Gáti Tibor

Európának is többe fog kerülni az orosz gáz

A Gazprom ezer köbméterenként átlagosan 250 dollárra emeli az EU-országoknak szállított fölgáz árát – nyilatkozta a Kommerszant című lapnak Szergej Kuprijanov, az orosz gázmonopólium szóvivője néhány nappal azután, hogy jelentősen megdrágították az ukrán gázszállításokat. Azt nem volt hajlandó elárulni, hogy az egyes országok esetében milyen árat kívánnak megállapítani, de bizonyosra vehető, hogy a lépés az új tagállamokra fogja a legnagyobb terhet róni, mivel nagyobb mértékben függnek az orosz gázszállításoktól. A balti államok ráadásul lényegesen többet lesznek kénytelenek fizetni. Lettország 120–140, Litvánia 151, Észtország 100 dollárt fizet a Gazpromnak, de Lengyelország, a délkelet-európai országok, Magyarország és Ausztria ugyancsak mélyebben lesz kénytelen a zsebébe nyúlni. Az EU-tagjelölt Bulgária levélben utasította el az orosz fél javaslatát a 2008-ig érvényes szerződés felülvizsgálatára, amelynek értelmében a balkáni ország Ukrajnához hasonlóan készpénzben kapná meg a neki járó tranzitdíjat, cserében lényegesen többet fizetne a gázért. A Gazprom a megegyezés hiánya miatt már napokkal ezelőtt leállította a szállításokat Moldovának, amely most Ukrajnától vásárolja a nyersanyagot 80 dollárért az orosz gázvállalat által kért 160 dollár helyett. Az EU-országok, köztük Magyarország alternatív megoldásokat keresnek az orosz gázfüggőség csökkentésére. Németország, amely az orosz földgáz legnagyobb vásárlója, eddig nem nyilatkozott az emelésről, aminek egyik lehetséges oka, hogy a Wintershall és az E.On Ruhrgas a Gazprom partnereiként részt vesznek a Balti-tenger alatti vezeték építésében, amelyen keresztül közvetlenül Németországba szállítanák az orosz földgázt. Michael Glos német gazdasági miniszter mindenesetre ma tárgyal Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával. Az Európai Parlament lengyel képviselői határozatot szeretnének elfogadtatni, amelyben pénzügyi segítséget kérnének Brüsszeltől Kijev számára a gázáremelés ellensúlyozására. Ukrajnában politikai válsághoz vezetett a Gazprom által kikényszerített áremelés, aminek nyomán a Fitch Ratings pozitívról stabilra rontotta az ország hitelbesorolásának kilátásait, egyúttal azonban megerősítette az eddigi BB mínusz minősítést. A Gazprom részvényeivel egyébként mától az RTS tőzsdén is kereskedni lehet Moszkvában, amivel életbe lép a döntés, hogy a külföldi befektetők korlátozás nélkül vehetnek a cég részvényeiből.

Megtízszereződött az LG.Philips profitja

Közel tízszeresére, 35 milliárdról 328 milliárd vonra (325 millió dollár) növelte nyereségét a negyedik negyedévben az LG.Philips LCD Co. a folyadékkristályos képernyők értékesítésének megugrása és a nyereségráta emelkedése nyomán. Ez meghaladta mind a Reuters 268,4 milliárd, mind a Bloomberg 252 milliárd vonos elemzői konszenzusát. Az árbevétel 53 százalékkal, 2960 milliárd vonra emelkedett. Elsősorban a dél-koreai LG Electronics Inc. és a holland Dutch Philips NV. által alkotott vegyesvállalat tévéképernyői iránt nőtt meg a kereslet. Ezek a teljes árbevétel 34 százalékát adták, szemben a harmadik negyedévi 29 százalékkal, miközben az asztali számítógépekhez és a notebookokhoz való képernyők részesedése 67-ről 62 százalékra csökkent. Egy évvel ezelőtt még 15–80 százalék volt az arány. A laposképernyő-gyártók jó időszakot zártak a tavalyi második félévben, mivel lassult az LCD-panelek árának csökkenése, miközben nőtt a kereslet. Az elemzők azonban attól tartanak, hogy az elkövetkező hónapban túlkínálat alakul ki a piacon. A cég az idén 4200 milliárd von állótőke-beruházást tervez a tavalyi 4400 milliárd után és az igazgatótanács 435 milliárd vont hagyott jóvá a nyolcadik üzem építésének megkezdésére. Az LG.Philips és a Samsung éles versenyben van a világpiaci elsőség megszerzéséért, jelenleg egyaránt 22 százalékos részesedéssel rendelkeznek.

Dilemmában a román jegybank

Bár decemberben kissé lassult az áremelkedés üteme Romániában, az infláció meghaladta a jegybank célkitűzését. A fogyasztói árak 0,5 százalékkal nőttek az év utolsó hónapjában a novemberi 1,2 százalék után, a 12 havi érték pedig 8,7-ről 8,6 százalékra mérséklődött. Ez alacsonyabb a 2004 decemberében regisztrált 9,3 százaléknál, de magasabb a központi bank által az év végére célul tűzött 6,5-8,5 százaléknál. Az elemzők arra számítanak, hogy az áremelkedés üteme az idén is jóval meghaladja a jegybank 4–6 százalékos hivatalos célkitűzését a negatív reálkamat és az adócsökkentés következtében viharosan növekvő lakossági fogyasztás, a hatósági energiaárak emelkedése és az élelmiszerek drágulása miatt. A jegybank likviditásbőséget teremtett a pénzpiacon a forró pénzek beáramlásának és a lej felértékelődésének megakadályozása érdekében, amit a jelek szerint fontosabbnak tekint, mint az inflációs célkitűzések megvalósítását.

Külföldi célpontot keres az Axel Springer

Az Axel Springer AG Németországon kívül kíván az elektronikus médiába befektetni, ha érvényben marad a ProSiebenSat1 Media AG megvásárlását tiltó döntés – nyilatkozta a Handelsblattnak Mathias Döpfner, a német lapkiadó csoport vezérigazgatója. A cég, mint mondta, a 60-as évek óta törekszik arra, hogy tévéérdekeltséget szerezzen, mert úgy látja, hogy komoly jövője van az írott sajtó és az elektronikus média összekapcsolásának. Így, ha ezt Németországon belül nem tudja megvalósítani, akkor azon kívül próbál szerencsét. A KEK német médiafelügyeleti szerv kedden jelentette be: nem járul hozzá, hogy a legnagyobb német lapkiadó megvegye a legnagyobb német tévétársaságot, így a jelek szerint meghiúsul az Axel Springer törekvése, hogy a Bertelsmannhoz hasonló médiacsoportot hozzon létre. A két piacvezető vállalat egyesülésével létrejövő csoport az indoklás szerint túlzott befolyással rendelkezne. A Springer tavaly augusztusban egyezett meg az amerikai Haim Saban befektetővel arról, hogy 2,5 milliárd euróért megvásárolja a ProSieben többségi tulajdonát, elsősorban azért, hogy az RTL és Channel 5. csatornákat kontrolláló Bertelsman-nal versenyezzen. A német versenyhivatal, amely tavaly novemberben már jelezte, hogy ellenzi az akvizíciót, mert a létrejövő cég túlsúlyba kerülne a hirdetési piacon, a jövő héten teszi közzé döntését. A Springer lehetőségei azonban a két elutasítás esetén sem merülnek ki, így például kérelemmel fordulhat a 11 regionális médiahatóság vezetőiből álló tanácshoz, amely háromnegyedes többséggel felülbírálhatja a keddi döntést.

Németországon kívül jól megy a Metrónak

A tavalyi negyedik negyedévben 3,9 százalékkal, 16,7 milliárd euróra emelkedett a legnagyobb német kiskereskedelmi vállalat, a Magyarországon is jelen lévő Metro AG árbevétele az időközben eladott Praktiker barkácsáruházlánc eredményeit nem számítva. A növekedés némileg elmaradt a csoport saját előrejelzésétől, így az adatok közzététele után közel 3 százalékot esett a részvény árfolyama. A németországi üzletek forgalma 3,9 százalékot esett a negyedév folyamán, miközben a külföldieké 11,5 százalékkal emelkedett és most már meghaladja a teljes árbevétel felét. A MediaMarkt és a Saturn hálózat ugyancsak a terjeszkedésnek köszönheti jó teljesítményét: 32 üzletet nyitottak a negyedév folyamán, ebből csak ötöt Németországban. A Metro egyúttal közölte, hogy előzetes adatai szerint tavaly egész évben 4,2 százalékkal emelkedett az árbevétele, az egy részvényre jutó nyereség ugyanakkor csökkent. A csoportnak 30 országban több mint 2100 üzlete van.

Politikai válság Ukrajnában

A hrivnya árfolyama tegnap április óta a legmélyebbre süllyedt azt követően, hogy a kijevi parlament kedden felmentette a Jurij Jehanurov vezette kormányt, amiért az beleegyezett abba, hogy Ukrajna többet fizessen az orosz földgázért. Az ukrán fizetőeszköz kurzusa 5,091/5,098-ra esett a dollárhoz képest, a jegybank azonban, amely az elmúlt hónapokban többször adott el dollárt a piacon annak érdekében, hogy az árfolyam ne essen 5,06 hrivnya alá – tegnap is úgy nyilatkozott, hogy meg fogja védeni a hrivnyát. A Gazprommal kötött ötéves megállapodás értelmében a két ország közötti gázkereskedelem egy kis cég közvetítésével zajlik, amelyben az orosz gázvállalatnak 50 százalékos részesedése van. Ez lehetővé teszi, hogy az ukrán fél által fizetett ár fokozatosan érje el az eredetileg követelt ezer köbméterenként 230 dollár körüli szintet, de idén így is a tavalyi ár közel kétszeresét, 95 dollárt kell fizetnie Ukrajnának. A gázmegállapodás azonban az elemzők szerint csak ürügy volt, a parlament döntése valójában a tavaszi választások előtti előcsatározások része, és annak demonstrálását szolgálja, hogy a politikai erők többsége nem támogatja a kormányfő politikáját. A döntés ráadásul a jelek szerint nem vonja magával azt, hogy valóban távozna a kormány. Viktor Juscsenko ukrán elnök, aki épp Kazahsztánban tartózkodott a parlamenti határozat idején, alkotmányellenesnek nevezte és közölte, hogy Jehanurov a posztján marad a március 26-án esedékes törvényhozási választásokig. Jelezte ugyanakkor, hogy hívei felszólítása ellenére nem szándékozik feloszlatni a parlamentet és elnöki irányítást bevezetni a választásokig. Juscsenko ellenlábasa, Viktor Janukovics korábbi miniszterelnök, akinek pártja jelentős előnnyel vezet a közvélemény-kutatások szerint, ezzel szemben új kormány azonnali megalakítását sürgette.

Belebukott a gázügybe az ukrán kormány

Felmentette a Jurij Jehanurov miniszterelnök vezette kormányt tegnap a kijevi parlament az Oroszországgal a múlt héten kötött ötéves gázszállítási megállapodás miatt. A 450 tagú törvényhozásban 250-en szavazták meg a kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt amiatt, hogy a megállapodás következtében Ukrajnának idén közel kétszer annyit kell fizetnie az orosz földgázért, mint eddig. A kormány a döntés értelmében az új kabinet kinevezéséig a helyén marad, Jehanurov szerint azonban a határozat nem kötelező erejű és a kabinet a helyén marad a márciusi törvényhozási választásokig. A politikusok és az elemzők véleménye megoszlik arról, hogy a parlament az egész kormányt menesztheti vagy csak egy minisztert. A bizalmatlansági indítvány mögött egyértelműen Julia Timosenko, a Viktor Juscsenko elnök által tavaly szeptemberben menesztett miniszterelnök áll, aki összefogott a Moszkva-barát ellenzékkel a kormány megbuktatása érdekében. Timosenko, aki a választások után szeretne visszatérni a hatalomba, minden alkalmat megragad, hogy bírálja a kormányt és a gázmegállapodást elutasította. A kormány a képviselők nyomására már korábban belement abba, hogy változatlan maradjon a lakossági gáz ára, de az ellenzék szerint a magas gázár túl nagy terhet ró az iparra és végül is a fogyasztókat is sújtani fogja.

Irán újraindította az urándúsítási kutatásokat

Iránban eltávolították az ENSZ által elhelyezett pecséteket a natanzi urándúsítóról és tegnap újraindították a kutatómunkát a létesítményben. A tényt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) illetékesei is megerősítették Bécsben. Bár Mohammed Szaidi, az iráni atomenergia-hivatal helyettese hangsúlyozta, hogy kizárólag a kutatással foglalkozó központokat nyitották meg és csak békés célú nukleáris program zajlik, a nyugati hatalmak élesen bírálták a lépést, mivel Teherán szerintük atomfegyvergyártásra készül. Egyelőre nem világos, hogy Irán csak a berendezéseket kívánja tesztelni, vagy – kis mennyiségű – dúsított uránt is megpróbál laboratóriumi körülmények között előállítani. Az újraindítással Teherán a kutatások kétéves felfüggesztésének vetett véget. A lépésre elsőként az EU reagált: Javier Solana külügyi biztos szóvivője aggodalmát fejezte ki és közölte, hogy az unión belül konzultációkat kezdtek a válaszlépésekről. Oroszország, amely közreműködik egy nukleáris erőmű építésében Dél-Iránban, ugyancsak aggodalmát fejezte ki. Európai diplomaták közölték, hogy össze kívánják hívni az IAEA rendkívüli ülését és azt szeretnék, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerüljön az ügy. A BT akár szankciókat is elrendelhet Irán ellen. A nemzetközi feszültségek várható kiéleződése miatt tegnap délutánra 55 centtel, 64,05 dollárra emelkedett a texasi könnyűolaj világpiaci ára.

Lelassult a profitnövekedés az USA-ban

A tavalyi negyedik negyedévben a Wall Street becslései szerint átlagosan 12 százalékkal nőttek a vállalati nyereségek az USA-ban, ami a leglassúbb ütem az elmúlt két évben. Ez azt jelzi, hogy idén lassabb gazdasági növekedés várható az országban. Az S&P 500-ban szereplő vállalatok átlagos nyeresége elemzői várakozások szerint idén 13,1 százalékkal bővül a tavalyi 13,4 százalék után. Egyes alapkezelők véleménye szerint tíz százalék fölötti növekedés idén már jónak számítana. Ennek ellenére az idei negyedik negyedévben a nagy olajcégek, így az Exxon Mobil Corp. és a Chevron Corp. akár 40 százalék fölötti nyereségnövekedést is kimutathatnak – mondják a Wall Street elemzői, miközben a leggyengébb eredmény az S&P 500-on belül az alapanyag-termelő cégektől, így a vegyipari és fémipari vállalatoktól várható a magas energiaárak miatt. A lakossági fogyasztáshoz kapcsolódó cégek, így a kiskereskedelmi vállalatok, az autógyártók és lakásépítő vállalatok nyeresége becslések szerint átlagosan mindössze 2,8 százalékkal nő. A világ legnagyobb alumíniumipari csoportja, a Magyarországon is jelen lévő Alcoa Inc. hétfőn jelentette be, hogy nettó nyeresége 16 százalékkal, 224 millió dollárra csökkent a negyedik negyedévben, annak ellenére, hogy a 17 éves csúcson lévő alumíniumárak miatt 12 százalékkal, 6,67 milliárd dollárra nőtt az árbevétel. A visszaesés oka, hogy a hurrikánok és a sztrájkok miatt csökkent a termelés, emellett a szerkezetátalakítási program keretében egyes gyárakat bezártak. Az utóbbi tényezők együttvéve 93 millió dollárral rontották az eredményt. Ezt ugyanakkor némileg ellensúlyozta, hogy számukra kedvezően zárultak az energiaköltségek terén folyó jogviták. Az adatok közzététele nyomán tőzsdezárásig 1,2 százalékkal emelkedett a részvény árfolyama, a zárás utáni kereskedelemben azonban 3,1 százalékot zuhant.