Gáti Tibor

Javította Kína hitelbesorolását az S&P

A Standard & Poor's (S&P) egy fokozattal, A pluszra javította Kína hosszú lejáratú devizahiteleinek besorolását, ami az ötödik legmagasabb fokozat a skálán. Az ázsiai ország ezzel egy szintre kerül például Olaszországgal. A hitelminősítő azzal indokolta a lépést, hogy tovább nőttek az ország devizatartalékai, és az USA gazdasági nehézségei nem éreztették hatásukat Kínában. A GDP az idei második negyedévvel bezárólag tíz egymást követő negyedévben 10 százaléknál gyorsabb ütemben bővült, a devizatartalékok összege elérte az 1800 milliárd dollárt. Az államháztartás javuló egyenlege, a kiugróan jó külgazdasági mérleg és a gyors növekedés megfelelően ellensúlyozza a bankhitelek törlesztésének bizonytalanná válását egy jelentős visszaesés esetén. Kína külföldi adósságai március végén 392,6 milliárd dollárra rúgtak. A Bank of China egyik elemzője szerint az S&P minden valószínűség szerint a stabil gazdaság és a viszonylag mérsékelt infláció miatt javította az ország hitelbesorolását, és a lépés várhatóan rövid távon nem befolyásolja a jüan árfolyamát, miután a kínai jegybank egyértelműen kinyilvánította, hogy lassítani kívánja a kínai fizetőeszköz felértékelődését. Hosszabb távon azonban kihathat az árfolyamra, mivel erősíti a jüan felértékelődésével kapcsolatos várakozásokat. A fizetőeszköz idén eddig 6,9 százalékot erősödött a dollárhoz képest.

Eret vágnak a brit gázfogyasztókon

A legnagyobb brit lakossági gáz- és áramszolgáltató, a British Gas tulajdonosa, a Centrica bejelentette, hogy azonnali hatállyal átlagosan 35 százalékkal emeli a lakossági gáz és 9 százalékkal az áram árát. A 15,9 millió fogyasztó közül azonban a lépés nem érinti a mintegy 340 ezer alacsony jövedelmű háztartást, amelyek tarifáit jövő áprilisig befagyasztották. A többi szolgáltató közül a francia EdF brit cége, az EdF Energy már néhány nappal korábban közölte, hogy 22 százalékkal emeli a gáz és 17 százalékkal az áram árát, és mások is hamarosan előállnak hasonló bejelentésekkel. A gáz árának 35 százalékos emelése mindenesetre példa nélküli a szigetország történetében, és nagy felzúdulást váltott ki, különösen hogy a Centrica szinte ezzel egy időben közölte: az első félévben közel egymilliárd font - pontosan 992 millió font - üzemi nyereséget ért el. Ez egyébként 20 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi profittól, és legnagyobbrészt nem a lakossági üzletágban keletkezetett, ez utóbbiban ugyanis 69 százalékkal, 166 millió fontra esett a nyereség. A haszon nagy részét az üzemeltetési és karbantartási ágazat, illetve a nagykereskedelem hozta. A Centrica, amely januárban már 15 százalékkal emelte a gáz árát, azzal indokolta a mostani brutális drágítást, hogy az olaj világpiaci árának emelkedése nyomán a nagykereskedelmi árak 90 százalékkal nőttek, emellett az új, környezetkímélő energiaforrások feltárása jelentős befektetéseket igényel. A szigetország saját földgáztartalékai kimerülőben vannak, és a tavalyi 27 százalék után idén már a felhasznált gáz 40 százalékát importból kell fedezni - hangsúlyozza a közlemény. A Centrica egyúttal regionális tarifarendszert vezet be, ami azt jelenti, hogy egyes szolgáltatási területeken, így például Londonban és Dél-Angliában 44 százalékos lesz az áremelés. A cég ugyanakkor közölte, hogy idén már nem lesz több áremelés, de azt is tudtul adta, hogy a nagykereskedelmi gázárak az előttünk álló téli idényben 89 százalékkal magasabbak lesznek, mint tavaly.

Még sokat drágulhat a Déli Áramlat

Az orosz energiaügyi minisztérium jelenlegi becslése szerint 20 milliárd dollárba fog kerülni a Déli Áramlat gázvezeték megépítése - nyilatkozta a tárca szóvivője. Ez azonban csak előzetes kalkuláció, ami egy megvalósíthatósági tanulmányon alapul és minden bizonnyal módosulni fog - tette hozzá a szóvivő. Mint mondta, a Gazprom csak azt követően tesz közzé végleges becslést, hogy teljesen elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, ami a jövő év végére várható. Paolo Scaroni, az ENI olasz közműcsoport vezérigazgatója tavaly még úgy nyilatkozott, hogy a Déli Áramlat legalább 10 milliárd euróba (15,73 milliárd dollár) fog kerülni. A Gazprom és az ENI által megvalósítandó projekt keretében a földgázt a Fekete-tenger alatt húzódó 900 kilométer hosszú gázvezetéken szállítanák Oroszországból Bulgáriába és onnan tovább Olaszországba, illetve Közép-Európába. A vezetéken, amelynek kapacitása évi 30 milliárd köbméter lesz, a tervek szerint 2013-ban indulhat meg a szállítás. Szergej Smatko orosz energiaügyi miniszter a hét elején tárgyalt Claudio Scajola olasz gazdasági fejlesztési miniszterrel és közölte vele a tárca becslését.

Új témákat és stratégiát javasol Magyarország a WTO-tárgyalásokra

Kevés politikai realitása van annak, hogy még az ősszel, a novemberi amerikai elnökválasztás előtt sor kerülhetne a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) dohai fordulójának lezárását célzó tárgyalássorozat következő fordulójára, vagy akár arra, hogy bármilyen megállapodás szülessen a tárgyalásokon - mondja Garamhegyi Ábel, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára, a magyar WTO-delegáció vezetője. Vélhetőleg egyetlen amerikai politikus sem vállalná azt, hogy miután megállapodik bizonyos alapelvekben, a következő elnöki adminisztrációra hagyja a részletek kidolgozását. A következő tárgyalási forduló időpontját tovább tolhatja az Európai Bizottság jövőre esedékes újraválasztása is. A genfi tárgyalások megszakadása után minden tárgyaló félnek le kell vonnia a tanulságokat, így az Európai Bizottságnak is - mondja az államtitkár. Ott egy fejlesztési csomag volt napirenden, ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - Magyarország szerint pedig alapvetően kiegyensúlyozatlan volt. "Nem láttunk bevételi oldalt, így értékelni sem tudtuk a csomagot" - nyilatkozta a Napinak Garamhegyi. Szavai szerint: bár a nemzeti érdekeink mentén politizáltunk, többször is jelezte a ország, hogy hajlandó az ésszerű kompromisszumra. Szerinte az uniónak a tagállami érdekekkel sokkal inkább összhangban lévő, és határozottabb álláspontot kellene képviselnie a jövőben. Magyarország álláspontja az, hogy az uniónak új tárgyalási stratégiára lenne szüksége - ezt többször is jeleztük az EU-nak, ahogyan azt is, hogy lennének ezzel kapcsolatos ötleteink is - ezen túlmenően pedig újra kellene gondolni és aktualizálni a szóban forgó javaslatcsomagot is. Amiről most tárgyaltunk, az hét éve volt probléma: azóta már élelmiszerhiány, és nem túltermelés van a világon, és napjainkra az egyik legfontosabb kérdéssé az energiahordozók távolról sem szabad kereskedelme vált - mondja Garamhegyi. Ugyanilyen fontos mind Magyarország, mind az unió számára a beruházások és a környezetvédelem is, ezért ezeknek hangsúlyosabb szerepet kellene kapniuk a világkereskedelem liberalizációja során. Most van napirenden Oroszország WTO-csatlakozása is, ezért számunkra nem érdektelen az sem, hogy milyen megállapodáshoz, milyen WTO-hoz kapcsolódik majd az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerünk - tette hozzá az államtitkár. A genfi tanácskozás résztvevői csalódottságuknak adtak hangot, hogy kilenc nap után összeomlottak a WTO égisze alatt folyó miniszteri szintű tárgyalások a világkereskedelem liberalizálásáról. A kudarc fő oka az volt, hogy az USA-nak nem sikerült megegyeznie Kínával és Indiával arról, milyen mértékű vámot jogosultak kivetni a fejlődő országok bizonyos agrártermékekre abban az esetben, ha zuhannak az árak és megugrik az import. Pascal Lamy, a WTO vezérigazgatója közölte: folytatja az erőfeszítéseket a megegyezés érdekében. A 2001 óta folyó tárgyalások már több ízben megszakadtak a nézeteltérések miatt, a fő választóvonal a fejlődő és a fejlett országok között húzódik. Az előbbiek ipari termékeik és szolgáltatásaik piacra jutásának megkönnyítését várják az utóbbiaktól, míg a fejlődők kedvezőbb feltételeket akarnak agrárexportjuknak. A genfi tárgyalások kudarca mély csalódást keltett az Európai Unióban - mondta az Európai Bizottság (EB) elnöke azután, hogy a tárgyalások összeomlásáról megérkeztek az első jelentések. José Manuel Barroso nyomatékosította, hogy a testület mindent megtett az eltérő érdekek összebékítéséért, az életképes kompromisszum megtalálásáért. Egyúttal világossá tette az új brüsszeli stratégiát: javasolja a tagállamoknak, hogy készüljenek fel egy újabb tárgyalási fordulóra. Bár több jelenlévő szerint erre akár már az ősszel sor kerülhetne, az EU főtárgyalója, Peter Mandelson úgy nyilatkozott: "őszintén szólva nem hiszem, hogy volna esély arra, hogy idén vagy a közeljövőben megállapodhassunk". Egyes elemzők szerint a mostani kudarc azt jelzi, hogy a multilaterális kereskedelmi egyezmények helyébe az országok közötti kétoldalú megállapodásoknak kell lépniük. A WTO adatai mindazonáltal azt mutatják, hogy az eddigi kudarcok sem vetették vissza a világkereskedelem bővülését: ennek értéke az elmúlt tíz évben közel hat százalékkal nőtt évente, bár idén várhatóan 4,5 százalékra lassul, a pénzpiaci zavarok miatt.

Kicsit alacsonyabban repül az Airbus

Az EADS európai repülőgépgyártó csoport, az Airbus anyavállalata bejelentette, hogy további két évvel, 2012-ig meghosszabbítja Power8 néven futó átszervezési és költségcsökkentési programját és intézkedéseket hoz a gyenge dollárból fakadó problémák kezelésére, miután a második negyedévben a vártnál kisebb profitot értek el. A gyenge eredményhez hozzájárult az új Airbus A380-as óriásgép gyártásának májusban bejelentett újabb csúszása, ami önmagában 715 millió eurójába került a cégnek, a dollár árfolyamának esése további 700 milliót vitt el a profitból. A nettó nyereség így is 46 százalékkal, 118 millió euróra nőtt, de az elemzők ennek mintegy háromszorosára számítottak. A Bloomberg elemzői konszenzusa 388 millió, a Reutersé 342 millió eurót prognosztizált. Az árbevétel 5 százalékkal, 9,89 milliárd euróra emelkedett. A részvény 3,2 százalékkal gyengült az eredmény közzététele után, idén eddig 44 százalékot esett az árfolyam. Az Airbus az eladott gépek számát tekintve megelőzi az amerikai Boeingot: az idei első félévben 245 gépet szállított, négyszer annyit, mint fő riválisa, és 487 gépre kapott megrendelést, 12-vel többre, mint a versenytárs. Az e hónapban tartott farnborough-i nemzetközi légikiállításon összesen 64 milliárd dollár értékben születtek megrendelések és ennek több mint 60 százalékát az Airbus szerezte meg. A cég megerősítette korábbi célkitűzését, hogy az EBIT-eredmény az év egészében érje el az 1,8 milliárd eurót, és ezt az elemzők is teljesíthetőnek tartják. Az EADS a Power8 program keretében, amely eredetileg 2010-ig tartott volna, 10 ezer fős létszámcsökkentést hajt végre, újratárgyalja a szerződéseket nyersanyag-beszállítóival és évi 2,1 milliárd euróval csökkenti kiadásait. A program két évvel történő meghosszabbításától további évi egymilliárdos megtakarítást vár.

Olaj után acélra és szénre hajt a Kreml?

Az orosz versenyhatóság tegnap bejelentette, hogy vizsgálatot indít az Evraz Group egyik acélgyártó egysége és az Evraz résztulajdonában lévő Raszpadszkaja bányavállalat ellen is. A közlemény szerint a két céget együtt vizsgálják a Mechel bányavállalattal, amely ellen a múlt héten maga Vlagyimir Putyin miniszterelnök indított támadást, azzal vádolva, hogy a hazai ár feléért adta el külföldön a kokszot, és ezzel egyrészt adócsalást követett el, másrészt hiányhelyzetet teremtett a belföldi piacon, ami áremelkedéshez vezetett. A három cég minden jel szerint visszaélt azzal, hogy együttesen a kokszpiac több mint 50 százalékát ellenőrzik, így domináns pozíciót foglalnak el. A belföldi árak alakulásának elemzéséből az derült ki, hogy az árak a tavalyi utolsó negyedévben kezdtek jelentősen emelkedni - közölte a versenyhatóság. A vizsgálat a lánc minden elemére ki fog terjedni, a bányászattól az értékesítésig - tette hozzá. Az Igor Zjuzin orosz milliárdos tulajdonában lévő Mechel óriásvállalat a kokszolható szén bányászata és a kokszgyártás terén piacvezető Oroszországban, a Raszpadszkaja pedig a második helyen áll. A Mechel elleni támadás nyomán zuhant a cég részvényeinek, illetve letéti jegyeinek árfolyama a moszkvai, illetve a New York-i tőzsdén, és sokan már azt vizionálták, hogy a cég hamarosan a Jukosz sorsára jut, Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes azonban kedden közölte, hogy ez nem valószínű. Suvalov figyelmeztette a vállalatot, hogy működjön együtt a hatóságokkal a vizsgálat során. Ez azonban csak kismértékben nyugtatta meg a nyugati intézményi befektetőket, amelyek úgy látják, hogy nőttek a politikai kockázatok Oroszországban. A JPMorgan elemzői korábban rontották a részvény besorolását, arra hivatkozva, hogy a hatóságok "nem hagyományos" eszközöket alkalmaznak az infláció féken tartására.

Bush rekordhiányt hagy utódjára

Az USA jövőre hivatalba lépő új elnökének minden eddiginél nagyobb költségvetési hiánnyal kell megbirkóznia, miután a Fehér Ház a februárban becsült 407 milliárdról tegnap 482 milliárd dollárra emelte az idén októberben kezdődő 2009-es pénzügyi évben várható deficitre vonatkozó előrejelzését. A büdzsét a vártnál jobban megterhelik a hadi kiadások, az adó-visszatérítések és a gazdasági növekedés lelassulása. Jim Nussle, a Fehér Ház költségvetési igazgatója emellett a lakásárak zuhanásának és az infláció erőteljes felgyorsulásának tulajdonította a vártnál nagyobb hiányt. Ez mindenesetre romba döntheti a leendő új elnök terveit - a két valószínű elnökjelölt, a demokrata párti Barack Obama és a republikánus John McCain ugyanis egyaránt több milliárd dollárnyi adócsökkentést és kiadásnövelést ígért a választási kampány során. Csekély vigasz, hogy a folyó költségvetési évben viszont a vártnál valamivel kisebb lesz a deficit. A Fehér Ház tegnap 410 milliárdról 389 milliárd dollárra csökkentette erre vonatkozó előrejelzését, de még ez is jóval meghaladja a tavalyi 162 milliárdos hiányt. Az eddigi legnagyobb deficitet, 413 milliárdot 2004-ben regisztrálták. Mindenesetre tény, hogy a jövő évre prognosztizált deficit csak a GDP három százalékát teszi ki, és így nézve nem az eddigi legmagasabb: a 80-as és a 90-es években nagyobb arányú hiány is volt. Maga a prognózis azonban nem tűnik igazán reálisnak, ha figyelembe vesszük például, hogy az idei költségvetési tervekben nem szerepel a törvényhozás két háza által a múlt héten elfogadott törvény, amely óriási összegeket szán a lakáspiac életre keltésére. Ugyancsak alábecsültnek tűnik az iraki és az afganisztáni háborúra a jövő évre előirányzott 70 milliárd dollár, a költség ugyanis ennek háromszorosát is elérheti. Kétségessé teszi a Fehér Ház prognózisát az is, hogy 2,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol jövőre, miközben a független szakértők többsége legfeljebb 1,7 százalékossal. Az infláció és a munkanélküliség alakulására vonatkozó előrejelzés ugyancsak túl derűlátó. Paul O'Neill, a Bush-kormányzat korábbi pénzügyminisztere szerint legalább 500 milliárdos hiánnyal kell számolni.

Nagyot kaszáltak az olajmultik az áremelkedésen

A nyersolaj drágulása az eddig közzétett eredmények és az elemzők várakozása szerint jócskán megdobta a nagy olajvállalatok nyereségét. Az év második három hónapjában hordónként 120 dollár volt az átlagár, ami közel kétszerese az egy évvel korábbi szintnek. Az öt legnagyobb tőzsdén jegyzett olajcég ezen a héten teszi közzé második negyedéves eredményeit, és az elemzők átlag 30 százalék körüli profitnövekedésre számítanak. Közülük a brit BP volt a leggyorsabb: a tegnap közzétett adatok szerint nem kevesebb mint 28 százalékkal, 9,47 milliárd dollárra növelte nettó nyereségét, miközben árbevétele közel másfélszeresére, 110,98 milliárd dollárra emelkedett. A Shell után a második legnagyobb európai olajcég az upstream, azaz a feltárási és kitermelési üzletágban érte el profitja nagy részét: az adózás előtti nyereség itt 51 százalékkal, 10,8 milliárd dollárra nőtt, míg a downstream, azaz a finomítói és értékesítési ágazatban - amely 24 ezer töltőállomást üzemeltet világszerte - az egy évvel korábbi 2,7 milliárdról 539 millió dollárra apadt a profit. Ennek oka, hogy az üzemanyagok ára lényegesen kisebb mértékben emelkedett, mint a nyersolajé. A csoport oroszországi vegyesvállalata, a TNK-BP jelentősen hozzájárult a brit cég nyereségéhez: a második negyedévben kétmilliárd dollár adózás előtti profitot termelt a BP-nek, kétszeresét az egy évvel korábbinak. A kilátásokat azonban bizonytalanná teszi a BP és a moszkvai hatóságok alig leplezett támogatását élvező orosz tulajdonosok közötti konfliktusok kiéleződése. A szakszervezetek nem fogadták nagy lelkesedéssel az eredményeket, mivel nehezményezik, hogy a BP ötezer alkalmazottat el akar bocsátani az összesen 97 ezres létszámból, emellett rámutatnak, hogy a fogyasztók szenvedik meg a magas olajárak következményeit. Ezért sürgetik - számos más ország szakszervezeteihez és civil szervezeteihez hasonlóan -, hogy a kormány vessen ki különadót az olajcégek extraprofitjára. Követelésük valósággá válhat, mivel a brit parlament gazdasági bizottsága ugyancsak extraadót vetne ki az energiacégekre.

Egyre nagyobb az erős zloty fékező hatása

A zloty magas árfolyama és a nyersanyagok drágulása fékezően hat a lengyel gazdaságra. A varsói jegybank most megjelent negyedéves felmérése szerint a lengyel vállalatok mind kedvezőtlenebbül ítélik meg aktuális helyzetüket és kilátásaikat. A vizsgálatba vont 805 lengyel cég közül immár a harmadik egymást követő negyedéve csökken azoknak a cégeknek a száma, amelyek nem számítanak nehézségekre. A zloty idén eddig 13 százalékot erősödött az euróval szemben és a múlt pénteken már csak 3,2043 zlotyt kellett adni a közös európai fizetőeszközért, ami történelmi rekord. A GDP a tavalyi 6,6 százalék után idén a pénzügyminisztérium előrejelzése szerint csak 5,5 százalékkal bővül, és a tárca tegnap hatról 5,5-5,9 százalékra csökkentette a második negyedévre vonatkozó becslését, miután az ipari termelés alakulása májusban és júniusban elmaradt a várakozásoktól. Az első negyedévben még 6,1 százalékos volt az ütem. A jegybank egyik döntéshozója, Stanislaw Nieckarz szerint a negyedik negyedévben csak 3,5 százalékos lesz a gazdasági növekedés. Az erős zloty az exportcégeket sújtja a legjobban, és az érintett vállalatok már létszámleépítést terveznek a profit csökkenése miatt - derül ki a jegybank felméréséből. A munkanélküliség júniusban 9,6 százalékra csökkent az országban, ami alig fele a 2004-es uniós csatlakozás idején regisztrált rátának, de a jelentés most már a foglalkoztatás növekedésének lassulását prognosztizálja a gazdaság legtöbb szektorában. Az erős euró mindazonáltal fékezi az inflációt annak ellenére, hogy a bérdinamika továbbra is erős. A bérek júniusban 12,0 százalékkal emelkedtek, az infláció 4,6 százalékra gyorsult, és a szakemberek arra számítanak, hogy augusztusban öt százalékon tetőzik, ami egyébként éppen a kétszerese a jegybank 2,5 százalékos célszámának. A jegybank monetáris politikai tanácsa júniusban 25 bázisponttal, hat százalékra emelte az irányadó kamatot, ami az elmúlt 15 hónap folyamán már a nyolcadik szigorítás volt, de a holnapi ülésen az elemzők egyöntetű várakozása szerint szünetet tart.