Olaszországban most vasárnap járulnak a választók az urnákhoz, hogy eldöntsék, a jelenlegi miniszterelnök, Silvio Berlusconi vezette jobbközép, vagy a Romano Prodi nevével fémjelzett balközép erők alakítsanak-e kormányt. A Berlusconi-kabinet öt évig állt az ország élén, így a leghosszabb ideig regnáló kormány Olaszország második világháború utáni történetében. Prodi viszont egyszer már legyőzte a jelenlegi kormányfőt, 1996-ban, és ez most megismétlődhet, miután a különböző közvélemény-kutató intézeteknél 3,5–5 ponttal vezet riválisa előtt. Az egykori közgazdászprofesszor, aki az Európai Bizottság elnöke is volt, nem rendelkezik ugyan Berlusconi karizmájával, de a jelenlegi kormányfő népszerűsége megcsappant, mert támogatta Washington iraki beavatkozását. Prodi, aki ígéretet tett, hogy a kormányalakítás után haladéktalanul kivonja az olasz katonai kontingenst Irakból, feltehetőleg távolságtartóbb volna Washingtonnal szemben és felújítaná a hagyományos partnerséget Franciaországgal és Németországgal.
A balközép szövetség, amely igen széles politikai spektrumot ölel fel a római katolikus centristáktól a liberálisokon keresztül egészen a keményvonalas kommunistákig, gazdasági programjában a foglalkoztatás bővítését és a verseny növelését ígéri. Mindkét oldal egyaránt mérsékelni kívánja a költségvetési hiányt és az adókat, emellett hadat akarnak üzenni a feketemunkának és az adóelkerülésnek. Berlusconi azt ígéri, hogy öt év alatt 40 százalék alá csökkenti az összes adóterhet, amely 2001 óta 41,2-ről 40,5 százalékra mérséklődött a GDP arányában. Prodi a foglalkoztatás növelése érdekében már az első évben 5 százalékponttal csökkentené a bérterheket és visszaszorítaná a meghatározott időre szóló munkaszerződéseket. Ugyanakkor némi riadalmat keltett az a terve, hogy visszaállítja a Berlusconi-kormány által eltörölt örökösödési adót, miután nem tette egyértelművé, hogy mekkora vagyon esetében vezetné ezt be, csak annyit mondott, hogy ez a több millió eurós jövedelemmel rendelkező gazdagokat érintené.
Gáti Tibor