Egerszalóki Tímea

Felfelé indulhatnak a bérek jövőre

Jelentősen emelkedett a bérfejlesztéssel kalkuláló társaságok aránya tavalyhoz képest, és a fizetésemelési tervek elérik azt a szintet, amit a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak javasolt. A DGS Global Bértervezés 2011 felmérése szerint a cégek 45 százaléka tervez átlagosan 4,9 százalékos béremelést jövőre, a munkáltatók harmada viszont befagyasztja a következő évben a béreket, többségüknél idén sem volt emelés. A 2011-es béremelés nyertesei a felmérés szerint a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak lesznek, a munkáltatók fele átlagosan 4,7 százalékos béremelést adna a kétkezi munkásoknak.

Megérkezett a korrekció New Yorkba

Lehúzta a nyugat-európai indexeket a tengerentúli hír, mely szerint a Fed az elemzők várakozásainál jóval kevesebbet fordítana az új eszközvásárlási programjára, amelynek célja a gazdaság ösztönzése. A New York-i tőzsdék is a piros zónában jártak lapzártánk idején az elemzők várakozásait meghaladó ipari megrendelési adat és a vártnál nagyobb mértékben bővülő lakáspiac ellenére. A Dow Jones és az S&P-500 egyszázalékos mínuszban járt, a Nasdaq több mint fél százalékot esett. Az energiaipari részvények húzták le leginkább a piacot, a nyersolajárak csökkenése miatt esett az Exxon és a Chevron is. A ConocoPhillips annak ellenére zuhant, hogy a cég a gyorsjelentése szerint megduplázta profitját.

Ennyivel emelhetik a béreket a cégek

Azok a cégek, amelyek a jövő évre bérfejlesztéssel kalkulálnak, elérik a 4,5 százalékos szintet, amit a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén javasolt.

Nem hatottak a pozitív hírek a befektetőkre

Alig mozdultak a tőzsdék pénteken, mivel a befektetők úgy döntöttek, hogy megvárják a hétvégi G20 csúcstalálkozó eredményét. Kissé lejjebb kerültek az európai részvények, a FTSE-100 0,3 százalékkal esett és 5739 ponton zárt, a CAC-40 0,2 százalékot gyengült és 3868 ponton fejezte be a kereskedést, míg a DAX-30 0,1 százalékos esés után 6605 ponton végzett. A német indexet a Bayer húzta le a leginkább, a gyógyszergyártó papírjai közel egy százalékkal gyengültek. A Volkswagen viszont 3,2 százalékot erősödött, miután a legnagyobb európai autógyártó cég harmadik negyedéves profitja több mint a hatszorosára emelkedett, jócskán meghaladva az elemzők várakozásait. A párizsi mutatót felnyomta az Accor, a hotellánc papírjai 2,8 százalékkal drágultak, és a zöld zónában végzett az Air France-KLM csoport is 1,5 százalékos erősödés után. Az Ericsson is szárnyalt, a harmadik negyedéves bevételeit ugyanis alulbecsülték az elemzők. Londonban az esést elsősorban a bányaipari társaságok leminősítése okozta. A nap egyik nyertese a Provident volt, a cég papírjai 4,5 százalékkal bővültek, miután a cég több új ügyfélre számít.

Keresztülhúzza Orbán terveit az EU és az Alkotmánybíróság?

Megtámadták a szeptember végén bevezetett pénzintézeti különadót az Alkotmánybíróság előtt, de a taláros testület elé kerülhet a tegnap elfogadott válságadó is, az érintettek ráadásul az Európai Bírósághoz is fordulhatnak.

Már az Ab előtt jár a banki különadó

Nemrégiben érkezett be az Alkotmánybírósághoz (Ab) egy beadvány a szeptember 27-én hatályba lépett pénzintézeti különadóval kapcsolatban - tudta meg a Napi Sereg Andrástól, a taláros testület szóvivőjétől. Egy magánszemély nyújtotta be alkotmányossági kifogásait. Egyelőre nem ismert, mikor születhet döntés az ügyben. A lépés nem meglepő, a jogszabály elfogadásakor több pénzintézeti vezető jelezte, hogy az Ab-hez fordulhatnak az extra adó miatt.

Hatalmasat zuhantak a bankok Amerikában

Pénteken biztossá vált, amire a piac már régóta várt: a Fed bejelentette, hogy indokoltak lehetnek a további gazdaságösztönző lépések az alacsony infláció és a magas munkanélküliségi adatok miatt. A vártnál jobban mérséklődött ugyanis az USA-ban a fogyasztói árak emelkedése: csupán 0,1 százalékkal nőttek, a 0,2 százalékos elemzői várakozásokkal szemben. A Dow Jones 0,3 százalékos gyengülés után 11 062 ponton fejezte be a kereskedést, a Nasdaq 1,4 százalékot ugrott és 2468 ponton zárt, míg az S&P 0,2 százalékos erősödést követően 1176 ponton zárta a hetet. Meredeken estek a bankrészvények, miután elemzők szerint több tízmilliárd dollárt veszíthetnek az amerikai bankok a befektetőkkel és lakástulajdonosokkal szembeni perekben. A Bank of America 4,4 százalékot zuhant, a JP Morgan Chase pedig három százalékot bukott. A technológia papírokat a Google repítette a magasba, a cég részvényeinek értéke 11 százalékot ugrott, miután közel egyharmados profitnövekedésről számolt be, ami jócskán túlszárnyalta a várakozásokat. A londoni értéktőzsde fő mutatója, a FTSE-100 0,42 százalékkal a csütörtöki záróérték alatt, 5703 ponton végzett. A párizsi CAC-40 0,21 százalékkal erősödött és 3832 ponton zárt, míg a frankfurti DAX-30 0,57 százalékkal emelkedett és 6492 ponton fejezte be a kereskedést. A bankok Európában felfelé húzták az indexeket, különösen Londonban, a Barclays papírjainak értéke 2,2 százalékkal emelkedett, míg a Lloyds-csoport részvényei 1,2 százalékkal erősödtek. A svéd ruházati cég, a Hennes & Mauritz papírjai 0,7 százalékkal erősödtek, mivel a társaság szeptemberi forgalma jócskán meghaladta a várakozásokat. Az Ericsson 1,4 százalékot zuhant, miután a Sony Ericsson az elemzői előrejelzéseknél alacsonyabb árbevételt és profitot ért el.

Durva változások a cafeteriában! Ilyen lesz a jövő évi adórendszer!

Jóval kevesebb embernek kell majd bevallást benyújtania 2011-es évről a kormány tervei szerint. Adómentessé teszik a nyugdíjat és a gyest, az ilyen jellegű adóterhet nem viselő járandóságok jövőre már nem növelik az adóalapot. A kormány eltörölné a természetbeni juttatás adójogi kategóriát.

Parlament előtt az extraadós törvény

Fénysebességre kapcsolt a kormány, tegnap késő este Rogán Antal és Lázár János benyújtotta az Országgyűlésnek az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvényjavaslatot, amit a hétfőn sürgős tárgyalás keretében meg is szavazhatnak.