Gáti Tibor

Sikert hozott az EU-tagság Lengyelországnak

Az uniós csatlakozás első évében kiemelkedő teljesítményt nyújtott a lengyel gazdaság, idén azonban lassulás várható és a márciusi adatok nyomán hamarosan újabb kamatcsökkentésre lehet számítani.

Intel-adatok

(milliárd dollár) 2004. I. n.-év* 2005. I. n.-év* Árbevétel 8,091 9,434 Adózott eredmény 1,730 2,154 EPS (dollár) 0,26 0,34 *április 2-ig tartó három hónap Forrás: Dow Jones

A Springeré lesz a ProSieben?

Az Axel Springer lapkiadó sajtóértesülések szerint többségi tulajdont szerez a ProSieben német tévétársaságban.

Zárolták a Jukosz vagyonát

A Jukosz elleni állami hadjárat újabb fejleményeként a moszkvai döntőbíróság zárolta a még megmaradt vagyon jelentős részét.

Orange lesz a lengyel Centertel

Orange néven működik tovább a TPSA lengyel távközlési vállalat mobilszolgáltatója, a Centertel – jelentette be tegnap Marek Jozefiak, a TPSA vezérigazgatója. A TPSA egyúttal felkérte a Citigroupot a France Télécom (FT) közvetlen tulajdonában lévő fennmaradó 34 százalékos pakett megvásárlására. Az Orange az FT mobilcége, a TPSA 47,5 százaléka pedig a France Télécom tulajdonában áll. A TPSA elsősorban a Centertel révén tudja növelni forgalmát és nyereségét, miután már hosszabb ideje stagnál a hagyományos vezetékes szolgáltatás árbevétele. A Centertel tavaly 5,6 milliárd zloty árbevételt ért el (1 euró=4,20 zloty). A Centertel az Orange Brand Services-szel kötött megállapodás értelmében árbevétele 1,6 százalékának megfelelő összeget fizet a névhasználati jogért. A megállapodásról április 26-án szavaznak a TPSA részvényesei, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy a névváltozás mikor lép életbe. A lépés elemzők szerint várhatóan a többi lengyel mobilszolgáltatót is eddigi márkanevük módosítására fogja kényszeríteni. A két másik nagy globális mobilszolgáltató, a Vodafone és a Deutsche Telekom egyaránt kisebbségi tulajdonosként van jelen Lengyelországban, így eddig nem kezdeményezték a névváltoztatást. A lengyel mobilpiac egyelőre távol van a telítettségtől – 60 százalék a penetrációs arány a 38 milliós országban –, ami további terjeszkedésre ad lehetőséget.

Csökkentek az árak Szlovákiában

A februári 2,6-ról márciusban 2,3 százalékra csökkent a 12 havi infláció az EU-ban használt harmonizált adatok szerint – közölte tegnap a pozsonyi statisztikai hivatal. (Tavaly ilyenkor 7,9 százalékos volt a 12 havi infláció.) Havi szinten 0,1 százalékot estek a fogyasztói árak a februári 0,2 százalékos emelkedés után. A szlovák jegybank, amely februárban döntött úgy, hogy elsősorban a harmonizált adatokat figyeli, 3,5 százalékban adta meg az év végi inflációs célkitűzést. A nem harmonizált adatokat már korábban közzétette a statisztikai hivatal: eszerint 2,5 százalék volt az infláció a februári 2,7 százalék után. A jegybank tegnapi közlése szerint az áprilisi adatokra kihatással lesz az energiaárak emelkedése.

Megveszi az Adobe a Macromediát

A számítógépes dokumentumok kezelésére és grafikai tervezésre szolgáló szoftvereket gyártó amerikai Adobe Systems Inc. 3,4 milliárd dolláros részvénycserés ügyletben megveszi a Macromedia Inc. multimedia szoftvereket előállító céget. A Macromedia részvényesei 0,69 Adobe-részvényt kapnak minden részvényükért. Az egyebek között az Adobe Acrobat pdf-fájlkezelő szoftvereiről híres Adobe célja az akvizícióval, hogy tovább erősítse vezető szerepét a számítógépes dokumentumok létrehozásának és továbbításának piacán. Emellett jobban ki fogják tudni elégíteni az audió- és videóopciók iránt növekvő fogyasztói igényeket – közölte a cég. A Multimedia megszerzésével az Adobe hozzájut az interneten domináns szerepet játszó animációs grafikai szotfverhez, amely a mobiltelefonokban is mindinkább teret hódít. A lépés annál is inkább aktuális volt, mert a Microsoft készülő új operációs rendszere, a Longhorn az Acrobathoz hasonló funkciókat is el tud látni. Az ügy, mint a szakértők megjegyzik, újabb lépés a szoftvergyártási ágazat konszolidációja terén.

Teljes körűen felülvizsgálják a privatizációs ügyleteket Ukrajnában

Viktor Juscsenko ukrán elnök elrendelte, hogy az állami vagyonügynökség vizsgálja felül a korábbi államfő, Leonyid Kucsma idején végrehajtott valamennyi magánosítási ügyletet. Az államfő tegnap Valentina Szemenjukot nevezte ki a privatizációs ügynökség élére azzal a megbízással, hogy minél gyorsabban végezze el az elmúlt években végrehajtott ügyletek ellenőrzését. A korábbi rendszer idején úgy adták magánkézbe a cégeket, ahogy annak idején Katalin cárnő adományozta a földbirtokokat szeretőinek – mondta Juscsenko, aki példaként ismét a legnagyobb ukrán acélmű esetét hozta fel. A Krivorizssztalt tavaly 800 millió dollárért adták el egy ukrán befektetői csoportnak, amelynek Kucsma veje, Viktor Pincsuk is tagja volt, miközben orosz és amerikai cégek ennél többet ajánlottak, az orosz Szeversztal például 1,2 milliárdot. Az ügyletet a kormány már februárban érvénytelenítette. A tavaly decemberben megválasztott új ukrán elnök korábban csak korlátozott számú ügylet felülvizsgálatát sürgette, de a legfőbb ügyészség Julia Timosenko miniszterelnök utasítására hosszú listát adott át a bíróságnak felülvizsgálat céljára, amelyen mintegy háromezer kétséges ügylet szerepel. Timosenko egyébként úgy nyilatkozott a Zerkalo Nedeli hetilapnak, hogy Ukrajna érdeke az, hogy a privatizációs ügyletek felülvizsgálata és érvénytelenítése után állami kézben maradjanak a legnagyobb acélipari vállalatok. Ha egy vállalat nyereséget hoz az országnak, akkor nem vagyunk kötelesek magánkézbe adni – tette hozzá. Az államfő a múlt hét végén cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy meneszteni kívánná a miniszterelnököt a gyenge első negyedévi gazdasági eredmények miatt, bár aggodalmát fejezte ki a növekedés lelassulása és az infláció emelkedése miatt. A GDP a múlt héten közzétett adatok szerint az első negyedévben csak 5,4 százalékkal bővült, szemben az egy évvel korábbi 10,8 százalékkal, az infláció pedig 7,4-ről 13,5 százalékra ugrott. A kormány a 2004-es 12,1 százalékos GDP-növekedés után ez évre 8,2 százalékot prognosztizált.

Szlovák árak euróban

A szlovákiai üzletekben a korona mellett euróban is fel kell tüntetni az árakat 2008 júliusától, azaz fél évvel a közös valuta 2009-re tervezett bevezetése előtt, és egy hónappal azután, hogy a csatlakozási árfolyamot rögzítették – jelentette be egy pozsonyi gazdasági konferencián Martin Suster, az euró bevezetésnek előkészítésére létrehozott jegybanki munkacsoport vezetője. Az áruk mellett a szolgáltatások árát és a munkabéreket is meg kell adni euróban. A két árat 2009 végéig kell feltüntetni, de a jegybank azt ajánlja, hogy ezt egy évvel hosszabbítsák meg. A központi bank azt szeretné, ha az átállás gyorsan lezajlana. Koronában csak 2009. január 9-ig lehetne fizetni, a nem készpénzes tranzakciókat pedig már 2009. január elsejétől euróban bonyolítanák le. A bankok az első évben ingyen váltják át a koronát euróra, a jegybankban pedig az érméket öt évig, a bankjegyeket legalább tíz évig beváltják. Az euróérméket a jegybank tervei szerint 2008 második félévétől kezdik verni, a bankjegyeket az eurózóna tartalékaiból kölcsönzik.