Gáti Tibor

Béreken spórol az Audi

A német Audi AG vezetése megállapodást kötött a munkavállalókkal, aminek értelmében csökkentik a bérköltségeket, ennek fejében 2011-ig nem lesz leépítés az autógyár két németországi üzemében, Ingolstadtban és Neckarsulmban, ahol jelenleg 45 ezren dolgoznak. A megállapodás, amely 2006-tól évi 150 millió euró megtakarítást tesz lehetővé, egyebek között kimondja, hogy a 2006. január elseje után belépő dolgozók 2,79 százalékkal kisebb fizetést kapnak. Ez elvben a jelenlegi alkalmazottakra is érvényes, de az ő esetükben a bérkiesést egy speciális alapból pótolják majd. A szombati műszakban dolgozók ezentúl nem kapnak túlórapénzt, de lecsúsztathatják ezt az időt. A termelésben közvetlenül részt nem vevő kiszolgálóegységek mintegy ezer alkalmazottja a jövő év elejétől heti 35 helyett 37 órát dolgozik. Az Audi anyavállalata, a Volkswagen AG (VW) tavaly novemberben olyan megállapodást kötött a hat németországi üzem alkalmazottaival, hogy 2007-ig befagyasztják a béreket és egyszeri kifizetésként ezer eurót kapnak, cserében 2011-ig nem lesznek elbocsátások. De amíg a VW tavaly veszteséges volt, az Audi 3,7 százalékkal, 1,14 milliárd euróra növelte adózás előtti nyereségét. Az Audinál létrejött megállapodás nem érinti az Audi Motor Hungaria Kft.-t – mondta lapunknak Lőre Péter, a társaság kommunikációs igazgatója.

Mégis a spanyoloké lehet az olasz BNL pénzintézet

A Banca Nazionale del Lavoro SpA (BNL) olasz bank igazgatótanácsa előzetes jóváhagyását adta a második legnagyobb spanyol hitelintézet, a BBVA 6,5 milliárd euró összegű felvásárlási ajánlatának elfogadására. A döntés várható volt, miután a BBVA 15 százalékos részesedéssel rendelkezik a BNL-ben, így négy fővel képviselteti magát az igazgatótanácsban. Ezzel tovább nő a nyomás a bankfelügyelet szerepét is játszó olasz jegybankra, amely vétójogával élve eddig csak kisebb pakettek megszerzését tette lehetővé a külföldi befektetőknek a hermetikusan zárt és meglehetősen szétaprózódott olasz bankszektorban. A jegybanknak az ajánlattétel március 29-i dátumához képest egy hónapja van arra, hogy megtegye ellenvetéseit, de mozgásterét szűkíti, hogy ezután nem minősítheti ellenségesnek a BBVA ajánlatát. A mostani szavazás azonban még nem jelenti azt, hogy a BNL részvényesei eladják tulajdonrészüket. Antonio Fazio, a jegybank elnöke értesülések szerint nyomást gyakorolt a Generali biztosítóra, hogy ne adja el 9 százalékos pakettjét a BBVA-nak, a Generali szóvivője azonban közölte, hogy a döntést piaci alapon fogják meghozni. Ingatlanfejlesztő cégek egy csoportja, amely együttesen 24 százalékkal rendelkezik, már az ajánlat megtételekor közölte, hogy ellenzi az akvizíciót. A csoport korábban már közel állt ahhoz, hogy egy másik olasz banknak adja el részvényeit, de végül nem tudtak megegyezni az árban. A BNL piaci kapitalizációja jelenleg 7,6 milliárd euró, és mérlegfőösszege tekintetében a hatodik legnagyobb olasz bank, míg a Latin-Amerikában jelentős érdekeltségekkel rendelkező BBVA piaci értéke 43,4 milliárd euró.

Mennyekbe mentek az árak Rómában

A pápa temetése soha nem látott tömegeket vonzott Rómába, ez azonban nemcsak rendkívüli megterhelést, de jó üzletet is hozott a városnak.

Elnémul a londoni olajtőzsde

Az 1980 óta működő londoni nemzetközi olajtőzsdén (IPE) mostantól megszűnik a nyílt kikiáltásos kereskedés a nyersolajjal és az olajtermékekkel, holnaptól átállnak az elektronikus rendszerre. Ez utóbbi tavaly november óta működik, eddig mindkét módon lehetett licitálni, de a kikiáltásos kereskedés napi időtartamát fokozatosan csökkentették. A hagyományos rendszer hívei, akik szerint a parkett ezzel elveszti emberi arculatát, az ír fővárosban kereshetnek vigaszt maguknak, ahol a New York-i árutőzsde (NYMEX) korábban olajtőzsdét állított fel. Itt továbbra is a nyílt kikiáltásos rendszerben lehet kereskedni az északi-tengeri Brent-könnyűolajjal. A dublini forgalom eddig messze elmaradt a londonitól, de a kereskedők most erőteljes fellendülésre számítanak. Londonban ezentúl már csak a fémtőzsdén (LME) lehet kiabálni és mutogatva licitálni.

Spanyol kézben a Cesky Telecom

A cseh kormány tegnapi döntése értelmében a spanyol Telefónica SA veheti meg a Cesky Telecom 51 százalékos többségi pakettjét. A cseh távközlési vállalat privatizációjára kiírt tenderen a Telefónica tette a legjobb ajánlatot. A kínált 82,62 milliárd korona (2,76 milliárd euró) felülmúlta mind a kormány várakozásait, mind a vetélytársak, a Swisscom AG és a Belgacom SA ajánlatát. A spanyol cégnek ezek után ajánlatot kell tennie a fennmaradó részvényekre. A Latin-Amerikában jelentős pozíciókkal rendelkező vállalat előtt ezzel Közép- és Kelet-Európában is megnyílik az út a terjeszkedésre – mutatnak rá elemzők.

Bóvlihatáron a GM hitelbesorolása

A Moody’s egy fokozattal, Baa3-ra rontotta a General Motors Corp. (GM) hitelbesorolását, negatív kilátásokkal, ami a további visszaminősítés lehetőségére figyelmeztet. Ez be is következik, ha a GM tovább veszít piaci részesedéséből és nem csökkenti költségeit – figyelmeztet a jelentés. Ez esetben a világ legnagyobb autógyára a bóvlikategóriába kerül. A másik két nagy hitelminősítő, a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings már korábban a legrosszabb befektetői osztályzatot adta a GM-nek. A Moody’s egyúttal közölte, hogy a visszaminősítés kilátásával ugyancsak felülvizsgálat alá vette az USA másik nagy autógyártó konszernje, a Ford Motor Co. Baa1 besorolását, ami két fokozattal jobb, mint a GM-nek most adott Baa3. A két autógyártó a világ öt legnagyobb kötvényadósa közé tartozik: a Moody’s lépése a GM 175 milliárd és a Ford 200 milliárd dollárnyi adósságának kamataira lesz kedvezőtlen hatással. A Moody’s a múlt hónapban vette felülvizsgálat alá a GM hitelbesorolását, miután a konszern bejelentette, hogy 1992 óta a legnagyobb negyedéves veszteségre számít és éves nyeresége 80 százalékkal kisebb lesz a célul tűzött szintnél. A hitelminősítő a mostani lépést indokolva rámutatott: a két autógyár piaci részesedése csökken az USA-ban, miközben egészség- és nyugdíjbiztosítási kiadásai emelkednek, így nyeresége lemorzsolódóban van. A GM eladásai 5,1 százalékkal csökkentek az első negyedévben az előző három hónaphoz képest, piaci részesedése 25,6 százalékos volt, szemben a tavalyi 27,3 százalékos éves átlaggal.

Az újakra is kiterjesztik a török vámuniót

Az Európai Bizottság és a török kormány képviselői megállapodtak annak a szerződésnek a szövegéről, amelynek értelmében az EU és Törökország között fennálló vámuniót a tíz új uniós tagállamra, így Magyarországra is kiterjesztik. A hírt a Reuters hírügynökséggel a török kormány egy illetékese közölte. Brüsszel és Ankara ezek után kölcsönösen megküldi egymásnak a szerződésszöveget, és ha ez megfelel a megállapodásnak, akkor a kormány jóváhagyja – mondta az illetékes. A szerződést ezt követően a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Brüsszel arra számít, hogy Ankara még a csatlakozási tárgyalások októberre tervezett megkezdése előtt aláírja a szerződést. A kiterjesztés áttörést hozhat Ankara és Ciprus kapcsolataiban. A Törökország és Ciprus között létrejövő vámunió igen érzékeny kérdésnek számít Törökországban, mert az ország egyes politikusai ezt úgy tekintik, hogy Ankara ezzel de facto elismeri a ciprusi görög kormányt. A török kormány jelenleg csak a ciprusi török enklávét ismeri el államként, amely úgy jött létre, hogy a török csapatok 1974-ben a görög puccskísérletre válaszul elfoglalták a területet, és jelenleg is mintegy 30 ezer fős haderőt állomásoztatnak ott. Ankara a maga részéről korábban közölte, szeretné, ha az ENSZ még október előtt határozott erőfeszítéseket tenne a sziget újraegyesítésére.

Alig nőtt az igény a tartós javak iránt az USA-ban

A várakozásoktól elmaradva mindössze 0,3 százalékkal, 200,81 milliárd dollárra nőtt a tartós fogyasztási cikkek rendelésállománya februárban az Egyesült Államokban a januári 1,1 százalékos csökkenés után. A legtöbb cikk esetében februárban is megcsappantak a megrendelések, ezt azonban ellensúlyozta a repülőgépek és számítógépek iránti igény megugrása. A tőkejavak iránti igény a hadiipart és a repülőgépeket nem számítva 2,1 százalékkal csökkent februárban a januári 4,4 százalékos emelkedés után. Az adat nem túl ígéretes a feldolgozóipar várható alakulása szempontjából, a vállalatok a jelek szerint februárban visszafogták beruházásaikat. Az elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a tartós javakra vonatkozó adatok kissé megbízhatatlanok, az idők során többször módosítják őket, így egyetlen hónap alapján hiba lenne messzemenő következtéseket levonni.

India leállítja az illegális gyógyszergyártást

Az indiai parlament törvényt fogadott el a szabadalmilag védett gyógyszerek olcsó verzióinak gyártási tilalmáról. A törvény elfogadása az egyik feltétele volt annak, hogy India a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjává váljék. A kisebbségben kormányzó Kongresszus Párt azzal nyerte meg a baloldali pártok támogatását, hogy olyan engedményeket tett, amelyek célja a gyógyszerárak elszabadulásának megakadályozása. A különböző nemzetközi segélyszervezetek, köztük a párizsi központú Orvosok Határok Nélkül azonban keményen bírálják a tilalmat, amely lehetetlenné teszi, hogy a harmadik világ szegényei elérhető áron hozzájussanak az alapvető gyógyszerekhez, így az AIDS elleni szerekhez. A fejlődő világ eddig alapvetően az indiai gyógyszergyártás révén jutott olcsó medicinákhoz. Az Indiából beszerzett AIDS-ellenes gyógyszerek becslések szerint világszerte 700 ezer ember számára teszik lehetővé az életben maradást. Indiában mintegy 5,1 millió HIV-fertőzöttet tartanak számon, amivel Dél-Afrika után a második helyen áll a világon. India több mint három évtizede kijátssza a gyógyszerek szabadalmi védettségét biztosító jogszabályokat azzal, hogy némileg módosítja a gyártási eljárást. Gyógyszergyártása ennek következtében ma már 5 milliárd dolláros árbevételt könyvelhet el, miközben a fejlődő világ jelentős részét ellátja megbízható, korszerű és olcsó gyógyszerekkel. A most elfogadott jogszabály nem tiltja meg a már piacon lévő gyógyszerek generikus verziójának gyártását, amennyiben a gyártók megfizetik a jogdíjat a szabadalom tulajdonosának. A vita a leendő új gyógyszerek miatt van, a most elfogadott törvény értelmében ugyanis az indiai gyártók csak három év után kezdhetnek hozzá ezek előállításához, hacsak nem rendelnek el szükségállapotot az országban.