Diószegi József

Bemutatkozott a Telekom Optimál Energiamenedzsment-rendszere

A Magyar Telekom egy szakmai nap keretében mutatta be a már gyakorlatban is működő Optimál Energiamenedzsment Rendszerét, amely a korábbinál tudatosabb, optimalizált energiafelhasználást tesz lehetővé a vállalatoknál, intézményeknél. A rendszer különlegessége, hogy mérőeszköz-független, és rugalmasan illeszthető az esetleg már meglévő épületfelügyeleti, biztonsági és beléptető rendszerekhez. Energiamenedzsment-rendszer bevezetésével nagyságrendileg tíz-tizenöt százalékos energiamegtakarítás érhető el, ami a telephely(ek) energetikai korszerűsítésével tovább növelhető. A fejlesztést a Telekom többek között saját telephelyein, a T-City program keretében szolnoki intézményekben, illetve leányvállalata, a Dataplex épületeiben tesztelte. A Telekom a lakossági fogyasztók számára is szeretne megoldást adni az energiatakarékossághoz a smart metering keretében. A smart metering tulajdonképpen egy olyan új, megszületőben lévő iparág, ahol az energetikai és ICT-rendszerek által biztosított információk felhasználásával új, kiegészítő lakossági és üzleti szolgáltatások jelennek meg és terjednek el.

Áprilisban tovább csökkent a mobil-előfizetők száma

Áprilisban 38 ezerrel, 11,596 millióra csökkent a három hazai mobiltelefon-szolgáltató teljes előfizetőszáma. A forgalmat generáló ügyfeleké az előző hónaphoz képest 40 ezerrel lett kevesebb, így ez az érték közel 10,973 millió volt a vizsgált hónapban − közölte a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság. A vizsgált hónap végére a forgalmazásban részt vevők, azaz mind a havi díjas előfizetéssel rendelkezők, mind az előre fizetett előfizetések közül az utolsó három hónapban hívást indítók vagy fogadók száma alapján a Vodafone piaci részesedése az előző havi értékén, 22,55 százalékon maradt, a Telenoré 31,87 százalékról 31,70 százalékra csökkent, míg a T-Mobile-é 45,58 százalékról 45,76 százalékra emelkedett.

Szűkül a médiabiztos hatásköre

Egyes korábbi várakozásokkal ellentétben a médiatörvény napirenden lévő módosítása során nem várható lényegi változás, szakértők szerint inkább arról van szó, hogy miközben a jogszabályt az Alkotmánybíróság (AB) elvárásaihoz igazítják, egyes passzusok erősebb hangsúlyt kapnak. A módosítást a kormány az Európa Tanácsnak is bemutatta, a zárószavazás csütörtökön várható. Minderre azért van szükség, mert az AB alkotmányellenesnek minősítette a médiaszabályozás néhány pontját.

Telefonadó: csak a név változott

A távközlési cégek épp hogy megszabadulhattak volna az ideiglenesen bevezetett ágazati adótól, máris kaptak a nyakukba egy újabb terhet, amit viszont végeláthatatlan ideig fizethetnek.

Uniós jogszabályokkal ütközhet a telefonadó

A telefonadóról szóló, pénteken elfogadott jogszabály több okból is felkeltheti az Európai Unió figyelmét − mondta a Napi Gazdaságnak Szántó Tibor, a Morley Allen & Overy Iroda ügyvédje. Az egyik ilyen kritikus pont, hogy a jogszabály szerint az adó alanya a távközlési szolgáltató, ezért meg kell vizsgálni, hogy a jogszabály megfelel-e az unió elektronikus hírközlésre vonatkozó irányelveinek.

Nincs meglepetés a lappiacon

Tovább olvad a nyomtatott sajtó példányszáma, vagyis semmilyen meglepetést nem hozott a Matesz csütörtökön publikált adatsora. Eszerint az országos közéleti lapok szinte mindegyike veszített példányszámából idén az első negyedévben a tavalyi utolsó három hónap adataihoz képest, így például a Népszabadságból naponta átlagosan már kevesebb mint hatvanezret adtak el, míg tavaly a negyedik negyedévben még csaknem 62 ezret.

Több száz milliárdos vasúti fejlesztés indul

Megkezdődött a Pilisvörösvár−Piliscsaba, Piliscsaba−Esztergom vasútvonal fejlesztése. Az első szakasz beruházási költsége 10,4 milliárd forint, a másodiké pedig 8,7 milliárd, a fejlesztés uniós társfinanszírozással valósul meg, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megrendelésére. (Napirenden van a harmadik ütem is, vagyis a Pilisvörösvár−Óbuda közötti szakasz rekonstrukciója is.) A Pilisvörösvár−Piliscsaba vonal felújítását a Szemafor konzorcium nyerte el, amelynek vezetője az A-Híd Építő Zrt., a Piliscsaba−Esztergom vonal építését pedig az Inflexió konzorcium szerezte meg, amelyet a Vasútépítők Kft. vezet. A Piliscsaba és Esztergom közötti 32,7 kilométeres szakaszon a rekonstrukciós munkálatok eredményeként az utazósebesség a jelenlegi óránként hatvan kilométerről 70-100 kilométerre nő − mondta tegnap Völner Pál, a fejlesztési tárca államtitkára a projekt indításán. A naponta 14 ezer utast kiszolgáló Budapest−Esztergom vonal az elővárosi vasúti közlekedés egyik legfontosabb szakasza. Az Új Széchenyi terv forrásaiból támogatott fejlesztés első üteme teljes egészében 2014 végéig valósul meg összesen 71 milliárd forintból. A szakaszon a jelenlegi egy pálya mellé egy másikat is építenek, és kapcsolódó beruházások is megvalósulnak, például P+R parkolókat építenek.

Húszmilliárd forintos rekonstrukció kezdődött a NIF-nél

Húszmilliárd forint értékű vasútvonal rekonstrukció kezdődött, aminek folytatása következik, több száz milliárd forint értékben.

Jó évet zárt a magyarországi Bosch

A magyarországi Bosch-csoport − a tizenegy leányvállalatával − tavaly 508 milliárd forint forgalmat ért el, ami az előző pénzügyi évhez képest 27 százalékos növekedést jelent. A magyar piacon a cégcsoport forgalma 13 százalékkal, 134 milliárd forintra nőtt, az idei évben pedig további növekedéssel számol a társaság − különösen a gépjármű-technológia területén − mondta egy szerdai sajtótájékoztatón Javier González Pareja, a Robert Bosch Kft. ügyvezetője, a magyarországi csoport vezetője. A Bosch 2011-ben 1700 új munkahelyet teremtett Magyarországon, így munkavállalóinak száma hazánkban elérte a nyolcezer főt − mondta Nagy Anikó humánerőforrás-igazgató.