Gáti Tibor

Bécs gyors adóharmonizációs megállapodást vár

Karl-Heinz Gasser osztrák pénzügyminiszter szerint az EU-tagországok többségének támogatásával még a soros osztrák EU-elnökség időszakában politikai megállapodás születhet a társasági adóalap harmonizálásáról. Az uniós szerződés eddig még nem alkalmazott rendelkezése kimondja, hogy adóügyekben nem feltétlenül szükséges egyhangú szavazás, az úgynevezett „fokozott együttműködés” jegyében többségi határozat is születhet. Gasser szerint a 25 tagállam közül várhatóan 17–22 ország támogatna egy ilyen megállapodást, annak ellenére, hogy Nagy-Britannia és Írország határozottan ellenzi az adóharmonizációt. Ez a lépés szerinte pozitív jelzés lenne az üzleti világ számára és ösztönözné a határokon átnyúló gazdasági tevékenységet. A részletek kidolgozása azonban jóval túlterjedne ezen a féléves időszakon. A harmonizáció jegyében az adóalap képzésének szabályait egységesítenék és nem magukat az adókulcsokat, a bírálók szerint azonban ez végül is az adókulcsok egységesítéséhez vezetne, ami megakadályozná, hogy egyes tagországok alacsonyabb adóterhekkel vonzzák magukhoz az új befektetőket. Az Európai Bizottság (EB) várhatóan ma teszi közzé új direktívatervezetét, amelynek célja, hogy a más országok cégeiben részvényt vásárló befektetők könnyebben érvényesíthessék részvényesi jogaikat. A bizottság belső piacokért felelős tagja, Charlie McCreevy által kidolgozott tervezet, amelyet a múlt héten hagyott jóvá az EB, egyebek között lehetővé teszi, hogy a részvényes postai vagy elektronikus levélben vagy megbízottja útján szavazzon a közgyűlés napirendjén szereplő kérdésekben, könnyebben hozzájuthasson a szükséges információkhoz, kérdéseket tegyen fel és határozati javaslatokat terjesszen elő. A tervezet, amelynek kidolgozása során az üzleti élet képviselőivel konzultáltak, várhatóan elnyeri az Európai Parlament és a tagországok támogatását.

Soros recessziót jósol 2007-re...

A Fed túlzott monetáris szigora miatt 2007-ben recesszióba süllyedhet az USA gazdasága és lefelé indulhatnak az ingatlanárak – fejtette ki Soros György a szingapúri külügyi intézetben tartott előadásában, amelyről a Reuters számolt be. Az ingatlanárak esését ráadásul a dollár erőteljes gyengülése kísérheti, így kudarcba fulladhat a Fed erőfeszítése, hogy biztosítsa a gazdaság fokozatos lehűlését. Az irányadó kamat, amely jelenleg 4,25 százalék, Soros várakozásai szerint 4,75 százalékig fog emelkedni, és előfordulhat, hogy a Fed túl későn dönt úgy, hogy leállítja a jelenlegi mérsékelt szigorítási kurzust. Ez esetben fokozatos lehűlés helyett nagy valószínűséggel a gazdaság hirtelen lefékeződését idézi elő. A Fed nyíltpiaci bizottsága (FOMC) 2004 júniusa óta valamennyi ülésén emelte az irányadó kamatot, de az utóbbi időben már jelezte, hogy a végéhez közeledik a szigorítás. Bár az európai és a japán gazdaság épp kimászik a gödörből, ez nem lesz képes az amerikai visszaesés ellensúlyozására – mondta Soros. Ráadásul Japánban is lassulás következhet be, ha a kínai gazdaság elkezd fékeződni. Az európai gazdaság jelenleg viszonylag jól teljesít, de az USA gazdaságának esetleges lefékeződése, amit a dollár értékvesztése kísér, Európára is kedvezőtlenül hatna. A globális gazdasági lassulás elkerülése érdekében szerinte a belföldi keresletet kellene ösztönözni Ázsiában és más fejlődő térségekben.

Egyre jobban bizakodnak a fogyasztók az Egyesült Államokban

A fogyasztói bizalom decemberben ismét elérte az Egyesült Államokban a Katrina hurrikán előtti szintet. A Conference Board (CB) piackutató bizalomindexe 103,6 pontra emelkedett a novemberi 98,3-ról, ami az augusztusi 105,5 pont óta a legmagasabb érték. A decemberi javulás arra utal, hogy változás állt be a fogyasztói attitűdben, ami a CB szerint számos tényezőre vezethető vissza, így a lendületes gazdasági növekedésre, az üzemanyagárak csökkenésére és a foglalkoztatási helyzet javulására. A fogyasztók a felmérési adatok szerint bíznak abban, hogy jövőre is folytatódik a növekedés. A bizalomindexek általános felfogás szerint jól jelzik az USA gazdaságának mintegy kétharmadát adó fogyasztói kiadások alakulását, a szakértők szerint azonban néha jelentős különbség van a bizalom és a költekezés tényleges alakulása között. A jelenlegi helyzet megítélését mutató részindex 113,2-ről 121,5 pontra, a várakozások részindexe 88,4-ről 91,6 pontra ugrott. A CB által megkérdezettek mindössze 14,7 százaléka tartja rossznak a gazdaság helyzetét, szemben a novemberi 17,9 százalékkal. Igaz, azok aránya is kismértékben, 25,6-ról 24,3 százalékra csökkent, akik kimondottan kedvezőnek ítélik a helyzetet. A kiskereskedők elégedettek lehetnek év végi forgalmukkal: országos szövetségük becslése szerint a karácsonyi szezonban 6 százalékkal magasabbak voltak a fogyasztói kiadások, mint tavaly.

Kijev részt követel az orosz gázexportból

Ukrajnának joga van hozzá, hogy 15 százalékot megtartson magának az Európába a területén keresztül szállított orosz földgázból a tranzitdíj fejében – jelentette ki tegnap Jurij Jehanurov ukrán miniszterelnök az NTV orosz televíziónak nyilatkozva. A Gazprom orosz gázipari óriásvállalat, amely nyugat-európai szállításainak mintegy 75 százalékát az ukrán csővezetékeken keresztül szállítja, gáz helyett készpénzben kíván fizetni Kijevnek a tranzitért. Ugyanakkor a jövő év elejétől az eddigi ár több mint négyszeresét, ezer köbméterenként 230 dollárt kíván fizettetni Ukrajnával a neki szállított gázért. Az orosz cég azzal fenyegetőzik, hogy leállítja a gázszállítást a volt szovjet köztársaságnak, ha január elsejéig nem kötnek új megállapodást, és lopásnak fogja tekinteni, ha az ezután is megtartja magának a tranzitgáz egy részét. A Gazprom szerint az ukrán kormányfő nincs tisztában a joggal, Jehanurov szóvivője szerint azonban a jelenlegi kormányközi egyezmény mindaddig érvényben marad, amíg új éves szerződést nem írnak alá. Az ukrán kormányfő még december 23-án közölte, hogy Kijev a stockholmi nemzetközi döntőbírósághoz fordul, ha Moszkva leállítja a gázszállításokat. A Gazprom szóvivője cáfolta Ivan Placskov ukrán energiaipari miniszter állítását, amely szerint megállapodtak volna az ár lassú emelésében, ami kezdetben 80 dollárt jelentene ezer köbméterenként.

Ötéves csúcson a fúziók és vállalatfelvásárlások

Az előkészületben lévő óriásfúziók jövőre átalakítják Európa vállalati térképét és világszerte is tovább nő az M&A tevékenység.

Bővíti flottáját az Easyjet

Az Easyjet Plc brit fapados légitársaság 20 új A319-es Airbus-gépet vásárol. Az európai repülőgépgyártó csoport 2008–2009-ben szállítja a gépeket, az évtized végéig biztosítva a légitársaság folyamatos növekedését – közölte az Easyjet. A cég még 2002-ben kötött opciós szerződést 120 gép vásárlására, amiből eddig 59-et kapott meg, a fennmaradó 61-et 2008-ig szállítják. A mostani, 20 gépre szóló megrendelés ebben már nincs benne, a légitársaság ugyanis további 120 gép megvásárlására is opciót szerzett a korábbi áron. A 20 új gép listaáron 900 millió dollár körül lenne, de a társaság közölte, hogy jelentős kedvezményt kap a vásárlásra. Az Easyjet flottája jelenleg 107 gépből áll, és 64 repülőtérre összesen 212 járatot üzemeltet. A légitársaság még novemberben közölte, hogy utasainak száma a szeptemberben véget ért pénzügyi évben 21 százalékkal, 29,6 millióra, nettó nyeresége pedig 9 százalékkal, 68 millió fontra (117 millió dollár) nőtt.

A Fitch felminősítette Kazahsztánt

A Fitch Ratings hitelminősítő Kazahsztán hosszú lejáratú külföldi hiteleinek besorolását egy fokkal, BBB mínuszról BBB-re javította. Indoklása szerint a hatalmas olaj- és ásványkincsvagyonnal rendelkező ország kilátásai kiválóak, jó a társadalmi és politikai stabilitás, a gazdasági növekedés 9 százalékos. A mintegy 15 milliós ország több olajat termel, mint Irak, és tíz éven belül utoléri a nála ötször nagyobb népességű Irán olajtermelését. A „rangemelésben” szerepet játszhatott a múlt héten átadott, Nyugat-Kazahsztánt Kínával összekötő csővezeték, amelyen az ázsiai köztársaság most először Oroszország megkerülésével tud olajat szállítani más országba. Az évi 140 millió hordó (10 millió tonna) nyersanyag szállítására alkalmas, 962 kilométer hosszú vezeték a KazMunaiGaz és a China National Petroleum Corp. állami vállalatok 50-50 százalékos tulajdonában van. A csövön szállított olaj mintegy fele kezdetben azonban Oroszországból jön, mivel a közelben lévő kazah olajmezők egyelőre nem tudják biztosítani a szállítani kívánt mennyiséget. A termelést az idei tervezett napi 1,3 millió hordóról 2015-ig 3,6 millióra akarják növelni.

Tovább terjeszkedne a K&H tulajdonosa

A KBC Groep NV belga pénzügyi csoport a pénteken kiadott közlemény szerint további akvizíciókat tervez Magyarországon – ahol nemrég a K&H bank több mint 99 százalékos tulajdonosa lett –, mégpedig egy biztosító megszerzésével. Lengyelországban egy újabb bankot kívánnak vásárolni és meg akarják vetni a lábukat Romániában és a Balkánon. A KBC Csehországban és Szlovákiában a CSOB, Lengyelországban a Kredyt Bank, Szlovéniában az NLB tulajdonosa. A csoport a terjeszkedést saját forrásokból finanszírozza, mintegy hárommilliárd eurót szán erre. Emellett a részvény árfolyamának emelése céljából jövőre egymilliárd eurónyi saját részvényt visszavásárol és bevon. A cél, hogy megfelelő pozíciókat építsenek ki maguknak az európai bankszektor várható további konszolidációja előtt és megakadályozzák, hogy felvásárlási célponttá váljanak. Az északi, flamand tartományban őshonos bank ma már az egyetlen független belga pénzintézet. Az ING és az ABN Amro holland, a Dexia pedig részben francia tulajdonban van. A KBC emellett szerkezetátalakítást tervez: öt üzletágat kíván létrehozni, mindegyik élén egy-egy vezérigazgatóval, ezen belül most először külön üzletág lesz a közép-európai régió. A kelet-közép-európai terjeszkedésen és a pozíciók megszilárdításán alapuló új stratégia megvalósítására jövő szeptembertől új vezérigazgatót neveztek ki a pénzügyi csoport élére André Bergen, a belga divízió eddigi főnökének személyében, aki Willy Duront váltja a poszton. A csoport összesen mintegy ezer fiókjának egyötöde található a kelet-közép-európai régióban, ahonnan nyereségének mintegy 20 százaléka származik.

Ötéves csúcson az Ifo-index

Decemberben közel öt és fél éves csúcsra, a novemberi 97,8-ról 99,6 pontra emelkedett az Ifo német gazdaságkutató üzleti bizalmi indexe. A mintegy hétezer vállalatra kiterjedő felmérés alapján kalkulált érték jóval meghaladja a Dow Jones 98,3 és a Reuters 98,2 pontos konszenzusát és újabb jelzése annak, hogy a német gazdaság lendületet vett az év végére. A jelenlegi helyzet és a kilátások megítélésének részindexe egyaránt 97,8-ról 99,6 pontra nőtt. A kis- és nagykereskedelmi vállalatok is üzletmenetük jelentős fellendüléséről adtak számot, a feldolgozóipari cégek pedig az elkövetkező hat hónap export- és egyéb kilátásait ítélték igen bíztatónak – közölte a gazdaságkutató. Az index értéke novemberben ugyan csökkent, de az elmúlt négy hónapban háromszor emelkedett. Néhány nappal korábban a ZEW befektetői bizalomindex erősödése okozott kellemes meglepetést.