Gáti Tibor

Nehéz helyzetben a gépkocsigyártás

A legújabb autócsodák felvonultatásával tegnap megnyílt a párizsi autószalon, a világ nagy autógyárainak azonban a következő években a nyereség lemorzsolódósával kell számolniuk

Valutaválsághoz vezet az ERM 2?

Értelmetlen és veszélyes az új EU-tagországokat arra kényszeríteni, hogy az eurócsatlakozás előtt lépjenek be az ERM 2 árfolyamrendszerbe – figyelmeztetett Willem Buiter, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza a hét végére tervezett budapesti jegybanki tanácskozásra készített tanulmányában, amely, mint a bank közölte, a szerző egyéni álláspontját tükrözi. Buiter szerint az ERM hármas követelmény elé állítja az érintett országokat, meghatározott nominális valutaárfolyamot, inflációt és kamatszintet várva tőlük, noha semmiféle pénzügyi kormányzattól nem várható el, hogy egynél több célt tűzzön maga elé. A jelenlegi előírások szerint minden tagállamnak két évet kell eltöltenie az ERM 2 rendszerben és csak ezután csatlakozhat az eurózónához, ha meg tud felelni a maastrichti feltételeknek. A nyolc új kelet-közép-európai tagállam közül Magyarország, Csehország és Lengyelország költségvetési nehézségekkel küszködik, márpedig Buiter szerint csak olyan ország merészkedhet az ERM 2 közelébe, amelynek megfelelő a költségvetési helyzete. Ha az ERM külső követelményrendszer marad, amelytől a gyenge makrogazdasági folyamatok rendbetételét várják, az valutaválsághoz vezethet. Buiter szerint a jelölt országoknak szabadon kellene lebegtetniük valutájukat az eurócsatlakozás idejének és árfolyamának bejelentése és a tényleges csatlakozás közötti időszakban. A cél szerinte az, hogy ezek az országok minél előbb bevezessék az eurót, mert még a legnagyobb ország, Lengyelország is túl kicsi, túl nyitott és túl sebezhető ahhoz, hogy megtartsa eddigi fizetőeszközét. A követelmények közül szerinte egyedül az államháztartási egyenlegre vonatkozó az, amely ténylegesen elengedhetetlen.

IMF-figyelmeztetés Bukarestnek és Szófiának

A Nemzetközi Valutaalap fiskális szigorításra és a vállalati körbetartozások felszámolására szólította fel Romániát a kétéves megállapodás keretében kiadott jelentésében. A költségvetési deficit csökkentését az IMF szerint az teszi lehetővé, hogy a bevételek idén a vártnál jobban alakultak. A szigorításra azért is szükség van, hogy elősegítsék a rendkívül magas infláció mérséklését. Bukarest az IMF-fel kötött megállapodásban vállalta, hogy az idei 9-ről jövőre 6 százalékra csökkenti az áremelkedés mértékét. A vállalati körbetartozások és az állammal szembeni tartozások összege tavaly a GDP 39 százalékának felelt meg. Az IMF arra számít, hogy Bulgáriában idén rendkívül dinamikusan, várhatóan 5,3 százalékkal nő a GDP, de a külgazdasági mérlegben mutatkozó egyensúlyhiány miatt fennáll a gazdaság túlhevülésének veszélye – közölte Hans Flickenschild, a nemzetközi pénzintézet Szófiában tartózkodó küldöttségének vezetője. A második negyedévben 6 százalékkal nőtt a gazdaság, ami a leggyorsabb ütem az elmúlt két évben annak ellenére, hogy a külső egyensúlyhiány mérséklése érdekében szigorították a fiskális és monetáris politikát. A bolgár kormány az év egészére 5 százalékos növekedést vár idén a tavalyi 4,3 százalék után. A folyó fizetési mérleg hiánya az IMF szerint a tavalyi 8,7 százalék után idén várhatóan a GDP 8,8 százaléka körül lesz. Az infláció az év végén 5,3 százalékra mérséklődik az egy évvel korábbi 5,6 százalékról. A küldöttség a jövő évi költségvetésről tárgyalt a kormánnyal, de részleteket nem hoztak nyilvánosságra. A román pénzügyminisztérium jövőre 0,5 százalékos hiánnyal számol, de az IMF arra kérte a kormányt, hogy ismételje meg a tavalyi teljesítményt, ami nullszaldós vagy enyhén szufficites egyenleget jelentene. Mind Románia, mind Bulgária 2007-ben kíván az EU tagja lenni.

Bezárhatja egyik európai gyárát a GM

A General Motors Corp. (GM) az első félévi eredmények alapján továbbra is veszteséges Európában, noha az idei előirányzat értelmében minimális, 100 millió dolláros nyereséget kellene felmutatnia, ezért szükségessé válhat az egyik európai gyár bezárása – jelentette be tegnap Rick Wagoner vezérigazgató. Lehet, hogy beindítják az Egyesült Államokban a Saabok gyártását, mivel ezekből ott jelentős az értékesítés, és így ki tudják küszöbölni a kedvezőtlen árfolyamhatást. A Saabokat jelenleg a svédországi Trollhattenben gyártják. A GM az elmúlt négy évben hárommilliárd dollár veszteség halmozódott fel a kontinensen és a GM már júniusban figyelmeztetett arra, hogy idén is negatív eredmény várható. A cég márkáinak piaci részesedése Európában az év első nyolc hónapjában 9,6 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 9,8 százalékról, mivel csökkent a kereslet az Opel Corsák és a Vectrák iránt. Az ugyancsak amerikai Ford Motor Co. európai üzletága közölte, hogy nem fogja tudni a fogyasztókra terhelni a magasabb acélárakból fakadó költségtöbbletet, ezért költségcsökkentő intézkedésekkel próbálja ellensúlyozni a hatást.

A cseh jegybank bírálja a büdzsé tervezetét

A cseh gazdaságpolitika hitelét veszélyezteti a kormány által elfogadott jövő évi költségvetési tervezet, amely a Brüsszel által is jóváhagyott konvergenciatervezetben megjelöltnél nagyobb hiánnyal számol – figyelmeztetett tegnap Ludek Niedermayer, a cseh jegybank kormányzóhelyettese. A kedd este jóváhagyott tervezet a korábban előirányzott 82,9 milliárd helyett 83,6 milliárd korona deficitet tartalmaz (1 euró= 31,50 korona). A költségvetési hiány a cseh számítási mód szerint a GDP 2,9 százaléka lesz, a teljes államháztartási deficit azonban eléri a 4,7 százalékot. Stanislav Gross cseh miniszterelnök maga is elismerte, hogy ez 14,1 milliárd koronával túllépi a középtávú tervben jövő évre előirányzott hiányt. Bohdan Heiduk, a pénzügyi tárca illetékese szerint azonban a 14,1 milliárd koronából 11,6 milliárd az EU-alapokból származik, amelyek befolynak a költségvetésbe, majd tovább utalják őket, így nincsenek hatással a tényleges deficitre, és csak a fennmaradó 2,5 milliárd korona dagasztja ténylegesen a hiányt. Niedermayer amiatt is bírálta az elfogadott költségvetési tervezetet, mert a közalkalmazottak körében tervezett béremelés komoly kockázatot jelent az infláció alakulása szempontjából. A lépés ugyanis más területeken is béremelési követeléseket eredményezhet, ami növeli az árnyomást, holott a központi bank jövőre az infláció mérséklődésére számít. A jegybank augusztusban 25 bázisponttal, 2,50 százalékra emelte az irányadó kamatot, miután a 12 havi infláció júliusban 3,2 százalékra emelkedett. Augusztusban már 3,4 százalékos volt az áremelkedés üteme.

Orosz gázcégben a Total

Európa harmadik legnagyobb olajvállalata, a francia Total SA 25 százalékos részesedést vásárol a magántulajdonban lévő Novatek orosz gáztársaságban. A két fél tegnap írta alá a megállapodást az akvizíció részleteiről, amit ezek után az orosz versenyhivatal elé terjesztenek. A pénzügyi részleteket nem hozták nyilvánosságra, a francia cég szóvivője csak annyit közölt, hogy a megvásárolt olajkészletekért hordónként valamivel kevesebb mint 1 dollárt adtak, ami a szakértők szerint azt jelenti, hogy mintegy egymilliárd dollárt fizettek a pakettért. A 25 százalék plusz egy részvény elég ahhoz, hogy a Totalnak vétójoga legyen a második legnagyobb orosz gáztársaságot érintő stratégiai döntésekben és képviseltesse magát a cég igazgatótanácsában és felügyelőbizottságában. A Total már hosszú ideje szeretett volna megállapodni a nyugat-szibériai Vankor gázmező kiaknázásáról az orosz állami Rosznyefttyel, ez azonban eddig nem járt eredménnyel. Az akvizíció nyomán a Total, amely 1995 óta van jelen Oroszországban, a maga tapasztalataival hozzá fog járulni, hogy a Novatek bővítse kitermelőtevékenységét – hangsúlyozza közleményében a francia társaság. Az 1994-ben létrehozott Novatek három nagy gázmezővel rendelkezik Nyugat-Szibériában, amelyek együttes bizonyított készletei mintegy 4 milliárd hordó olajegyenértéknek felelnek meg. A cég tavaly 16,5 milliárd rubel (564 millió dollár) árbevétel mellett 3,3 milliárd rubel nettó nyereséget ért el, 18 milliárd köbméter földgázt termelt ki, ami ugyan csak 3,5 százaléka a teljes orosz gáztermelésnek, de Franciaország hathavi gázszükségletét fedezi. A Novatek kizárólag belföldön értékesíti a kitermelt gázt, a Gazprom által birtokolt vezetékeken keresztül. Az orosz belföldi gázárakat a jelenlegi 25 dollárról hat éven belül 49–57 dollárra kell emelni ezer köbméterenként a WTO-csatlakozás érdekében az EU-val kötött megállapodás értelmében.

Párizs franciatanárokat exportál

A francia külügyminisztérium a következő három évben kétezer tanárt kíván kiképezni, akikre az a feladat vár, hogy növeljék a francia nyelvet beszélők számát az Európai Unió tíz új tagállamában, valamint Bulgáriában és Romániában. Párizst némileg aggasztja, hogy az elmúlt évtizedekben az EU bővítésének újabb és újabb hullámai csak erősítették az angol nyelv dominanciáját, főként a francia nyelv rovására. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a most alakuló új Európai Bizottságban a májusban felvett tíz tagállamból érkezett tagok között állítólag még az oroszul tudók is többen vannak, mint a frankofonok. A francia külügyminisztérium által kidolgozott hároméves terv értelmében az első fázisban Michel Barnier külügyminiszter, az Európai Bizottság volt tagja száz fiatal tanárral fog tanácskozni, hogy megvitassák a francia nyelv terjesztésének kilátásait az unióban. A második fázisban képezik ki a kétezer franciatanárt, akik 2006-tól kezdik meg missziójukat.

A Gazpromnak kedvezett a gázárak emelkedése

Az első negyedévben a várakozásokat meghaladva, 18 százalékkal, 66 milliárd rubelre (2,26 milliárd dollár) nőtt a világ legnagyobb földgáztermelő cégének, az orosz Gazpromnak a nettó nyeresége a nemzetközi számviteli szabályok szerint számolva, mivel az oroszországi gázárak emelkedése következtében 33 százalékkal bővült a belföldi árbevétele. A cég teljes árbevétele 10 százalékkal, 255,8 milliárd rubelre (8,76 milliárd dollár) emelkedett. Az illetékes kormányhivatal döntése nyomán a negyedév során 26 százalékkal nőttek a gázárak Oroszországban. A Gazprom, amely Nyugat-Európa gázszükségletének mintegy egyharmadát fedezi, az exportból szerzi nyereségének túlnyomó többségét, mivel az orosz hatóságok a világpiaci ár egyötödének megfelelő szinten korlátozták a belföldi árat. Az európai eladásokból származó árbevétel 5 százalékkal visszaesett a negyedév folyamán, miután az exportált gáz ára rubelben kifejezve csökkent amiatt, hogy az orosz fizetőeszköz 9 százalékot erősödött a dollárhoz képest - olvasható a Gazprom közleményében. Emellett a vám január elején 5-ről 30 százalékra emelkedett. A cég 43 milliárd köbméter földgázt adott el Európa más országaiban ezer köbméterenként 3559 rubelért (a vámot és az illetéket is figyelembe véve), 12,6 milliárd köbmétert a volt szovjet köztársaságokban 1441 rubelért, végezetül 105,4 milliárd köbmétert Oroszországban 824,2 rubelért. A cég egyúttal bejelentette, hogy 11,7 milliárd rubelért eladta a legnagyobb moszkvai áram- és távhőszolgáltatóban, a Moszenergóban lévő 15,76 százalékos tulajdonrészét, ami esetleg azt jelzi, hogy a Rosznyefty olajcég várható bekebelezése miatt már kevésbé érdekli a villamosipari szektor.

Emelt a Fed

Az amerikai Fed nyíltpiaci bizottsága (FOMC) tegnap 25 bázisponttal, 1,75 százalékra emelte az irányadó egynapos kamatot. A piac számított arra, hogy folytatódik a kis lépésekben történő kamatemelés. Ezt megerősítette Alan Greenspan közelmúltban tett kijelentése, mely szerint a második negyedévi lanyhulás után a harmadik negyedévben ismét felgyorsult az USA gazdasági növekedése, emellett a Fed vezetői többször utaltak arra, hogy a kamatok még nem érték el a normális szintet. A tegnap kiadott nyilatkozat alapján nem kizárt, hogy a Fed kivár a további szigorítással.