Az Európai Bizottság lejjebb szállította idei gazdasági növekedési várakozásait a vártnál gyengébben sikerült első félév nyomán.
Eszerint a tavasszal prognosztizált 1,6 helyett minden valószínűség szerint csak 1,2 százalékkal bővül a bruttó hazai termék (GDP) az eurózónában, főként a magas olajárak, a szerkezeti problémák és a globális egyensúlyhiány miatt. A második negyedévben csak 0,3 százalékos volt a negyedéves szintű bővülés a várt 0,5 százalékkal szemben. A növekedést már hosszabb ideje fékezi a nagyarányú munkanélküliségből fakadó gyenge fogyasztói bizalom, amit tetéz, hogy a magas energiaszámlák megcsapolják a háztartások elkölthető jövedelmét. A bizottság szerint ezen a téren inkább romlás várható a továbbiakban, mint javulás. Ami az energiaárakat illeti, a nyersolaj hordónkénti ára a határidős piacok alapján ítélve várhatóan továbbra is 60 dollár fölött marad. A főként az USA óriási, a GDP 5,7 százalékára rúgó folyó fizetési mérleghiányából fakadó globális egyensúlyhiány mesterségesen magasan tartja az euró árfolyamát. Miután nagyok a kormányzati kiadások, miközben alacsonyak a kamatok, a kiutat a szerkezeti reformok, így a munkaerőpiac merevségének oldása és a vállalatok működési feltételeinek javítása jelenthetik.
A térség gazdaságát a belátható jövőben a gyenge fogyasztásnövekedés, a jelentősebb beruházások és a nettó export szerepének növekedése fogja jellemezni – olvasható a bizottság negyedéves jelentésében. Ugyanakkor a magas olajárak következtében az elkövetkező hónapokban 2 százalék fölötti infláció várható. Jó hír viszont, hogy javul az üzleti bizalom, és a munkanélküliség az áprilisi 8,8-ról augusztusra 8,6 százalékra mérséklődött.
Gáti Tibor