Gáti Tibor

Hilton-adatok

2003. I. félév 2004. I. félév Árbevétel 3968,9 5634,1 Adózás előtti nyereség 74,5 156,7 Adózott nyereség 50,2 136,2 EPS (penny) 3,2 8,6 Forrás: Dow Jones

Harc a negyedik legnagyobb japán bank megszerzéséért

ä GÁTI TIBOR A harmadik legnagyobb japán bank, a Sumitomo Mitsui Financial Group Inc. (SMFG) 3200 milliárd jen (29 milliárd dollár) összegű ellenséges ajánlatot tett az UFJ Holdings Inc pénzintézetre, támadást intézve ezzel a második legnagyobb japán bank, a Mitsubishi Tokyo Financial Group Inc. és az UFJ között július közepén létrejött fúziós megállapodás ellen (NAPI Gazdaság, 2004. július 15., 2. oldal). A tokiói székhelyű Sumitomo egyenlő felek összeolvadását ajánlja, ugyanis egy részvényt kínált a négy nagy japán pénzintézet közül a legkisebb és leggyengébb UFJ minden részvénye fejében - ami egyébként 23 százalékos felárat jelent annak előző napi záróárához képest -, emellett 700 milliárd jent (1 dollár=109,73 jen) kész fizetni az UFJ 4620 milliárd jenes adósságállományának csökkentésére. A létrejövő bank mérlegfőösszege 1700 milliárd, illetve 1600 milliárd dollár lesz attól függően, hogy a Mitsubishi vagy a Sumitomo lesz a befutó, így mindenképpen meg fogja haladni az 1300 milliárd dollárt, amellyel az amerikai Citigroup Inc. jelenleg e tekintetben világelső. A Mitsubishi az ellenséges ajánlat nyomán elemzők szerint kénytelen lesz nyilvánosságra hozni a fúziós megállapodás részleteit és emelni a licitet. Mások szerint az ellenajánlat sorsa attól függ, meg tudja-e győzni az UFJ részvényeseit arról, hogy képes csökkenteni a költségeket és a kétes kintlévőségeket Japán legveszteségesebb bankjánál. A Sumitomo közölte, hogy évi 200 milliárd jenes megtakarítást vár a fúziótól. A több mint 30 százalékban külföldi befektetők tulajdonában lévő UFJ közleményben szögezte le, hogy külső tanácsadót kíván igénybe venni a Sumitomo egy hónapig érvényes ajánlatának ügyében, mindazonáltal kitart a Mitsubishival kötött megállapodás mellett. A nagyobb intézményi befektetők, köztük az ABM Amro Invest Management ugyanakkor sürgették az UFJ vezetését, fontolja meg a Sumitomo ajánlatát annak érdekében, hogy a részvényesek a legkedvezőbb feltételekkel adhassák el papírjaikat.

Állami védelmet igényel a Shell

A kilencvenes években sokan azt gondolták, hogy a kormányok szerepe csökken a nemzetközi piacok alakulásában, ma már azonban világos, hogy a politikára komoly feladatok várnak az energiaszektorban jelentkező két nagy kihívással szemben – jelentette ki Jeroen van der Veer, a brit–holland Shell olajtársaság elnöke egy nemzetközi energetikai konferencián. Az egyik az ellátás biztonsága, a másik az energiafelhasználás hatása a föld éghajlatának alakulására. Az olaj iránti kereslet felívelése következtében kevés tartalékkapacitás maradt, így a szállítások folytonosságával kapcsolatos aggodalmak nyomán augusztusban minden eddigi rekordot megdöntöttek az olajárak. Ez utóbbiak tegnap is emelkedtek kissé, megszakítva a korábbi napok csökkenő tendenciáját. A texasi könnyűolaj hordója 22 centtel, 45,43 dollárra, a Brent-olajé 25 centtel, 42,57 dollárra emelkedett. Az elemzők azonban ezt átmenetinek tekintik és további mérséklődésre számítanak, ha a kínálati oldalon nem merül fel semmilyen új probléma. Claude Mandil, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója szerint a kereslet és a kínálat jelenlegi viszonya nem indokolja a magas olajárakat, hiszen az utóbbi felülmúlja az előbbit. Aggodalomra egyedül az ad okot, hogy a tartalékkapacitások szintje meglehetősen alacsony, de ez sem indokolja a magas árakat, mert szállítási fennakadások esetén be lehet vetni a tartalékkészleteket. A kereslet várható további emelkedése azonban további beruházásokat tesz szükségessé az energetikai infrastruktúra fejlesztésébe.

Nagyot emelt a lengyel jegybank

A lengyel jegybank tegnap a piacokat sokkolva 50 bázisponttal, 6,50 százalékra emelte az irányadó kamatot, miután a gazdasági növekedés gyorsulása nyomán megugrott az infláció. A bank június óta három alkalommal összesen 125 bázisponttal emelte meg a hitelköltségeket, és most sem hagyott kétséget afelől, hogy szükség esetén kész a további monetáris szigorításra. A 12 havi infláció júliusban három éve nem látott szintre, 4,6 százalékra gyorsult. A bruttó hazai termék (GDP) 6,9 százalékkal nőtt az idei első negyedévben, s becslések szerint a másodikban is 6 százalékkal bővült.

Teljes gőzzel termelnek a világ chipgyárai

A világ chipgyárai közel százszázalékos kapacitással dolgoztak az idei második negyedévben, hogy kielégíthessék a növekvő keresletet.

Európa iráni földgázt vásárol

ä GÁTI TIBOR Októberben készül el a megvalósíthatósági tanulmány a Törökország és Ausztria közötti 3400 kilométer hosszúságú gázvezeték megépítéséről, amelynek létrehozására még két évvel ezelőtt öt nagy olajcég fogott össze az osztrák OMV vezetésével. A Nabucco projekt, amelyben az OMV fölgázüzletága, az Erdgas mellett a magyar Mol, a török Botas, a román Transgas és a bolgár Bulgargaz vesz részt, azt célozza, hogy alternatív forrást biztosítson az európai országok földgázigényének kielégítésére, ami jelenleg kizárólag az orosz gázszállításokra támaszkodik - hangsúlyozta hétfői sajtóértekezletén Otto Musilek, az Erdgas ügyvezető igazgatója. A projektben részt vevő vállalatok márciusban véglegesítették a megállapodást a Nabucco Gázvezeték Tervezési Társaság létrehozásáról. A társaság feladata volt a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, a tervek kidolgozása és a szállítókkal kötendő megállapodások előkészítése (NAPI Gazdaság, 2004. március 16., 7. oldal). A projekt pénzügyi tanácsadója az OMV-vel most kötött szerződés alapján az ABN Amro Holding holland bank lesz. A 4,4 milliárd eurós költséggel épülő, 2009-től üzemelő vezeték a tervek szerint 2015-re évi 30 milliárd köbméter iráni földgázt szállítana Kelet-Törökországból Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül Ausztriáig. Az OMV kereskedelmi részlege, az Econgas idén januárban írta alá a szándéknyilatkozatot a szállításról és az iráni fölgázkitermelés fokozásáról, de a konzorcium, mint Musilek hangsúlyozta, kész más gázexportáló országokkal, köztük Azerbajdzsánnal, vagy akár Egyiptommal és Líbiával is szállítási megállapodást kötni. Törökország és Irán között már működik gázvezeték. Számos elemző úgy látja, hogy Európa a tényleges szükségleteit meghaladó gázszállításokról kötött megállapodásokat, ami „gázbuborék” kialakulásához vezethet, és a Nabuccóhoz hasonló projektek csak tovább növelik a túlkínálatot.

Kétéves bérbefagyasztást tervez a VW

ä GÁTI TIBOR A Volkswagen (VW) vezetése arra fogja kérni a munkavállalókat a szeptember 15-én kezdődő tárgyalásokon, hogy két évre mondjanak le a bérek emeléséről. A német autógyártó konszern a következő hat évben 2 milliárd euróval, azaz 30 százalékkal kívánja csökkenteni a munkaerőköltségeket, és ez azt jelenti, hogy kénytelen befagyasztani a béreket - közölte Peter Hartz, a VW személyzeti főnöke. Hartz egyúttal visszautasította az IG Metall szakszervezet követelését, hogy a cég garantálja a 170 ezer munkahely megtartását hat németországi üzemében a következő tíz évre. A tárgyalások nehéznek ígérkeznek, miután a VW munkástanácsa és a szakszervezet is megkeményítette álláspontját, és a múlt héten közölte: jövőre 4 százalékos béremelést és a munkahelyek megőrzését követeli. A cég részvénye mindazonáltal tegnap délelőtt 2,4 százalékkal emelkedett, miközben a DJ Stoxx autóipari indexe csak 1,9 százalékkal. A legnagyobb európai autógyártó súlyos nehézségekkel küszködik, így nem áll módjában nagy engedményeket tenni. A konszern nemrég figyelmeztetett, hogy nem tudja teljesíteni idei profitcélkitűzését a valutaárfolyamok kedvezőtlen alakulása, a magas termelési költségek, a gyenge kereslet és az autóárak csökkenése miatt. Hartz, aki egyben a német munkaerő-piaci reformok kidolgozására létrehozott bizottság elnöke is, nagyobb rugalmasságot kért a VW munkavállalóitól, akik - mint rámutatott - átlagosan mintegy 20 százalékkal többet keresnek, mint a többi német gépipari alkalmazott. A tárgyalások kimenetelét azért is nagy várakozás övezi, mert a múlt hónapban a DaimlerChryslernél megállapodás született arról, hogy a Mercedesnél 500 millió eurót megtakarítanak a munkaerőköltségekből, cserébe eltekintenek a munkahelyek számának csökkentésétől.

Mérséklődött a lengyel munkanélküliség

A munkanélküliek aránya Lengyelországban augusztusban 19,3 százalékra mérséklődött az előző havi 19,5 százalékról, miután a gyorsuló gazdasági növekedés és az erős nyári kereslet létszámbővítésre ösztönözte a vállalatokat. Az év első negyedében 6,9 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP) és becslések szerint a második negyedévben is ugyanez volt az ütem. Az év egészére a varsói kormány 5,8 százalékos növekedést prognosztizál. Az állástalanok aránya immár ötödik egymást követő hónapban csökken, de még így is a legmagasabb az Európai Unióban. Augusztusban 3 millió ember volt munka nélkül az országban. A ráta 2003 februárjában tetőzött 20,7 százalékkal, de némi mérséklődés után idén januárban és februárban is 20,6 százalékos volt. A kereslet nyári növekedését mutatja, hogy a kiskereskedelmi forgalom júliusban havi szinten 6,0 százalékkal, éves összehasonlításban 10,9 százalékkal emelkedett a júniusi 2,3, illetve 8,6 százalék után. A legnagyobb növekedést az élelmiszerek, italok és dohányáruk értékesítése mutatta, amely 17,3 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, az üzemanyagok forgalma 17,0 százalékkal emelkedett. Az árak is emelkednek: Janusz Witkowski, a lengyel statisztikai hivatal elnökhelyettese tegnap közölte: augusztusban 4,8-4,9 százalékos 12 havi inflációra számít a júliusi 4,6 százalék után, annak ellenére, hogy az uniós csatlakozás miatti árnyomás már lecsengett. Az áremelkedés üteme jóval átlépte a jegybank által meghatározott 3,5 százalékos plafont, és a monetáris politikai tanács idén eddig kétszer emelte az irányadó kamatot, miközben jelezte a további szigorítás lehetőségét.

Újabb követelés a Jukosszal szemben

Több mint 11 százalékkal zuhant tegnap a Jukosz olajtársaság részvényeinek árfolyama a moszkvai tőzsdén, miután az orosz hatóságok a Financial Times értesülései szerint azt fontolgatják, hogy további 3 milliárd dolláros adóköveteléssel élnek a cég legnagyobb termelőegysége, a Juganszknyeftyegaz ellen. A kormány korábban lefoglaltatta a Juganszk részvényeit, és azt tervezi, hogy ennek eladásából fedezi a Jukosz 3,4 milliárd dolláros adótartozását, vagy legalábbis ennek egy részét. Az újabb követelés jelentősen csökkentheti a lefoglalt Juganszk-részvénycsomag értékét, ami azt jelenti, hogy legfőbb egységének elvesztése árán is csak kevéssé csökkennének a Jukosz terhei. A lépés oka emellett az lehet, hogy a Jukosz teljes olajkitermelésének 60 százalékát adó Juganszk értéke jelenleg elérheti a 15 milliárd dollárt, amit csak egy nagy nyugati – esetleg kínai – olajcég lenne képes kifizetni, márpedig a hatóságok nem szívesen látnák külföldi kézben a Juganszkot. Az egység vagyonának felbecsülésére a múlt héten kérték fel Dresdner Kleinwort Benson befektetési bankot. A 2000. év után esedékes 3,4 milliárdnyi adóhátralék befizetésének határideje jövő hétfőn jár le, de a Jukosz már jelezte, hogy nem tud fizetni, mert nincs elegendő készpénze és bankszámláit lefoglalták. A kormány korábban már közölte, hogy a 2001–2003 közötti időszakra további adókövetelésekkel fog élni a céggel szemben, így azok teljes összege egyes elemzők szerint elérheti a 10 milliárd, mások szerint a 14-15 milliárd dollárt. A Jukosz tegnap bejelentette, hogy a pénzügyi források szűkössége miatt 90 millióról 86 millió tonnára, azaz napi 1,72 millióra szállítja le ez évi olajkitermelési tervét, és 1,9 milliárdról 1,2 milliárd dollárra csökkenti a tőkeráfordításokat.