Nemrégiben érkezett be az Alkotmánybírósághoz (Ab) egy beadvány a szeptember 27-én hatályba lépett pénzintézeti különadóval kapcsolatban - tudta meg a Napi Sereg Andrástól, a taláros testület szóvivőjétől. Egy magánszemély nyújtotta be alkotmányossági kifogásait. Egyelőre nem ismert, mikor születhet döntés az ügyben. A lépés nem meglepő, a jogszabály elfogadásakor több pénzintézeti vezető jelezte, hogy az Ab-hez fordulhatnak az extra adó miatt.
A tegnap elfogadott úgynevezett válságadók beszedésével kapcsolatban is felmerülhet annak a kockázata, hogy az adóval érintett egyes cégek a részvényeseik nyomására vitathatják a válságadók létjogosultságát, mivel a teher miatt csökken a részvényesek osztalékalapja és így az elvárt hozam - véli Torma Levente. A DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértője szerint az új adók bevezetését vitathatják alkotmányossági alapon, például az arányos közteherviselésre való hivatkozással. Nem ütközik az alaptörvénybe a különadó intézménye - mondta a Napinak Zara László. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint a sarc nem jelent aránytalanul nagy terhet az érintetteknek, és attól még nem számít visszamenőlegesnek, hogy a tavalyi év teljes árbevétele után kell megfizetni.
A különadókat Torma szerint a közösségi jogra való hivatkozással is vitathatják a cégek és az Európai Bíróságra vihetik az ügyet, például azzal, hogy a különadót nem vagy csak kisebb mértékben fizetők állami támogatásban részesülnek. A távközlési cégeknek hivatkozási alap lehet, hogy az EU érvényes előírásai szerint a távközlési szektorban külön illeték csak akkor vethető ki, ha az abból származó bevételt az ágazat szabályozása során felvetődő költségekre fordítják.
