Új lendületet vehet a béren kívüli juttatásként nyújtott unit linked biztosítás − derül ki a pénteken benyújtott adótörvényekből. Egy kiskapu miatt e konstrukciókat adómentesen lehetett adni, a munkaadó kötött szerződést a munkavállaló javára és a díjfizetést is átvállalta − ám épp a kiskapu miatt ez a megoldás csak akkor működött, ha a biztosítási szerződést nem módosították. Ha mégis ez történt, akkor a munkavállalónak visszamenőleg meg kellett fizetnie a biztosítási díj után a jövedelemadót és járulékot. A szerződést nem volt nehéz módosítani, hiszen ehhez elegendő volt, ha a munkavállaló felmondott vagy elbocsátották, és a munkaadó már nem fizette a díjat. A dolgozó ekkor választhatott, vagy elbukja a jellemzően tízéves biztosítást vagy maga fizeti a díjat − plusz a rászakadó adót.
Ezt orvosolja most a benyújtott javaslat azzal, hogy a szerződésmódosítás önmagában még nem keletkeztet adófizetést, erre csak akkor kerül sor, ha a biztosítást felmondják, feltörik. Így sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak nem jelent majd kockázatot a konstrukció megkötése − amellett, hogy a biztosítási időszak végén vagy lesz hozam vagy nem. A változtatással komoly muníciót kaphatnak azon biztosítók, amelyek ilyen termékeket forgalmaznak, a legnagyobb szereplő itt a CIG, amely korábban a Brokernettel, majd mindkét utódcégével szerződésben állt.
A biztosítók azonban nemcsak ezzel járnak jól, a hatályos szabályozás alapján mentes a kamatjövedelem után fizetendő egészségügyi hozzájárulás alól a kollektív befektetési értékpapírból, például befektetési jegyből származó kamatjövedelem, ha a megtakarítást legalább 80 százalékban EGT-állam forintban jegyezett értékpapírjában tartják. A módosítás e mentességet kiterjeszti a biztosításból származó kamatjövedelemre, ha annak biztosítási tartaléka vagy díjtartaléka megfelel az előbbi feltételnek. Ezek alapján már csak a bankbetéteket bünteti a jogszabály a hatszázalékos ehóval − épp azt a befektetést, amelynek hozamát el is viheti az extra teher.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
