Gáti Tibor

Nincs megegyezés a stabilitási paktumról

Hamar jöhet a korrekció NAPI Gazdaság Jóváhagyták tegnap az EU pénzügyminiszterei Magyarország konvergenciaprogramját, vagyis kivitelezhetőnek tartják az euró 2010-es bevezetését. Ehhez azonban további költségvetési intézkedésekre lesz szükség. Óvatosságot kértek az adóreform végrehajtásával kapcsolatban is, a kieső bevételek szintén kockázatot jelentenek. Javasolták a költségvetési tartalék növelését is: erre egyébként az államháztartás első negyedévi várható mérlege alapján szükség is lehet, a PM ugyanis legújabb prognózisában 47 milliárd forinttal megemelte a deficit várható mértékét. A pénzügyminisztereknek tízórányi tárgyalás után sem sikerült megegyezniük a stabilitási paktum reformjáról. A leghevesebb vita az államháztartási hiány számításakor figyelmen kívül hagyható tételek körül zajlott. Magyarország, Lengyelország és Szlovákia a nyugdíjreform, Franciaország és Németország a kutatás-fejlesztés, valamint a hosszú távú gazdasági reformok költségeit kívánta volna kiemelni a deficitet növelő tételek közül. A német pénzügyminiszter emellett nehezményezte, hogy az újraegyesítés terhei nem szerepeltek a felsorolt pontok között. Írország, Belgium, Ausztria és Hollandia a paktum felhígítását célzó valamennyi javaslatot elvetette. Cikkeink a 2. és a 3. oldalon

Jobb besorolás Romániának

A Moody’s két fokozattal, Ba3-ról Ba1-re javította pozitív kilátásokkal Románia hosszú lejáratú devizaadósságainak besorolását, amely így már csak egy lépésre van a befektetésre ajánlott kategóriától. Döntését a hitelminősítő az uniós csatlakozási folyamat terén tapasztalt előrehaladással indokolta. A Standard & Poor’s február elsején pozitívra javította a korábban adott BB plusz besorolás kilátásait, ami megfelel a Moody’s új besorolásának. A Fitch már tavaly novemberben megadta a BBB mínusz befektetői besorolást.

Nem kap csődvédelmet a Jukosz az USA-ban

A houstoni bíróság elutasította a Jukosz orosz olajvállalat kérelmét, hogy helyezzék csődvédelem alá. A pozsonyi amerikai–orosz csúcstalálkozó után néhány órával született döntés szerint nincs jogi precedens arra, hogy egy külföldi vállalat, amely ilyen nagy részben egy másik ország, nevezetesen Oroszország gazdaságához tartozik, egy amerikai bíróság joghatálya alá tartozna. A Jukosz decemberben kért csődvédelmet arra hivatkozva, hogy leányvállalata és részvényesei vannak az USA-ban. A lépés célja az volt, hogy megakadályozza legnagyobb termelőegysége, a Juganszknyeftyegaz elárverezését, a céget azonban a bírósági korlátozás ellenére 9,4 milliárd dollárért eladták. Az előzetes csődvédelem megszüntetésére a Deutsche Bank adott be keresetet a bírósághoz, mivel a Jukosz egyebek között a német hitelintézetet is beperelte a Juganszk kisajátításában való részvétel miatt.

Belebukott a lakásbotrányba a francia pénzügyminiszter

Lemondott posztjáról pénteken Hervé Gaymard francia pénzügyi és gazdasági csúcsminiszter az állami pénzből bérelt és felújított 600 négyzetméteres luxuslakása miatt kitört botrány nyomán (NAPI Gazdaság, 2005. február 25., 2. oldal). Utódául Thierry Bretont, a France Télécom távközlési vállalat vezérigazgatóját nevezte ki Jacques Chirac államfő még aznap. A botrány várhatóan tovább rontja a jobbközép kormány népszerűségét, melyet az emelkedő munkanélküliség és a kényszerű takarékossági intézkedések amúgy is megtépáztak. A statisztikai hivatal éppen pénteken jelentette be, hogy januárban ötéves csúcsra, 10 százalékra emelkedett a munkanélküliség a decemberi 9,9 százalékról. Breton már a negyedik az utóbbi 12 hónapban, aki a gazdasági csúcsminiszteri posztot betölti.

A vártnál csekélyebb lehett a profitnövekedés az USA-ban

A jelek szerint vége az amerikai vállalati profitok tavaly tapasztalt gyors növekedésének, ami váratlanul érte a piacot. Tavaly egész évben – az alacsony kamatok és az adócsökkentések hatására – 20 százalékkal emelkedtek a nyereségek, és a Standard & Poor’s (S&P) 500-as indexében szereplő cégek üzemi nyereségrátája több mint 8 százalékkal nőtt. A negyedik negyedévben az 500 cég nyeresége 20 százalékkal emelkedett és 60 százalékuk a vártnál jobb eredménnyel rukkolt elő, viszont a cégek nem voltak olyan derűlátóak a további kilátásokat illetően, mint amire a Wall Street számított. Részben ezzel magyarázható, hogy a részvények számottevően gyengültek az év eleje óta: a Dow Jones index 0,5 százalékot, az S&P–500 1 százalékot, a Nasdaq index pedig nem kevesebb, mint 6 százalékot esett. Az emelkedő kamatok és a magas olajár lenyomják a nyereségeket: a Reuters becslése szerint az első negyedévben 7,7 százalékkal emelkednek a profitok, szemben az egy hónappal ezelőtt várt 8,3 százalékkal, az év egészében pedig 9,5 százalékos lesz a növekedés. Tavaly az alacsony bérköltségek, a kis tőkeráfordítás és a magas termelékenység következtében magasak voltak a profitráták, idén azonban nagyobb munkaerőköltségekkel és ráfordításokkal kell számolniuk a cégeknek. Az elemzők ezért idén a ráta csökkenésére számítanak, így a cégek csak az eladások növelésével tudják felfelé tornászni profitjukat. A várható nyereséget meghatározó tényezők közül azonban vannak nehezen megjósolhatóak. A kamatok nyilván tovább emelkednek, de a dollárárfolyam és az olajárak alakulását nem lehet kiszámítani. Ha a dollár számottevően gyengül, az kedvez az amerikai vállalatok nyereségének, mert növeli az export versenyképességét, ugyanakkor negatívan hat a részvényárfolyamokra és a külföldi befektetésekre.

ERMII (KIMARADT!!!)

Magyarország az európai csatlakozási szerződésben kötelezettségként vállalta a közös deviza bevezetését, így az euróövezet előszobájának tekinthető ERM II-tagságot is. Az ERM II rendszerben az euró bevezetését tervező gazdaságoknak két évet kell eltölteniük úgy, hogy eközben megfelelnek a maastrichti kritériumoknak. Az eredeti tervek szerint Budapest 2008-ban vezette volna be az eurót, ehhez az ERM II-be 2006-ban kellett volna belépni, ennek ma már semmiféle realitása nincs. Ahogy csúszott az eurótagság, úgy került egyre későbbre az „előszobázás” várt kezdete. Az elemzői felmérések során egyre gyakrabban kerül szóba a 2011–12-es EMU-tagság, bár a jegybank elnöke a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy nehezen, de tarható a 2010-es belépés és egyelőre a kormány hivatalos céldátuma is 2010. A magyar gazdaság a maastrichti kritériumok közül jelenleg egyet sem teljesít, a legnagyobb akadálynak az államháztartás GDP-arányos hiánya tűnik.

Jól teljesít Közép-Európában a BA-CA

A második legnagyobb német bank, a HVB Group 2,28 milliárd euró nettó veszteséggel zárta a múlt évet és közölte, hogy az idén 4 százalékos, azaz mintegy 2400 fős létszámleépítést hajt végre, azonban 2005-ben már az eredmény javulására számít. A HVB már korábban bejelentette, hogy rossz ingatlanhitelei leírása érdekében a negyedik negyedévben 2,5 milliárd euró céltartalékot képez. Az üzemi profit tavaly 1,389 milliárd euró volt az egy évvel korábbi 1,43 milliárd után. A csoport az utolsó három évben közel 5,7 milliárd euró nettó veszteséget szenvedett el, aminek ellensúlyozására eddig 11 ezer fővel csökkentették a létszámot és 4 milliárd eurónyi vagyont adtak el. A csoporthoz tartozó osztrák Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) ezzel szemben a vártnál nagyobb mértékben, 36 százalékkal, 602 millió euróra nőtt, ezúttal is a Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban megszerzett érdekeltségeknek köszönhetően. A bank a tavalyi 836 millió után idén már egymilliárd eurót meghaladó adózás előtti profitra számít.

A hótiszta pénzügyminiszter

A posztjába kerülhet Hervé Gaymard francia pénzügyminiszternek a botrány, ami múlt héten tört ki párizsi luxuslakásával kapcsolatban. Tény, hogy a házaspárnak nyolc gyereke van, de a 600 négyzetméteres lakás akkor is kissé nagynak tűnik egy olyan ember számára, akinek arról kell meggyőznie a franciákat, hogy az államnak meg kell szorítania a nadrágszíjat. Ráadásul kiderült, hogy a 14 ezer eurós havi lakbér aligha fedezi a tényleges költségeket, ha figyelembe vesszük, hogy a kétszintes lakás kialakítása 31 800 euróba, a három garázshely 15 ezerbe, a tornaterem kialakítása 10 ezerbe került az államnak. Az már csak hab a tortán, hogy saját tulajdonában lévő nagy lakását Párizs központjában bérbe adja egy baráti családnak. Először ugyan azt állította, hogy ingyen bocsátotta rendelkezésükre, később azonban kénytelen volt bevallani, hogy elég nagy összegért adja ki. A lapok lemondásra szólították fel, de egy tegnapi interjúban közölte, hogy tiszta, mint a hó, és nem fogja hagyni, hogy gombostűre szegezzék, mint egy lepkét.

Ellentámadásba megy át a Boeing?

Bár az európai Airbus továbbra is vezet tengerentúli vetélytársa, a Boeing előtt a polgári repülőgépek gyártása terén, elképzelhető, hogy hosszabb távon az amerikai cég stratégiája válik be. A legnagyobb európai fapados légitársaság, az ír Ryanair Plc mindenesetre újabb óriásmegrendelést adott ez utóbbinak: 4 milliárd dollár értékben 70 darab egyfolyosós 737-800-as gépet vásárol, és további 70-re opciót szerzett. A Ryanair által megrendelt Boeingek száma ezzel 225-re emelkedik és további 193 gépre van opciója. A légitársaság által átvett 737-800-asok száma ez év végéig eléri a százat. A most rendelt 70 gépet 2008-tól kezdi szállítani a Boeing. A kedvező árnak köszönhetően a Ryanair az egy utasülésre eső üzemi költségek tekintetében a legolcsóbb légitársaság lesz Európában – hangsúlyozta közleményében David Bonderman elnök, a kedvező árat azonban nem árulta el. A vásárlásokkal a Ryanair 2012-ig megduplázza kapacitását, 2500 fővel növeli a személyzetét és évente több mint 70 millió utast lesz képes szállítani, amivel a legnagyobb európai légitársasággá válik. Az ügylet bejelentése nyomán tegnap közel 4 százalékkal erősödtek a Ryanair részvényei Dublinban. Az Airbus az utóbbi években mindinkább az óriásgépek gyártását helyezte előtérbe. A januárban bemutatott kétemeletes A380-as méreteinél fogva csak a legnagyobb repülőtereket tudja használni. A Boeing ezzel szemben a rugalmasságra tesz. Kisebb, kényelmesebb, de nagy hatótávolságú gépeket tervez, amelyekkel a világ bármely pontjára átszállás nélkül el lehet jutni. Ilyen az új 787-es, amelyekből a januárban létrejött megállapodás értelmében 60 darabot szállítanak kínai légitársaságoknak összesen 7,2 milliárd dollár értékben. Mindkét stratégia jelentős fejlesztéseket és beruházásokat követel azonban, és a Boeingnek, ha a 787-ekből kiindulva ellentámadásba kíván lendülni, pótolnia kell az ezen a téren keletkezett lemaradását.