Diószegi József

Pontosítás

A Supergroup Kft.-ről szóló múlt heti cikkünkben (Napi Gazdaság, 2010. október 21.) félreértésre adhatott okot, hogy nem írtuk le: a társaság tulajdonosi szerkezete az évek során átalakult, az egykori alapítók, köztük Till Attila is, 2007-ben kiszállt belőle, miközben új szereplők is megjelentek. Zsolnai Endre, a Mikulásgyár főszervezője azt közölte lapunkkal: azt követően, hogy a Supergrouptól négy év után új tulajdonoshoz került a rendezvény joga, az sikeresen működik.

Még mindig húzza a válság a Telenort

A Telenor Magyarország idei harmadik negyedévi árbevétele 2,4 milliárd forinttal marad el a tavalyi harmadik negyedévi szinttől - tájékoztatott a társaság. Ennek fő oka, hogy a hívásvégződtetési díjak januári mérséklése nyomán csökkent az összekapcsolási árbevétel, a recesszió elhúzódása miatt pedig az egyéni előfizetőknek nyújtott hangszolgáltatásokból származó árbevétel is visszaesett. Eközben a nem hangalapú szolgáltatások árbevétele az előző év szintjén maradt. A társaság egy előfizetésre jutó, forintban számított átlagos havi árbevétele két százalékkal emelkedett az idei második negyedévhez képest. Az előfizetések száma 7100-zal, 3,547 millióra csökkent a negyedév során. A legnagyobb visszaesés a kártyás előfizetések szegmensében következett be. A Telenor (használt kártyák száma alapján számított) negyedév végi piaci részesedése 32,68 százalék volt a harmadik negyedévben, ami enyhe csökkenés az előző negyedévhez képest. A szeptemberi 28,46 százalékos részesedés stabil második helyet biztosít a társaságnak a mobil szélessávú internet piacán. Az üzemi eredmény 0,2 milliárd forinttal nőtt a tavalyi harmadik negyedévivel összehasonlítva. A beruházási költségek 1,6 milliárd forintot tettek ki, 43 százalékkal elmaradva az egy évvel korábbi szinttől. A cég az idei beruházásait a mobil szélessávú technológiára összpontosítja.

Alig mozdult el a reklámpiac

Az év első kilenc hónapjában körülbelül ugyanannyit költöttek a cégek reklámokra, mint egy évvel korábban. A legnagyobb növekedés a kábeltelevíziós piacon következett be, és ahogy tavaly, úgy idén is a gyógyhatású készítmények reklámozására fordították a legtöbbet.

Belopódzó kapcsolatok

Magyarország jelentősen elmarad az otthoni internethasználatban az európai háztartásoktól - olvasható ki az Eurobarometer októberi jelentéséből. A kutatások szerint ennek egyik legfontosabb oka a motiváció hiánya. Számos kísérlet volt az internet népszerűsítésére is; volt, hogy a szolgáltatók külön indítottak kampányt, és volt, amikor egymással és a kormánnyal összefogva próbálkoztak. Dubi Zoltán, a SagemCom Kft. ügyvezető igazgatója szerint azonban most megnyílt a digitális szakadék mérséklésének lehetősége, egyre több helyre juthat el úgy az internet, hogy azt a felhasználó eredendően nem is akarja. A megoldás azoknak a szolgáltatásoknak az elterjesztése, amelyek szélessávú internetkapcsolaton keresztül működnek. Ilyenek lehetnek az energiafogyasztás méréséhez, a média (televíziós), a biztonsághoz, valamint az egészségügyhöz kapcsolódó szolgáltatások. Ezek használatához - az említett infrastruktúrán túl - csak egy, a megoldások fogadására képes smart boksz szükséges, számítógép nem. Ez azért lényeges, mert ma az internetet nem használók egy része idegenkedik a pc-től. Ha pedig már bent van a lakásban a hálózat, onnan már csak egy lépés, hogy a felhasználók más célokra, adott esetben internetezésre is használják a kapcsolatot.

Ellentmondásos online-tartalom

Azoknak az online-termékeknek, portáloknak lehet jelentős az értéke a jövőben, amelyek regionális, nemzetközi szinten adaptálható tartalmakat állítanak elő - mondta Vaszily Miklós, az origo vezérigazgatója. Mint hozzátette: amelyeknél ez a lehetőség a magyar nyelv miatt korlátozott (ilyenek például a hírportálok), azok mérsékelt befektetői érdeklődést válthatnak ki. Így aztán például az origo is inkább arra törekszik, hogy a magyarországi felhasználóinak nyújtson minél több tartalmat. Mihók Attila, a Ringier ügyvezetője is elfogadja, hogy a nyelvi korlát szűkíti ezen cégek piacát, de azért megvan az értékük a magyarországi vállalkozásoknak is, amit igazol, hogy sokan fektetnek be a területre. Veszelovszky Zsolt, a port.hu ügyvezetője szerint célszerű lenne az integráció, hisz több országra szóló terméket olcsóbban lehet előállítani. Gerő Viktor, a Vatera ügyvezető igazgatója úgy véli, inkább a tranzakciós alapú (vagyis nem a hirdetésekre alapozó) oldalaknak van igazi értékük, amit az is alátámaszt, hogy az utóbbi egy-két évben főleg ezek iránt volt kereslet, ennek keretében értékesítették több milliárd forintért köztük a Vatera.hu-t is.

Nem ütközik az uniós szabályozásba a különadó

Kormányzati szinten szétzüllesztett állapotok, pazarlás jellemezte az informatikai területeket - legalábbis ezt tapasztalta az Orbán-kormány, miután átvette az irányítást, s emellett azt is látta a kabinet, hogy informatikai célokra a vártnál lényegesen kevesebb uniós forrás áll rendelkezésre - mondta Fellegi Tamás, a fejlesztési tárca vezetője kedden a siófoki Internet Hungary konferencián. A kormányzat tehát nagyságrendileg mással szembesült ahhoz képes, mint amire számított, ezért csúszik az informatikai stratégia megszületése, bár annak egy változata már megvan. A stratégia egyébként csak akkor ér valamit, ha ahhoz megfelelő forrást is rendelnek - fogalmazott a miniszter, aki hozzátette: ez a 2011-es büdzsében jelenhet meg, illetve az Új Széchenyi terv keretében az uniós források átrendeződésével.

Alapvető a penetráció

Bár az online vásárlók száma nőtt az elmúlt évben, a vásárlási kedv stagnálása és a tranzakciók gyakoriságának kismértékű csökkenése visszafogta az online-piac bővülését - derült ki a KutatóCentrum éves felméréséből, az E-Shopping Reportból. Az online vásárlók számának növekedését az internetpenetráció emelkedése eredményezte: a heti rendszerességgel netezők aránya egy év alatt ugyanis 49 százalékról 56 százalékra növekedett. A gazdasági világválság hatására stagnált viszont az online vásárlási kedv: hasonlóan a tavalyi adatokhoz, az elmúlt egy évben az aktív netezők közel fele rendelt legalább egyszer a világhálón és további egyharmada próbálta már ki korábban az e-vásárlást. Rosszabb a helyzet a vásárlási gyakoriságot nézve: az eredmények szerint ugyanis az online-tranzakciók száma az előző évhez képest minimális visszaesést mutat. A válaszadók 42 százaléka az elmúlt egy évben legalább két alkalommal vásárolt az interneten, egyharmada ugyanakkor tavaly nem használta erre a világhálót, annak ellenére sem, hogy korábban próbálta már az online rendelést. Az online-piac szereplőinek biztató lehet viszont, hogy a tavalyi eredményekhez hasonlóan a megkérdezettek túlnyomó többsége (84 százalék) nem zárkózik el az e-shopping lehetőségétől. Ráadásul ezeknek a válaszadóknak több mint egyharmada úgy nyilatkozott, hogy a következő 12 hónapban biztosan fog a neten vásárolni.

Népszerű a digitális televíziózás

A legnagyobb magyarországi műsorterjesztők hálózatában 2010 augusztusában 19 ezerrel, 1,299 millióra nőtt a digitális televíziózásra előfizető háztartások száma - hozta nyilvánosságra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A gyorsjelentésben szereplő szolgáltatók augusztus végén 2,539 millió előfizetést tartottak nyilván. Az idén a nyolcadik hónapban a szolgáltatók előfizetőinek 51,1 százaléka vett igénybe digitális szolgáltatásokat az egy hónappal korábbi 50,7 százalék és az egy évvel korábbi 43,5 százalék után. A digitális előfizetéseken belül 2010 augusztusában 481 ezerről 491 ezerre nőtt a kábeltelevízióra vagy iptv-re előfizetők száma és 798 ezerről 808 ezerre emelkedett a műholdas szolgáltatást igénybe vevők száma. A gyorsjelentésben szereplő szolgáltatók adatai szerint az előfizetéssel rendelkező háztartásokon belül a júliusi 19,1 százalékról 19,3 százalékra nőtt a digitális kábeltévére vagy iptv-re előfizetők aránya, 12 hónappal korábban ennek a technológiának a részesedése 13,7 százalékos volt. A műholdas előfizetéssel rendelkezők részesedése augusztusban az előző havi 31,6 százalékról 31,8 százalékra nőtt - 2009 augusztusának végén a vizsgált körbe tartozó háztartások 29,8 százaléka rendelkezett ilyen előfizetéssel. Az analóg kábeltelevíziós szolgáltatásra előfizetők aránya tovább csökkent a vizsgált hónapban. Korábban ez az érték 49,3, az év nyolcadik hónapjában 48,9 százalékos volt.

Egyre többen hallgatnak rádiót délután

Az egyes rádiócsatornák hallgatottságának változásai mellett nem mozdult el számottevően a magyarországi rádióhallgatás volumene - állapította meg a GfK-Ipsos felmérése. Szeptemberben (egy átlagos hétköznapon vagy egy átlagos hétvégi napon) a 15 évnél idősebb magyar népesség 87,3 százaléka, azaz 7,438 millió ember hallgatott rádiót, és a naponta rádiózásra fordított idő a hallgatók körében átlagosan 4 óra 17 perc volt, szinte ugyanannyi, mint az előző hónapban. A rádióhallgatás napi görbéje az első őszi hónapot tekintve kismértékben átalakult a nyári hónapokhoz viszonyítva: a görbe a munkába indulás időszakát követve hamarabb kezd épülni, de a csúcsot továbbra is 9 órakor éri el. Jelentősen megváltozott viszont a kora délutáni hallgatottság, amely 14 órakor kezd növekedni és egy második kiemelkedő időszakként 17 óráig 17-19 százalékos hallgatottságot biztosított a rádiók számára.