Gáti Tibor

Folytatódik az Apple sikertörténete

A második üzleti negyedévben meghatszorozódott az Apple nyeresége, a folyó negyedévben azonban a cég a profitcsökkenésére számít.

Tovább csökkent a lengyel infláció

A februári 0,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Lengyelországban, főként az élelmiszerek 0,2 és az üzemanyagok 0,9 százalékos drágulása miatt – jelentette a varsói statisztikai hivatal. A 12 havi infláció így is 3,6-ról 3,4 százalékra esett, így már a negyedik egymást követő hónapban mérséklődött. A Bloomberg által megkérdezett elemzők 0,2, illetve 3,5 százalékra számítottak. Ez lehetővé teszi, hogy a jegybank idén másodszor is kamatot csökkentsen, mivel a 2,5 százalékos év végi inflációs célkitűzés a jelek szerint a vártnál hamarabb teljesül. A bank legutóbb március végén mérsékelte 50 bázisponttal, 6 százalékra az irányadó kamatot. Az infláció csökkenése főként az erős zloty következménye: a lengyel fizetőeszköz árfolyama az év első három hónapjában 4 százalékkal emelkedett az euróhoz képest.

Apple-adatok

(millió dollár) 2004. II. n.-év* 2005. II. n.-év* Árbevétel 1909 3243 Adózott eredmény 46 290 EPS (dollár) 0,06 0,34 *március 31-ig tartó negyedév Forrás: Dow Jones

Deficitcsökkentésre buzdít az IMF

A jelentős és tovább duzzadó folyó fizetési mérleghiány veszélyezteti a gazdasági stabilitást a közép- és kelet-európai uniós tagállamokban – figyelmeztet féléves jelentésében a Nemzetközi Valutaalap. A deficit növekedésének oka általában az, hogy a belföldi kereslet erősödése az import megnövekedéséhez vezetett, miközben az infláció emelkedett a magas olajárak, a belföldi hitelállomány növekedése és az uniós csatlakozással járó adómódosítások miatt. A közép-európai országokban csökkent a befektetések aránya és nőtt a költségvetési hiány, ezért bátor lépésekre van szükség a fiskális konszolidáció és a megtakarítások növelése érdekében. A befektetői klíma javításához reformokra van szükség, egyebek között a munkaerőpiacon és az állami szektorban. Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban idén és jövőre 4 százalékot megközelítő, a balti államokban 6 százalékot meghaladó, Romániában és Bulgáriában 5 százalék körüli gazdasági növekedésre van kilátás a Valutaalap féléves előrejelzése szerint. A tíz új uniós tagállam, valamint Románia és Bulgária átlagos növekedési üteme a tavalyi 5,5-ről idén 4,3 százalékra lassul, mivel az export nagy részét felvevő eurózónában a tavalyi 2,0 százalékról idén várhatóan 1,6 százalékra lassul a növekedés üteme. Ez utóbbi miatt az Európai Központi Banknak (ECB) az IMF szerint tartózkodnia kell a monetáris szigorítástól, amíg nem indul be a gazdasági fellendülés a térségben. Sőt, a jelenleg 2 százalékon álló irányadó kamat további csökkentése sem zárható ki, ha az infláció a vártnál alacsonyabb lesz. A jelentés szerint a tavalyi 2,2 után idén 1,9, jövőre 1,7 százalék lesz az átlagos infláció az eurózónában. Oroszországban a tavalyi 7 százalék fölötti növekedés idén 6, jövőre 5,5 százalékra lassul, egyebek között a befektetések visszaesése miatt. A kormánynak ezért lépéseket kell tennie az elsősorban a Jukosz-ügy miatt megrendült befektetői bizalom erősítése érdekében.

Transzbalkáni olajvezeték épül

Oroszország, Bulgária és Görögország illetékes miniszterei előzetes megállapodást írtak alá egy 285 kilométer hosszú olajvezeték építéséről, amely a Fekete-tenger partján fekvő Burgasz bolgár kikötőt kötné össze az égei-tengeri görög Alexandrupolival. A tervek szerint várhatóan 2008-tól működő vezeték lehetővé teszi, hogy a Kaspi-tó térségéből származó orosz, kazah és azeri olaj egy részét a boszporuszi szoros megkerülésével az eddiginél olcsóbban, gyorsabban és biztonságosabban juttassák el a Földközi-tengerre. A csővezeték éves kapacitása kezdetben 15 millió, a második fázis befejezése után 24 millió, végső állapotában pedig 35 millió tonna lesz, ez azonban a későbbiekben 50 millióra bővíthető. A szerződést előkészítő tanulmány megállapítása szerint 2004-ben 100 millió tonna olajat szállítottak tartályhajókon a boszporuszi szoroson keresztül, amelynek túlzsúfoltsága átlag nyolc nappal hosszabbította meg a szállítási időt. A projektet magánerőből finanszírozzák, vezetője TNK-BP brit–orosz vegyesvállalat lesz, rajta kívül a görög Hellenic Petroleum SA, az U.S. Cambridge Energy Research Associates, az orosz Lukoil és Rosznyefty s a bolgár Technoexportstroi vesz részt benne. Megépítésének költségét 750-800 millió dollárra becsülik. A vezeték terve már 1993-ban felmerült, de a megállapodást késleltette, hogy Moszkva kétségbe vonta a projekt gazdasági ésszerűségét és nem volt hajlandó garanciát adni arra, hogy biztosítja a nyersolajat a szállításhoz – mondta Valentin Cerovszki bolgár regionális fejlesztési miniszter.

Létrejön az acélipar világbajnoka

A két érintett cég részvényesei tegnap jóváhagyták a tavaly októberben létrejött megállapodást, amelynek értelmében az indiai származású Lakshmi Mittal többségi tulajdonában lévő, Hollandiában bejegyzett Mittal Steel Co. 4,5 milliárd dollárért megvásárolja az International Steel Group Inc. (ISG) amerikai acéltermelő vállalatot. A Mittal Steel tavaly év végén jött létre, miután a Mittal család által birtokolt LNM Holdings NV egyesült a család 75 százalékos tulajdonában lévő Ispat International NV-vel. A most jóváhagyott fúzió révén létrejövő cég a világ legnagyobb acéltermelője lesz, megelőzve az európai Arcelort. A csoport, mint a Mittal szóvivője közölte, további akvizíciókra készül, különös tekintettel a minden korábbinál magasabb acélárakra, és az elkövetkező öt évben 1,5 milliárd dollárt kíván befektetni Európában pozíciói megerősítése érdekében. Ugyanakkor öt év alatt 25 százalékkal csökkentik a 160 ezer fős összlétszámot. A globális acélfogyasztás az idei első negyedévben 20 százalékkal emelkedett és a továbbiakban is hasonló ütemű növekedés várható – hansúlyozta a szóvivő. Az LNM Holdings annak idején a Dunaferr iránt is érdeklődött.

Dacol a brüsszeli figyelmeztetéssel az olasz kormány

Az Európai Bizottság figyelmeztetni készül Olaszországot és Portugáliát a deficitplafon túllépése miatt, Róma azonban nem hajlandó tovább szigorítani.

Valutaválság fenyeget Közép-Európában?

Ha a május 29-én esedékes népszavazáson a franciák elutasítanák az EU alkotmánytervezetét, az valutaválságot eredményezne az új uniós tagországokban – figyelmeztetett Norbert Walter, a Deutsche Bank vezető közgazdásza a Financial Times Deutschlandnak (FTD) nyilatkozva. A jelenlegi közvélemény-kutatási eredmények szerint a nemmel szavazni szándékozók vannak többségben Franciaországban. Három nappal a francia népszavazás után, június elsején Hollandiában is referendumot tartanak az ügyben, és a felmérések szerint ott ugyanez a helyzet. Ez leginkább azért lényeges, mert a negatív hollandiai közhangulat kihathat a franciaországira és viszont. A másik nagy alapító tagállamban, Németországban a parlament dönt az alkotmány elfogadásáról. A francia elutasítás Walter szerint azért vezethet valutaválsághoz az új tagállamokban, mert megkérdőjelezné az euró bevezetésére irányuló terveiket. Ez azzal járna, hogy erőteles spekulatív támadások kezdődnek az érintett országok fizetőeszközei ellen, és a jegybankok ennek ellensúlyozására kénytelenek lennének emelni a kamatokat. A valutaárfolyamok rendkívül ingatagokká válnának, az állampapírok hozama pedig az egekbe szökne. A hozamok ugyanis az elmúlt években erőteljesen csökkentek, mivel a befektetők az euró majdani bevezetésére játszanak. Súlyos problémát jelent Walter szerint, hogy az EU semmiféle stratégiát nem dolgozott ki az alkotmány elutasítása esetére. Kudarc esetén akár az is elképzelhető, hogy vita bontakozik ki az eurózóna további bővítésének esetleges leállításáról.

A pályázat benyújtásától a szerződés aláírásáig I.

Egy projekt életciklusának az egyik legkevésbé ismert és feldolgozott ciklusa az az időszak, amikor a pályázatunkat már benyújtottuk, de a támogatási szerződést még nem kaptuk kézhez. Ez az időszak 2-3 hónaptól akár több évig is eltarthat, legtöbbször azonban körülbelül 4-6 hónapot vesz igénybe. A folyamat erősen függ attól, hogy hazai elbírálású pályázatról (pl. GVOP), vagy közösségi programról (FP6, LIFE–III) van-e szó. Míg az előző esetben jóval egyszerűbb a helyzetünk, hiszen a szerződéskötést többnyire nem előzi meg komolyabb tárgyalás, addig egy közösségi program esetében valós tárgyalás, olykor alkudozás zajlik a pályázó és a brüsszeli hatóságok között.