Gáti Tibor

Az új EU-tagállamok a növekedés motorjai

Az Európai Unió gazdasági növekedése idén is elmarad a világ többi nagy régiójáétól, de az új tagállamokban továbbra is gyors lesz az ütem – állítja egy most megjelent ENSZ-jelentés.

Költséglefaragásra kényszerül a Heineken

Tavaly 33 százalékkal, 537 millió euróra csökkent a Heineken NV holland söripari csoport nettó nyeresége az európai sörfogyasztás visszaesése, a dollár gyengülése és a cég gyengén teljesítő brazíliai egysége, a Cervejarias Kaiser miatt eszközölt értékcsökkenési leírás következtében. Az euró tavaly 7,9 százalékot erősödött a dollárral szemben, ami kedvezőtlenül hatott az Egyesült Államokban elért nyereségre. Az egyszeri tételek, árfolyamhatások kiszűrésével számolt nyereség 8 százalékkal emelkedett, az üzemi nyereség pedig 2,1 százalékkal, 1,25 milliárd euróra nőtt, szemben a várt 1,3 milliárddal. Az árbevétel 8,1 százalékkal bővült és most először meghaladta a 10 milliárd eurót, ami azonban nem kis részben az akvizícióknak köszönhető. A részvény 1,5 százalékkal gyengült a vártnál gyengébb eredmények közzététele után. A Heineken a világ más vezető sörgyáraival szemben jelentős részben - 75 százalékban - a fejlett piacokon realizálja üzemi nyereségét. A csoport a Brau Union 2003-ban történt megvásárlásával domináns szereplővé vált a közép-európai piacon, és Magyarországon is számos márkát gyárt. Az értékesítés visszaesésének megállítása érdekében idén 100 millió eurót kíván fordítani a marketingtevékenység erősítésére, elsősorban Európában és az USA-ban. Idén azonban ennek ellenére a nyereség további apadására számít, egyebek között a folytatódó árfolyamhatás következtében. Ez a cég számításai szerint a tavalyi 99 millió után idén 50 millióval euróval csökkenti a nettó nyereséget. Nyugat-Európában ugyanakkor 2007-re a cég legalább 50 millió euróval akarja lefaragni a költségeit, ezért további üzemeket zár be, miután tavaly már hat színhelyen leállították a termelést.

GDP-növekedés százalékban

2004* 2005** EU–25 2,4 2,2 Eurózóna 1,9 1,8 Ciprus 3,2 3,6 Csehország 3,8 3,9 Észtország 5,9 5,6 Lengyelország 5,7 4,9 Lettország 7,0 6,0 Litvánia 6,7 5,8 Magyarország 3,8 3,8 Málta 1,0 1,5 Szlovákia 5,1 5,0 Szlovénia 3,8 3,9 * becslés ** előrejelzés Forrás: UNECE

A generikus piacon terjeszkedik a Novartis

A svájci Novartis a világ legnagyobb generikus gyógyszergyártójává válik, miután megveszi a német Hexalt és annak amerikai leányvállalatát.

Kútba eshet a Cesky Telecom privatizációja

A várakozásokkal ellentétben az elmúlt napok sem hoztak megoldást a hárompárti cseh kormánykoalíció két nagyobbik pártja között kialakult nézeteltérésekre, így továbbra is bizonytalan a parlamentben mindössze egyfős többségre támaszkodó kabinet sorsa. A szociáldemokrata párt (CSSD) és a kereszténydemokrata–néppárti KDU–CSL szombati találkozóján nem közeledtek az álláspontok, noha korábban még arról beszéltek, hogy félreteszik a nézeteltéréseket (NAPI Gazdaság, 2005. február 18., 2. oldal). Miroslav Kalousek, a KDU–CSL elnöke ismét Stanislav Gross lemondását követelte tisztázatlan lakásvásárlása és a felesége üzleti ügyei miatt. A miniszterelnök, aki továbbra is élvezi pártja, a szociáldemokraták támogatását, válaszul még aznap felszólította a kereszténydemokratákat, hogy ha nem változtatnak álláspontjukon, távozzanak a kabinetből és közölte, hogy kész kisebbségi kormányt alakítani. Kalousek, aki tegnap Vaclav Klaus államfővel tárgyalt, ismét Gross távozását sürgette. A három párt holnap ismét tárgyal a válság megoldásáról. A korona tegnap kissé gyengült és a Cesky Telecom (CT) részvényei is estek, mivel a piac attól tart, hogy a politikai válság miatt meghiúsulhat a távközlési vállalat 3 milliárd dollár értékű privatizációja. A kereszténydemokraták távozása esetén Gross csak a kommunista párt támogatásával kormányozhatna tovább. A CT 51 százalékára kiírt tenderre a határidőig öt cég adott ajánlatot: a Swisscom, a Belgacom, a Telefonica és két befektetési alap. A pályázók a vártnál jóval magasabb összegeket: 61–71 milliárd koronát (2,67–3,10 milliárd dollár) kínáltak a részvénycsomagért. A végső ajánlat határideje március 29.

Draskovics: ez így nem igaz!

NAPI Gazdaság Ami a közleményben szerepel, nem része a jelentésnek – ezekkel a szavakkal próbálta nyugtatni a piacokat Draskovics Tibor pénzügyminiszter. Tegnapi híradások szerint ugyanis Brüsszel a már bejelentetten felül további 0,5 százalékpontos deficitlefaragást javasol Magyarországnak, hogy tartani tudja a 2010-es eruróbevezetési menetrendet. Az Európai Bizottság tegnap Magyarországon kívül hat ország, köztük négy új tagállam középtávú programját is értékelte. A jelentés elismerően szól Lettország, Litvánia, Szlovénia és Ciprus kohéziós programjának állásáról. Lettország esetében a magas infláció, Litvánia esetében a 3 százalékos idei deficit-előirányzat megvalósítása okozhat problémát. Részletek a 2. és a 3. oldalon

Commerzbank-adatok

(millió euró) 2003 2004 Nettó kamatbevétel 2780 2990 Nettó díjbevétel 2140 2250 Üzemi eredmény 559 1040 Adózás előtti eredmény –1980 828 Adózott eredmény –2320 393 Forrás: Dow Jones

Interveniált a román jegybank

A román jegybank tegnap többször is beavatkozott a pénzpiacon a lej gyors felértékelődésének megakadályozása érdekében. Első alkalommal a reggeli órákban a piaci kereskedők szerint 50-60 millió eurót vásárolt, aminek hatására az euróval szembeni árfolyam 34 800-ról 36 300 lejre gyengült. A délutáni második nyíltpiaci művelet hatására 36 800–37 100 lejes árfolyamon zárt a román valuta. A kereskedők szerint a jegybank 37 ezer lejes árfolyamon kívánja tartani a fizetőeszközt, amely idén eddig 12 százalékot erősödött. Az árfolyam az utóbbi időben ismét nekilódult, egyebek között azért, mert a piac már készül arra, hogy a hatóságok a tőkeműveletek liberalizációja keretében júniusban lehetővé teszik, hogy külföldiek is lejbetétet nyissanak. A makromutatók javulása ugyancsak hozzájárult az erősödéshez, ami viszont kedvezőtlenül hat az ország külgazdasági mérlegére: a folyó fizetési mérleg hiánya a múlt év első tizenegy hónapjában 3,27 milliárd euró volt, 35 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A jegybank a múlt héten 75 bázisponttal, 15,75 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot, miután a 12 havi infláció januárban 8,9 százalékra mérséklődött a decemberi 9,3 százalékról. A kamat mérséklésétől a forró pénzek beáramlásának lassulását várják.

Alámosta a víz a Danone profitját

Az értékesítés vártnál is erőteljesebb növekedése ellenére 63 százalékkal, 317 millió dollárra csökkent tavaly a Groupe Danone francia élelmiszer-ipari csoport nettó nyeresége, miután két ballonosásványvíz-szállító vállalkozásának leírása 600 millió euróval megterhelte a mérlegét. Az üzemi nyereség 6,3 százalékkal nőtt, az üzemi nyereségráta pedig 12,2-ről 12,4 százalékra emelkedett, kissé elmaradva a várakozásoktól. Ennek oka a cég szerint a műanyag palackok drágulása, a hűvös nyár és a fogyasztói árak csökkentése a szupermarketekben. Az árbevétel ugyanakkor a várakozásokat meghaladva 4,3 százalékkal emelkedett. Az úgynevezett szerves növekedés – amelynek számításánál figyelmen kívül hagyják az akvizíciókat, divesztíciókat és az árfolyammozgásokat – 7,8 százalékos volt, a legnagyobb az utóbbi tíz évben. A cég által említett kedvezőtlen tényezők az elemzők szerint idén is hatni fognak, ezért a nyereségráta nem emelkedik. A cég maga azonban idén is 20–40 bázispontos javulásra számít 5–7 százalékos szerves növekedés mellett. A Danone Magyarországon három üzletágban van jelen: a tejtermékek gyártásában és fogalmazásában, a kekszgyártásban és az ásványvíz-előállításban.