Gáti Tibor
Egy francia bíróság 2004 januárjában 30 millió euró kártérítés fizetésére kötelezte a Morgan Stanley befektetési bankot, mert elemzői elfogult kutatási eredményeket közöltek az LVMH francia luxuscikkgyártó csoportról és ezzel rontották jó hírnevét. Az LVMH még 2002 októberében indított pert, mivel a bank szerinte téves információkat közölt adósságairól. Az elfogultságot a francia cég szerint az magyarázza, hogy a Morgan Stanleynek üzleti kapcsolatai vannak riválisával, az olasz Guccival.
A résztvevő befektetési bankok számát és a kártérítés összegét tekintve ennél jelentősebb az a peren kívüli megállapodás, amit az USA tíz legnagyobb befektetési bankja – köztük a Salomon Smith Barney, illetve annak anyavállalata a Citigroup, a Credit Suisse First Boston, a Merrill Lynch, a Morgan Stanley, a Goldman Sachs – kötött 2002 decemberében, majd véglegesített 2003 áprilisában a szövetségi értékpapír-piaci felügyelettel (SEC), a New York-i ügyészséggel és hét állam illetékes hatóságaival. Ennek értelmében összesen 1,4 milliárd dollárt fizettek, amiért még a kilencvenes évek második felében túl rózsás elemzői jelentéseket tettek közzé tőzsdei vagy a tőzsdére készülő cégekről, és ezáltal erősítették a keresletet azok részvényei iránt. Így növelték – főként első nyilvános kibocsátások szervezéséből – származó saját bevételüket. A kártérítés fizetésén túlmenően a befektetési bankoknak a megegyezés értelmében meg kell szüntetniük elemzői és befektetési banki tevékenységük összefonódását és kötelesek nem kevesebb, mint három független kutatócég elemzéseit is az ügyfelek rendelkezésére bocsátani.
