön. A 3000 kilométer hosszú vezeték Oroszországból Finnországba, majd a Balti-tenger alatt Németországba és Hollandián keresztül egészen Nagy-Britanniáig vezetne. Az eredeti elképzelések szerint évi 20-30 milliárd köbméter földgázt szállítana Nyugat-Európába, s a számítások szerint nem kevesebb mint 5,7 milliárd dollárba kerülne. Az orosz olajcég, amelyet több mint 15 milliárd dollárnyi adósság terhel, főként az európai bankok és energetikai cégek részvételére számít a finanszírozásban. A Gazprom számára a vezeték megépítése lehetővé teszi, hogy részben kiváltsa a jelenlegi vezetékeket, amelyek Ukrajnán, illetve Belaruszon keresztül vezetnek és kedvezőbb tranzitköltségeket alkudjon ki az érintett országokkal. Az orosz cég jelenleg Nyugat-Európa évi 130 milliárd köbméteres gázfogyasztásának közel egyharmadát, importjának mintegy felét adja, de az új vezeték révén ez tovább fog nőni. A vezeték évi 19,7 milliárd köbméter gáz szállítása esetén már nyereséges lehet a Gazprom számára, de a maximális, 30 milliárd köbméteres kapacitás kihasználása a további tárgyalásoktól függ. A cég sokat vár az újonnan meghódítandó brit piactól. (NAPI)
Eladták a Lukoil-pakettet
Az orosz kormány tegnap a londoni tőzsdén 775 millió dollárért, azaz részvényenként 15,5 dollárért eladta a legnagyobb orosz olajvállalat, az OAO Lukoil 5,9 százalékos pakettjét. A szövetségi vagyonalap augusztusban már egyszer felkínálta a részvénycsomagot, de akkor az alacsony árfolyam miatt végül lefújta a tranzakciót. A kormány legalább 660 millió dollár bevételt várt az értékesítésből. Az eladás után a részvények 7,6 százaléka maradt az orosz állam kezében. A bevétel a Szlavnyefty állami olajvállalat 75 százalékának még e hónapban tervezett eladásából származó összeggel együtt a kormány tartalékalapjába megy, amit a külföldi adósságszolgálat finanszírozására hoztak létre. A törlesztés szempontjából a jövő év lesz a legnehezebb, amikor 17,3 milliárd dollár visszafizetése válik esedékessé. (NAPI)
GDP-csökkenést hozhat az első negyedév
Az EU brüsszeli bizottságának tegnap közzétett előrejelzése szerint a jövő év első negyedében kedvezőtlen esetben akár 0,2 százalékkal csökkenhet a bruttó hazai termék (GDP) az eurózónában az előző három hónaphoz képest, de a legkedvezőbb szcenárió is csak 0,2 százalékos növekedéssel számol. Ez a prognózis sokkal borúlátóbb, mint az elemzők többsége által adott előrejelzés, akik lassú fellendülésre és 0,3 százalékos növekedésre számítanak az első negyedévben. A brüsszeli testület némi vigaszul közölte: az esetleges zsugorodás nem változtat azon, hogy a jövő év egészében a korábbi prognózissal összhangban fokozatos fellendülés várható: a GDP az idei 0,8 után 1,8 százalékkal bővül. Mindenesetre ha a bizottság jóslata valóra válik, akkor ez lesz az első gazdasági visszaesés a múlt év utolsó negyedéve óta. A folyó negyedévre a gyenge fogyasztási adatok miatt a jelentés továbbra is 0,2-0,5 százalékos növekedéssel számol. A harmadik negyedévben az Eurostat tegnap közzétett végleges adatai szerint 0,3 százalékkal, éves összehasonlításban 0,8 százalékkal bővült a GDP. A háztartások fogyasztási célú kiadásai 0,5 százalékkal nőttek, ami a leggyorsabb ütem 2001 második negyedéve óta. A térség országai közül Görögország produkálta a leggyorsabb gazdasági növekedést 1,1 százalékkal, Németországban és Olaszországban csak 0,3, Franciaországban 0,2 százalékos volt a negyedéves szintű GDP-bővülés. Az Eurostat módosított adatai szerint a második negyedévben a negyedéves szintű növekedés 0,4 helyett 0,3 százalékos, az éves 0,7 helyett 0,6 százalékos volt. Az adatok tovább növelik az esélyét annak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) ma akár 50 bázisponttal csökkenti a hitelköltségeket. G. T.
Schröder elutasítja a dán javaslatokat
Gerhard Schröder német kancellár szerint elfogadhatatlan az EU soros dán elnökségének javaslata a leendő új tagoknak nyújtandó támogatás növelésére, mivel ez az első három évben évi 1,3 milliárd euróval emelné meg az EU költségvetéséből kifizetendő összeget. A jövő hét végi koppenhágai csúcstalálkozó előtt már nem lesz megállapodás a kérdésben - jelentette ki Schröder a dán kormányfővel folytatott tegnapi berlini találkozó után. A jelenlegi tagországoknak a hátralévő időben megállapodásra kell jutniuk egymással a kérdésben, ráadásul a német álláspont csak tovább növeli a távolságot Brüsszel és a tagjelöltek között a finanszírozás terén. Leszek Miller lengyel kormányfő hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a tíz tagjelöltnek ajánlott összeget a dán ajánlathoz képest további 1,2 milliárddal meg kellene növelni. A német kancellár azonban - mint az elemzők rámutatnak - már csak belpolitikai okokból sem mehet bele a finanszírozás növelésébe. Németország az EU-költségvetés legnagyobb nettó befizetője, eközben az ország gazdasági nehézségei miatt a kormány kénytelen megszüntetni az eddigi adókedvezményeket és megemelni a társadalombiztosítási járulékokat annak érdekében, hogy a büdzsé hiányát az idén várható 3,75-ról jövőre 2,75 százalékra mérsékelje. Elemzők nagy pókerpartira számítanak Varsó és Berlin között a még hátralévő időben. (NAPI)
Kína befektetne az orosz olajiparba
Az USA-hoz hasonlóan Kína is orosz olajat kíván vásárolni, hogy diverzifikálja várhatóan növekvő importját. Ezért a kínai nemzeti olajtársaság pályázik a privatizáció előtt álló orosz Szlavnyeftyre, emellett megállapodás készül a Szibériát Északkelet-Kínával összekötő olaj- és gázvezetékről.
Az Opel nem fuzionálna a FIAT-tal
Carl-Peter Forster, az Adam Opel AG elnök-vezérigazgatója nem tartja célravezetőnek az Opel és a FIAT Auto egyesítését, amelynek lehetőségét az olasz autógyár válsága kapcsán emlegették. A FIAT S.p.A.-nak ugyanis eladási opciója van a veszteséges autógyárban még meglévő 80 százalékra, ami azt jelenti, hogy 2004-től jogában áll eladni azt az Opel anyavállalatának, a General Motorsnak. A többi 20 százalék már most is az amerikai autókonszern tulajdonában van. Forster a Der Spiegelnek nyilatkozva annak a véleményének adott hangot, hogy ha a veszteséges olasz autógyár egésze a GM-hez kerül, akkor az valószínűleg a csoport egyik cégeként működik tovább, akár az Opel vagy a Saab. Forster szerint egyébként jelenleg nem folynak tárgyalások az eladási opció lehívása ügyében és a FIAT-nak kell döntenie arról, hogy mit tesz az autógyárral 2004-ben. Az eladósodott FIAT - amely a harmadik negyedévben a vártnál nagyobb veszteségről volt kénytelen beszámolni (NAPI Gazdaság, 2002. november 4., 5. oldal) - jelenleg az olasz kormánnyal és a szakszervezetekkel tárgyal az átalakítási tervekről, amelyek keretében mintegy 8100 munkahelyet szüntetnének meg a cégnél. (NAPI)
Kereskedelmi háború törhet ki a génmanipulált élelmiszerek miatt
A washingtoni kormányzat azt fontolgatja, hogy eljárást kezdeményez az Európai Unió ellen a WTO-nál, amiért az EU tiltja a génmanipulált termékek importját.
Kevesebbe kerülhet az EU-tagság
Az EU soros dán elnöksége - némileg saját szakállára - a tagjelöltek elé tárta új javaslatát, amely főként a mezőgazdasági és a költségvetési jogfejezetre vonatkozik. Ennek legfontosabb pontja, hogy az új tagok megkapnák a teljes 2004-re szóló támogatásokat, de ők maguk - tekintettel a májusi csatlakozásra - csak a költségvetési hozzájárulásuk arányos részét fizetnék be. Dánia szerint mivel a mezőgazdasági közvetlen jövedelemtámogatást mindig a tárgyévet követő évben fizetik ki, méltányos, hogy az újak 2004-ben ne fizessék be a jelenlegi tagoknak 2003-ra járó összegeket. Magyarországnak ennek alapján 164 millió euróval csökkenne a befizetése. A mezőgazdasági jövedelemtámogatást a csatlakozás első évében továbbra is 25 százalékban maximálnák, viszont az új tagok saját költségvetésükből kiegészíthetnék a jelenlegi tagok szintjének 40 százalékára. Ehhez felhasználható az EU-tól kapott vidékfejlesztési alap 20 százaléka is. A magyar agrárkvóták is kedvezően változnának, bár a tej és a hús esetében még mindig nagy az eltérés. A dán elnökség azt is javasolta, hogy a termőföldek külföldieknek való eladását a már elfogadott hét éven felül további három évig korlátozhassák az új tagállamok. (Részletek a 2. oldalon)
