Gáti Tibor

Ivan nyomában Jeanne közeleg

Az olaj hordónkénti ára pénteken négyhetes csúcsra, 45,59 dollárra emelkedett az Egyesült Államokban és Londonban is elérte a 42,45 dollárt, miután az Ivan hurrikán komoly termeléskiesést okozott a Mexikói-öböl térségében. A múlt héten összesen 3 dollárral emelkedett az olajár az USA-ban. Múlt hétfő óta legalább 5,1 millió hordónyi volt a termeléskiesés a Mexikói-öbölben, ami az olajtartalékok csökkenésével járt. Péntek este az olajtermelő kapacitás 73 százaléka, a gázkitermelés 42 százaléka nem működött az öböl térségében a berendezések leállítása miatt. A piac aggódik, hogy a leállások miatt tovább apadnak az Egyesült Államok olajtartalékai, amelyek július eleje óta 8,7 százalékkal csökkentek. A piac emellett az Ivan nyomában érkező következő hurrikán, a Jeanne okozta károktól is tart. Az újabb forgószél akadályozhatja a szállításokat, egyebek között az olaj- és gázimportot. A Karib-tenger térségében örvénylő Jeanne eddig 13 halálos áldozatot követelt Dominikában és Jamaikában és tegnap a Bahamák felé közelített. Az Ivan, amely 1999 óta a legsúlyosabb hurrikán a térségben, az eddigi információk szerint 42 halálos áldozatot követelt az Egyesült Államokban. A legnagyobb pusztítást Floridában végezte: szinte az egész állam katasztrófa sújtotta övezetté vált, de a súlyos esőzések, a viharos szél és az áradások számos keleti államot, köztük, Pennsylvaniát, New York államot, Virginiát és Marylandet is súlyosan érintették. Kilenc államban összesen 1,8 millió ember maradt áram nélkül. A biztosítók 3 és 10 milliárd dollár közé teszik az Ivan okozta károkat. A magas olajárak és az amerikai gazdaság, ezen belül a foglalkoztatás alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt a várt emelkedés helyett kismértékben csökkent a fogyasztói bizalom az USA-ban szeptember első két hetében. A Michigani Egyetem fogyasztói előzetes bizalmi indexe az augusztusi 95,9-ről 95,8 pontra csökkent, noha az elemzők 96,5 pontra számítottak. A jelenlegi helyzet megítélését tükröző részindex 107,9-ről 105,8 pontra esett, a távolabbi kilátásoké azonban 88,2-ről 89,4 pontra emelkedett.

Kilábalt a veszteségből a Veolia

A kétéves átszervezési és karcsúsítási program eredményeként nyereséges félévet zárt a Veolia Environnement SA francia vízszolgáltató és hulladékkezelő csoport. A társaság a Vivendi Environnement utóda, azután vette fel mostani nevét, hogy a Vivendi Universal SA médiacsoport 2002 novemberében eladta a cégben lévő 40,8 százalékos pakettjének felét a 18 tagból álló konzorciumnak, és a maradék 20,4 százalékra opciót biztosított a vevőknek. Az opció 2004 végén jár le, de korántsem biztos, hogy a befektetők, köztük az Electricité de France élni fognak az opcióval. A júniussal záródó félévben a Veolia 181,4 millió euró nettó nyereséget ért el, szemben az egy évvel korábbi 2,1 milliárdos veszteséggel, amihez hozzájárultak az azóta eladott U. S. Filter amerikai vízműcég utáni értékcsökkentési leírások. Az üzemi nyereség 10 százalékkal emelkedett a vízmű és hulladékkezelő szolgáltatásai iránti kereslet növekedése nyomán. A cég az év egészében az üzemi nyereség két számjegyű növekedésére számít. A nettó adósságállomány az egy évvel korábbi 13,1 milliárdról 12,7 milliárd euróra mérséklődött. Az év végére ezt - a Fomento de Construcciones y Contratas (FCC) spanyol építőipari társaság 27 százalékos részvénypakettjének nemrég történt eladásából származó bevétel révén - 10,5-11,0 milliárdra kívánják lefaragni.

Még hosszú az út a román EU-tagságig

Az Európai Unió brüsszeli bizottsága három héten belül dönt arról, hogy működő piacgazdaságnak nyilvánítja-e Romániát – közölte Onno Simons, az EU bukaresti képviseletének helyettes vezetője. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy idén lezárják a csatlakozási tárgyalásokat és az ország 2007-ben az EU tagja legyen. Bulgária már sikeresen befejezte a tárgyalásokat, de Romániával még 30 fejezetet nem sikerült lezárni, köztük az igazságügyit, a versenyügyit és környezetvédelmit. Simons egy gazdasági szemináriumon felszólalva méltatta, hogy számottevő előrehaladás történt az infláció leszorítása és a privatizáció felgyorsítása terén. A kormány a tavalyi 14,1-ről idén 9 százalékra kívánja mérsékelni a pénzromlást, de augusztusban 12,4 százalék volt az érték. Az elmúlt 12 hónapban egyebek között privatizáltak két áramszolgáltatót és júliusban eladták a Petrom olajcéget az osztrák OMV-nek. Simons ugyancsak elismerően szólt a fiskális szigorítás terén elért eredményekről: a költségvetési hiány a nemrég módosított előirányzat értelmében idén a GDP-nek mindössze 1,64 százaléka lesz. Ugyanakkor további erőfeszítéseket sürgetett a vállalati körbetartozások és az állammal szemben felhalmozódott vállalati tartozások csökkentése érdekében. Ezek együttes értéke tavaly elérte a bruttó hazai termék (GDP) 39,7 százalékát, idén júniusig azonban ez 0,8 százalékponttal mérséklődött.

Profitcsökkenésre számít a Coca-Cola

A világ legnagyobb üdítőital-gyártója, a Coca-Cola Co. figyelmeztetett, hogy nyeresége a második félévben jóval el fog maradni a várakozásoktól és az egy évvel korábbi szinttől. Az egy részvényre jutó profit a piac által várt 99 cent helyett csak 77–82 cent lesz, ezen belül a harmadik negyedévben 54 helyett csak 46–48 cent. (Maga a cég 2002 óta nem tesz közzé profit-előrejelzéseket.) Tavaly a második félévben 88 cent volt a nyereség. Az eredmény romlásának fő oka, hogy az amerikai társaság a korábbinál kevesebb italt tudott eladni Észak-Amerikában, ahol fő vetélytársa, a PepsiCo jobb értékesítési eredményt ért el. Nyugat-Európában a hűvös nyár miatt esett vissza a fogyasztás. A cég arra számít, hogy az eladott mennyiség az év egészében csak 1-2 százalékkal nő, szemben a korábban célul tűzött 5 százalékkal.

Megugrottak a Generali díjbevételei

Az idei első félévben 40 százalékkal, 742 millió euróra nőtt a legnagyobb olasz biztosító, az Assicurazioni Generali SpA nettó nyeresége a díjbevételek emelkedése, az alacsonyabb adóhányad és a profitráta növekedése nyomán. A profit jóval meghaladja a Reuters 644 millió eurós elemzői konszenzusát. A díjbevételek összesen 19,5 százalékkal, 28,7 milliárd euróra emelkedtek, ezen belül az életbiztosításoké 29,7 százalékkal, 18,1 milliárd euróra, a vagyon- és balesetbiztosításoké 5,3 százalékkal, 10,5 milliárd euróra. A nyereséghányadot javította a másfél évvel ezelőtt megkezdett költségcsökkentési terv, amelynek keretében három év alatt 2800 főt építenek le, főként az olaszországi vagyon- és balesetbiztosítással foglalkozó veszteséges Assitaliánál. Giovanni Perissimito, a Generali társ-vezérigazgatója a jó féléves eredmények nyomán bízik benne, hogy elérik az éves profit-előirányzatot. A biztosító még áprilisban közölte, hogy idén 1,2 milliárd euró nettó nyereségre számít a tavalyi 1,015 milliárd után. Perissimito szerint mindazonáltal bizonytalanná teszi a kilátásokat, hogy kiszámíthatatlanok a pénzpiaci mozgások, emellett a vagyon- és balesetbiztosítási piacok szűkülhetnek. Az életbiztosítások terén azonban a piac bővülésére lehet számítani, elsősorban Olaszországban, Franciaországban és Németországban a nyugdíjrendszer reformja nyomán. A római törvényhozás által hosszú viták után július végén jóváhagyott jogszabály nagyobb rugalmasságot biztosít az olaszoknak a nyugdíjalapokba történő befektetés terén. A reform következtében mintegy 13 milliárd euró fog az újonnan létrehozott nyugdíjalapokba áramlani, és a Generali várhatóan a legnagyobb szereplője lesz ennek a piacnak. A Generali a külföldi terjeszkedés keretében Szlovákiában nyugdíjalapot indított a Banca Intesával és ingatlanalapot hozott létre Kelet-Európában az EBRD-vel.

Együttműködik a Gazprom és a Statoil

A norvég Statoil és az orosz Gazprom megállapodott, hogy együttműködnek a Barents-tenger alatt lévő gázmezők feltárásában és gázcseppfolyósító üzem létrehozásában.

Generali-adatok

(milliárd euró) 2003. I. félév 2004. I. félév Adózás előtti eredmény 1,6 1,4 Adózott eredmény 0,531 0,742 Összes díjbevétel 24 28,7 Forrás: Dow Jones

Az IEA szerint úszni fogunk az olajban

Jelentős túlkínálhat alakulhat ki az olajpiacon az elkövetkező hónapokban, ami a készletek felduzzadásával jár, ha a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) nem csökkenti a kitermelés növelésére vonatkozó terveit – figyelmeztetett havi jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). A szervezet becslése szerint a negyedik negyedévben mintegy napi 28,3 millió hordó OPEC-olajra lesz kereslet, szemben az augusztusi napi 29,3 millióval. Ha az OPEC a jelenlegi szinten tartja a termelést, az napi egymillió hordóval növeli a készleteket. A szervezet azonban várhatóan előbb-utóbb csökkenteni fogja a kínálatot a kereslet szűkülése láttán – hangsúlyozza a jelentés. Márpedig a kereslet növekedése az év második felében lassulóban van az első félévhez képest, mivel Kínában mérséklődik az olajfogyasztás bővülése. A második negyedévi 25 százalékos emelkedés után júliusban már csak 14 százalékos volt az ütem. A szervezet előrejelzése szerint a jelenleg napi 82 millió hordónyi világpiaci kereslet a harmadik negyedévben 2,9 százalékkal, a negyedikben már csak 2,2 százalékkal nő éves összehasonlításban. Ez lassulást jelent a második negyedévben regisztrált 5 százalékos bővüléshez képest. Tegnap ismét mérséklődtek az olajárak: az amerikai olaj hordójáért 42,68 dollárt kellett adni, vagyis az augusztusi rekordszintnél 7 dollárral kevesebbet. Az OPEC országai között egyébként egyetértés van abban a tekintetben, hogy emelni kívánják a referenciaár sávját, úgy, hogy az átlagosan 30 dollár legyen, már csak az időzítés tekintetében mutatkoznak nézeteltérések – közölte Husszein Kazempur Ardebili, aki Iránt képviseli a szervezetben. Eddig 28 dollár volt a plafon, a tényleges ár azonban már hosszú ideje e fölött van.

Európában csökkent a McDonald’s forgalma

Augusztusban éves összehasonlításban 3,9 növelte forgalmát világszerte a McDonald’s, miután az Egyesült Államokban elért 7,2 százalékos árbevétel-növekedés ellensúlyozta a márkához tartozó európai gyorséttermek 0,9 százalékos visszaesését. A cég második legnagyobb piacának gyengélkedését a rossz időjárás és a szokásosnál gyengébb idegenforgalmi szezon okozta, amelyek elsősorban Németországban vetették vissza a forgalmat. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben, a Közel-Keleten és Afrikában együttesen 0,9 százalékkal nőtt az árbevétel. Az adatok nem tartalmazzák a gyorséttermek számának változásából fakadó növekedést, illetve csökkenést.