A Romano Prodi vezette baloldali koalíció kezdeti előnye elolvadt az olaszországi választásokon leadott voksok több mint 80 százalékának összesítése után a Silvio Berlusconi jelenlegi kormányfő fémjelezte jobboldallal szemben. A tegnapi urnazárás után nyilvánosságra hozott exit-poll felmérések még sima baloldali győzelmet jeleztek. A Nexus kutatóintézet által készített felmérés szerint az olasz baloldali blokk még mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban többséget szerzett. A kutatók 50–54 százalékos eredményt jósoltak Prodinak és 44–49 százalékot Berlusconinak. A La Repubblica című napilap által közölt közvélemény-kutatás ugyanilyen végeredményt vetített előre, míg a Piepoli előrejelzése szerint az alsóházban a 630-ból 340 hely lesz az Európai Bizottság (EB) egykori elnökének koalíciójáé, a 315 szenátor közül pedig 167-et delegálhatnak a baloldaliak. A Prodi vezette balközép szövetség, amely a katolikus centristáktól a liberálisokon át egészen a keményvonalas kommunistákig terjed, már két éve vezeti a közvélemény-kutatásokat, miután a választók jelentős része a gazdaság stagnálása közepette mind elégedetlenebbé vált a leggazdagabb olasz, a legnagyobb olasz médiabirodalmat birtokló Berlusconi vezette kabinet teljesítményével, a korábbi ígéretek teljesítésének elmulasztásával. A Standard & Poor’s (S&P) és a Fitch Ratings már a választások előtt közölte: ha a megalakuló kormány nem hajt végre haladéktalanul reformokat, akkor az euró 1999-ben történt bevezetése után másodszor is ronthatják Olaszország hitelbesorolását, függetlenül attól, hogy ki lesz a győztes. A Fitch szerint kétséges, hogy a kampányban elhangzott ígéretek megvalósítása elégséges az államháztartás rendbetételéhez, ugyanis több szó esett az adók csökkentéséről, mint a kiadások visszafogásáról. Az S&P 2004 júliusában adott egy osztályzattal rosszabb, AA mínusz minősítést, aminek kilátásait tavaly augusztusban stabilról negatívra módosította, a Fitch pedig egy hónappal korábban változtatta negatívra az AA minősítés kilátásait. Berlusconi és Prodi a választás előtt egyaránt ígéretet tett a költségvetési hiány duzzadásának megállítására, miután az államadósság több mint tíz év után tavaly ismét nőtt és eléri az 1800 milliárd dollárt, ami a GDP 106 százalékát teszi ki és a harmadik legnagyobb a világon Japán 6400 milliárd és az USA 4200 milliárd dollárra rúgó adósságállománya után. A kormány a januárban megadott 3,5-ről nemrég 3,8 százalékra emelte az idei GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzését, ezzel a deficit negyedik egymást követő évben fogja túllépni a 3 százalékos maastrichti plafont. Tavaly 4,1 százalék volt a deficit, ami 1996 óta a legmagasabb arány.
Gáti Tibor