Gáti Tibor

Bezárja angliai gyárát a PSA

A világ hatodik legnagyobb autógyára, a francia PSA Peugeot-Citroën jövőre bezárja a közép-angliai Rytonban lévő gyárát. A 2300 munkahely megszűnésével járó lépést a cég azzal indokolta, hogy a gyenge nyugat-európai kereslet közepette nem éri meg a magas költségekkel dolgozó üzembe fektetni. A gyárbezárást két fázisban valósítják meg: júliusban egy műszakos munkarendet vezetnek be a jelenlegi kettő helyett és 2007 közepén teljesen leállítják a termelést. Jean-Martin Folz, a PSA vezérigazgatója márciusban egy lapinterjúban már közölte, hogy a magas költségek miatt nem zárható ki egyes nyugat-európai összeszerelő üzemek bezárása. A brit autóipar már korábban is érzékeny veszteségeket szenvedett el: az MG Rover tavalyi bezárásával ötezer munkahely szűnt meg, az amerikai Ford 2004-ben csökkentette a termelést és a létszámot a szigetországban.

Gazprom-székház a forradalom bölcsőjénél

A Gazprom orosz gázóriás új üzleti központot épít Szentpétervárott, a Néva partján, szemben a Szmolnijjal, az 1917-es forradalom főhadiszállásával. A március közepén jóváhagyott projekt megvalósításához további ingatlanvásárlásokkal bővítik a városi vezetéstől még 2004 novemberében kapott 1,5 hektárnyi területet. Két vállalat és egy szálloda ingatlanainak megvásárlásával összesen több mint 10 hektárra bővül a terület, amelyen 2016-ig fejeződik be az összes építkezés. Az épületkomplexumban az óriásvállalat összes divíziója helyet kap, ideértve a Gazpromnyefty olajcéget, a Gazprom többségi tulajdonában lévő Szibur gázfeldolgozó céget és a Lentranszgaz gázszállítót. A projekt teljes költsége eléri a 2 milliárd dollárt, amit a város folyósít számukra, egyebek között a Szibnyefty által befizetett évi 20 milliárd rubelnyi adóból. A Szibnyeftyben lévő 72 százalékos részesedését tavaly adta el több mint 13 milliárd dollárért a Gazpromnak a Londonban élő Roman Abramovics orosz milliárdos.

Korrupciós vádak a Hyundai vezetői ellen

A dél-koreai Hyundai Motor Co. tegnap megkezdte második üzemének építését Kínában, a pekingi alapkő-letételi ceremónián Csung Mong Ku, az autógyár elnöke is részt vett. Az egymilliárd dolláros beruházással felépülő gyár 2007 novemberében készül el, és 2008 januárjában megkezdődik a szériagyártás. A két Hyundai-üzem együtt évi 600 ezer gépkocsit fog gyártani, így a cég közelebb kerülhet az elnök által kitűzött célhoz, hogy a világpiaci részesedés tekintetében jelenleg a hetedik helyen álló autóipari csoport az első öt közé kerüljön. A nagyra törő terveket azonban megzavarhatja, hogy a cég ellen vizsgálat indult Dél-Koreában. A Hyundai vezetői a vád szerint több tíz milliárd vonra rúgó pénzalapot hoztak létre, amiből üzleti előnyök szerzése céljából magas rangú kormányhivatalnokokat vesztegettek meg. Kim Dong Csin alelnököt már kihallgatta az ügyészség az ügyben, az elnököt és fiát, Csung Eui Szunt, aki a Kia Motors elnöke, ugyancsak beidézték és várhatóan a hét második felében hallgatják ki. A botrány márciusban robbant ki, amikor a hatóságok letartóztatták Kim Dzse Rokot, a szöuli székhelyű Investus Global pénzügyi csoport alapítóját, akit azzal vádolnak, hogy kenőpénzt fogadott el a Hyundai vezetőitől, hogy lobbizzon az autógyár érdekében különböző hatósági engedélyek és megrendelések megszerzése céljából. Kimet egyebek között azzal gyanúsítják, hogy megvesztegette a szöuli városvezetés egyes tagjait és a közlekedési minisztérium tisztviselőit, hogy engedélyezzék a Hyundai számára egy kutató-fejlesztő központ felépítését Szöul déli részén.

Szankciódilemmák az Európai Unióban

A szankciók jegyében telt a hét eleji külügyminiszteri értekezlet Luxemburgban.

Szoros verseny Olaszországban

A Romano Prodi vezette baloldali koalíció kezdeti előnye elolvadt az olaszországi választásokon leadott voksok több mint 80 százalékának összesítése után a Silvio Berlusconi jelenlegi kormányfő fémjelezte jobboldallal szemben. A tegnapi urnazárás után nyilvánosságra hozott exit-poll felmérések még sima baloldali győzelmet jeleztek. A Nexus kutatóintézet által készített felmérés szerint az olasz baloldali blokk még mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban többséget szerzett. A kutatók 50–54 százalékos eredményt jósoltak Prodinak és 44–49 százalékot Berlusconinak. A La Repubblica című napilap által közölt közvélemény-kutatás ugyanilyen végeredményt vetített előre, míg a Piepoli előrejelzése szerint az alsóházban a 630-ból 340 hely lesz az Európai Bizottság (EB) egykori elnökének koalíciójáé, a 315 szenátor közül pedig 167-et delegálhatnak a baloldaliak. A Prodi vezette balközép szövetség, amely a katolikus centristáktól a liberálisokon át egészen a keményvonalas kommunistákig terjed, már két éve vezeti a közvélemény-kutatásokat, miután a választók jelentős része a gazdaság stagnálása közepette mind elégedetlenebbé vált a leggazdagabb olasz, a legnagyobb olasz médiabirodalmat birtokló Berlusconi vezette kabinet teljesítményével, a korábbi ígéretek teljesítésének elmulasztásával. A Standard & Poor’s (S&P) és a Fitch Ratings már a választások előtt közölte: ha a megalakuló kormány nem hajt végre haladéktalanul reformokat, akkor az euró 1999-ben történt bevezetése után másodszor is ronthatják Olaszország hitelbesorolását, függetlenül attól, hogy ki lesz a győztes. A Fitch szerint kétséges, hogy a kampányban elhangzott ígéretek megvalósítása elégséges az államháztartás rendbetételéhez, ugyanis több szó esett az adók csökkentéséről, mint a kiadások visszafogásáról. Az S&P 2004 júliusában adott egy osztályzattal rosszabb, AA mínusz minősítést, aminek kilátásait tavaly augusztusban stabilról negatívra módosította, a Fitch pedig egy hónappal korábban változtatta negatívra az AA minősítés kilátásait. Berlusconi és Prodi a választás előtt egyaránt ígéretet tett a költségvetési hiány duzzadásának megállítására, miután az államadósság több mint tíz év után tavaly ismét nőtt és eléri az 1800 milliárd dollárt, ami a GDP 106 százalékát teszi ki és a harmadik legnagyobb a világon Japán 6400 milliárd és az USA 4200 milliárd dollárra rúgó adósságállománya után. A kormány a januárban megadott 3,5-ről nemrég 3,8 százalékra emelte az idei GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzését, ezzel a deficit negyedik egymást követő évben fogja túllépni a 3 százalékos maastrichti plafont. Tavaly 4,1 százalék volt a deficit, ami 1996 óta a legmagasabb arány.

Kiszáll az Airbusból a BAE

Európa legnagyobb hadiipari vállalata, a brit BAE Systems Plc eladja az Airbus SAS repülőgépgyártóban meglévő 20 százalékos részesedését a fennmaradó 80 százalékot birtokló francia–német EADS hadiipari, űrtechnológiai és repülőgépgyártó csoportnak, véget vetve a 37 évig tartó partneri viszonynak. Az EADS nyilvántartásaiban 3,5 milliárd font (4,2 milliárd dollár) könyv szerinti értéken számon tartott pakett eladásáról szóló tárgyalások egyelőre kezdeti stádiumban vannak – adta tudtul közleményében a brit cég. A BAE azért akar kiszállni a polgári célú repülőgépgyártásból, hogy szélesíteni tudja transzatlanti hadiipari tevékenységét, amely nem kis részben az USA-ból jövő megrendelésekre épül. Az Airbus és egyesült államokbeli riválisa, a Boeing Co. tavaly együttesen 2057 repülőgép szállítására kapott megrendelést, ami rekordot jelent, idén azonban már csak mintegy 800 gépre van kilátás – prognosztizálta februárban az Airbus értékesítési vezetője. Az eladás oka elemzők szerint az, hogy a BAE egy nagyobb akvizícióra készül. A cég 2000 óta a Bloomberg adatai szerint 7,5 milliárd dollárt fordított vállalatfelvásárlásra, tavaly márciusban például 3,97 milliárdért megvette a főként tüzérségi eszközöket és páncélozott járműveket gyártó egyesült államokbeli United Defense Industriest. Bár a közlemény szerint az ügylet nem érinti a BAE 13 ezer nagy-britanniai alkalmazottját – miután tisztán pénzügyi tranzakcióról van szó, az eladás által érintett üzemek már az Airbushoz tartoznak –, a GMB szakszervezet felszólította a londoni kormányt, hogy akadályozza meg a tranzakciót. A brit kormány úgy nyilatkozott, hogy továbbra is támogatja az Airbusok gyártását.

Újabb ajánlatot tett a Ferrovial a BAA-ra

A spanyol Grupo Ferrovial pénteken megtette újabb felvásárlási ajánlatát a brit BAA Plc-re, a Budapest Airport tulajdonosára, de továbbra is csak 810 pennyt kínál részvényenként – értesült a Reuters. A BAA korábban visszautasította a spanyol cég vezette konzorcium 8,75 milliárd font (12,7 milliárd euró) összegű nem kötelező ajánlatát és értesülések szerint a brit cég egyes nagyobb részvényesei jelezték: magasabb összeget várnak. A brit versenyhivatal április 24-ig adott határidőt a kötelező érvényű ajánlat megtételére. A BAA részvényei az előzetesen kiszivárgott hírek hatására pénteken délelőtt először 2 százalékot erősödtek, később azonban gyengültek, miután kiderült, hogy a Ferrovial nem javította ajánlatát. A BAA ezúttal is elutasította a felvásárlási ajánlatot, amit a spanyol cég nem tart ellenségesnek. A Ferrovial tulajdonában van a belfasti városi repülőtér és a bristoli repülőtér fele.

Prodi ismét legyőzheti Berlusconit Olaszországban

A hét végi választások előtt mindkét nagy pártszövetség az adók csökkentésének ígéretével próbálja megnyerni a még ingadozó szavazókat.

Több milliót kell fizetnie a Mercknek

Több mint 5 százalékot zuhantak tegnap a Merck Co. gyógyszergyár részvényei, miután egy New Jersey-i esküdtszék többségi határozattal 4,5 millió dollár kártérítés fizetésére kötelezte amiatt, hogy nem figyelmeztetett a Vioxx fájdalomcsillapító mellékhatásaira. A kártérítés kedvezményezettje egy 77 éves, tolószékhez kötött cukorbajos férfi, John McDarby, akinek szívrohamában az esküdtszék szerint meghatározó szerepet játszott a Vioxx, amely súlyosbíthatja a meglévő szív- és egyéb panaszokat. Egy másik panaszos keresetét ugyanakkor elutasította a bíróság, miután úgy találta, hogy szívrohamát nem a Vioxx okozta. Az esküdtszék ezenfelül kötelezheti a Mercket, hogy büntető kártérítést fizessen McDarbynak, amelynek összege New Jersey állam törvényei szerint ötszöröse lehet a károk közvetlen kompenzációjára kiszabott összegnek. A bíróság korábban több hasonló panaszt elutasított azzal, hogy az érintettek csak rövid ideig szedték a szert, ez volt az első eset, hogy a Merck vesztett, ami fordulatot hozhat. A gyógyszergyár egyébként 2004 szeptemberében kivonta a forgalomból a Vioxxot, miután egy tanulmány kimutatta potenciális káros hatásait. A cég ellen közel tízezer keresetet nyújtottak be a Vioxx ügyében, de ezek száma a mostani ítélet nyomán százezerre is nőhet. A Merck egyébként a hét elején részvényenként 61-ről 67 centre emelte az első negyedévi nettó profitra vonatkozó előrejelzését, miután Zocor koleszterincsökkentő gyógyszere a vártnál jobban fogy, kiadásai viszont elmaradtak korábbi előrejelzéseitől.