Bár a lengyel gazdasági szakértők korábban elítélően nyilatkoztak a politikusok egy részének törekvéséről, hogy késleltessék az euró bevezetését – amely a konvergenciaterv értelmében 2009-ben lenne esedékes –, a szeptemberi választások előtt a politikai erők közül mind több nyilatkozik úgy, hogy le kellene lassítani a folyamatot. A Rzeczpospolita felmérése szerint a 2009-es céldátumot ellenző pártok jelenleg 285 képviselői hellyel rendelkeznek a 460 tagú szejmben. A választások eredményeként várhatóan a jobbközép Polgári Platform (PO) és a jobboldali Jog és Igazság párt (PiS) alakíthat majd kormányt, de míg az előbbi az euró minél előbbi bevezetésének a híve, az utóbbi inkább halogatná azt. Az elemzők egy része azonban nem látja komolynak az ezzel kapcsolatos kockázatokat, a PiS álláspontját kampányfogásnak minősítik és kizárják, hogy a PO részt venne egy olyan koalícióban, amely halogatni kívánná az euró bevezetését.
Az elemzők rámutatnak, hogy a politikai elitek Magyarországon és Lengyelországban éppolyan fontos történelmi mérföldkőnek tekintik az euró bevezetését, mint a tavalyi uniós csatlakozást, még ha az EU jelenlegi válsága nem is növeli a közös pénz reputációját. A varsói jegybank számításai szerint a közös pénz bevezetése évenként 0,3–0,5 százalékpontot ad majd hozzá a GDP növekedéséhez. Kazimierz Marcinkiewicz, a PiS pénzügyi bizottságának vezetője szerint azonban a 2009-es határidő nem tartható, mivel ehhez 2006 áprilisában be kellene vinni a zlotyt az ERM–II árfolyamrendszerbe, amihez már nem teremthető meg a szükséges konszenzus.
Gáti Tibor