Pesszimistán ítélik meg az eurózónában működő multinacionális vállalatok és nemzetközi intézmények közgazdászai a 12 tagország gazdasági kilátásait. A német Ifo intézet üzleti bizalmi indexe a tavalyi utolsó negyedévi 89,4 pontról 85,6 pontra esett az idei első negyedévben, amelynél alacsonyabbra 2003 eleje óta nem volt példa. A visszaesés elsősorban a jelenlegi gazdasági feltételek megítélésének romlására vezethető vissza, a várakozások részmutatója nem változott. A felmérés 2005 első félévére a növekedési ütem mérsékelt lassulását vetíti előre. A tagállamok közül a legdinamikusabb fejlődésre Írországban és Finnországban lehet számítani, a legkevésbé pedig Portugália, Hollandia, Olaszország és Németország fellendülésében bíznak a szakemberek.
Az Ifo-felmérés kedvezőtlen kilátásait néhány tagországban kellemes makrogazdasági hírek árnyalták. Franciaországban a lakossági fogyasztás januárban az előzetes várakozásoknál erőteljesebben, 1,5 százalékkal nőtt havi összehasonlításban, elsősorban az ingatlanpiac felfutásának köszönhetően. Szintén kellemes meglepetésként értékelte a piac a februári olasz fogyasztói bizalmi indexet, amelynek 104,4 pontos értékénél tavaly október óta nem jegyeztek fel magasabbat. Az olasz fogyasztók mind az ország általános állapotával, mind pedig saját személyes helyzetükkel kapcsolatban derűlátóbbak lettek.
Optimizmusra adhat okot az is, hogy az Eurostat jelentése szerint tavaly a sokak szerint túl erős euró ellenére 74,4 milliárd eurót tett ki az eurózóna külkereskedelmi többlete, szemben a 2003-as 69,7 milliárd euróval. Az Európai Unió (EU) egészének külkereskedelmi mérlege mindemellett 60,9 milliárd eurós hiányt mutatott 2004-ben, a deficit nagy részben Nagy-Britannia számlájára írható.
Gáti Tibor
Kolozsi Pál