A legnagyobb nigériai fegyveres ellenálló csoport, a Mend a hét végén egyoldalú tűzszünetet hirdetett, véget vetve az egy hete tartó intenzív fegyveres akcióknak, amelyek során a Niger folyó olajban gazdag deltavidékén a Shell fúrótornyait és olajvezetékeket támadta. A szervezet ugyanakkor közölte, ha a hadsereg ismét támadást indít, azonnal véget vet a térség törzsi vezetőinek kérésére elrendelt tűzszünetnek. Az ellenálló csoportok állításuk szerint a deltavidéken található olajvagyon feletti ellenőrzés megszerzéséért harcolnak, sokak szerint azonban valójában szervezett bűnözőkről van szó, akik jelentős bevételekre tesznek szert egyebek között az ellopott olaj értékesítéséből. A Mend, amely egy héttel korábban háborút hirdetett az olajlétesítmények ellen, megtorlásul amiatt, hogy a hadsereg korábban heves támadást indított egyik bázisuk ellen, most közölte: remélik, a hadsereg tanult a leckéből és tartózkodik a további támadásoktól. Az ilyen típusú fegyverszünetek azonban általában rövid életűnek szoktak bizonyulni - figyelmeztetett a BBC tudósítója. A Shell egyébként múlt szombaton vis maiort jelentett be, ami mentesíti a szerződéses szállítási kötelezettségek teljesítése alól. A brit-holland cég, amely a legnagyobb külföldi szereplő a nigériai olajiparban, 87 fúrótornyot, tíz gázfeldolgozó üzemet, 6000 kilométer hosszú olajvezetéket működtet az országban, és a két fő olajterminált is a vállalat üzemelteti.
Az ország olajtermelése mintegy 20 százalékkal csökkent az elmúlt években dúló polgárháború miatt, és a hatodikról a hetedik helyre csúszott vissza a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) legnagyobb kitermelőinek listáján. Az ország olajbevételeiből képezett szuverén vagyonalap azonban tavaly így is 291 százalékkal növelte devizatartalékainak összegét a Global Insight nemzetközi piackutató adatai szerint. A politikai stabilitás kérdése az utóbbi hetekben azért is a figyelem középpontjába került, mert az orosz Gazprom és az Európai Unió egyaránt igénybe szeretné venni a nigériai gáztartalékokat pótlólagos importforrásként, és kész lenne beszállni egy több ezer kilométeres gázvezeték megépítésének finanszírozásába. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója már idén áprilisban közölte, hogy tárgyalásokat folytatnak a nigériai vezetéssel egy 13 milliárd dolláros projektről, ami lehetővé tenné, hogy 2015-től évi 30 milliárd köbméter gázt importáljanak Nigeren és Algérián keresztül Európába, és két héttel ezelőtt szándéknyilatkozatot is aláírtak a nigériai kormánnyal. Néhány nappal később Andris Piebalgs, az EU energiapolitikai biztosa is hasonló projektről tárgyalt a nigériai fővárosban.
Gáti Tibor