A kormányzat valójában nem szüntette meg a távközlési szektorra egykor kivetett ágazati adót, csak átnevezte azt − így értékelik a szakértők a kabinet mostani lépését. A kormány a gazdasági válságra hivatkozva 2010 és 2012 között egy ágazati adóval sújtotta a távközlési szektort, bevezetését semmilyen tárgyalás nem előzte meg − sérelmezték akkor az érintettek, akik azt is kifogásolták, hogy visszamenőleg, vagyis már a döntés évében, 2010-ben is fizetniük kellett az évi 60-70 milliárd forintot. A most megszavazott telefonadó bevezetése bár nem visszamenőleges, azt júliustól kell fizetni, de a kormányzat szintén nem tárgyalt előzetesen a szolgáltatókkal. Az új adó \"ötlete\" néhány hete, a Széll Kálmán 2.0-ban látott először napvilágot, az érintettek nyilatkozata szerint ők is ekkor találkoztak az elképzeléssel.
Ezt követően kezdődött egyeztetés a cégek és a kormányzat között, de az alapvetés továbbra sem változott − percenként két forintot kell fizetni −; a tárgyalások során az előfizetők szempontjából egy kissé puhult a javaslat, havonta tíz perc után ugyanis nem kell majd fizetni. Az új adó tehát meglepetés volt a cégeknek, amelyek abban reménykedtek, hogy az ágazati adótól idén megszabadulva fellélegezhetnek. Ezzel szemben idén a második félévben kettős teher alatt lesznek, hiszen egyrészt fizetniük kell a válságadót, másrészt az új adót. Meglepetés azonban csak a kettős teher miatt érhette a szolgáltatókat, hisz a kormányzat korábban jelezte, hogy a válságadó három évre vonatkozik, de egyben akkor azt is meglebegtette, hogy a helyébe valami új teher léphet. Ezek után nem lehetett teljesen új a cégek számára a telefonadó ötlete, az viszont hátrányosan hathat rájuk, hogy az új adó immár nem ideiglenes, vagyis azzal, illetve annak hatásaival az évek során számolniuk kell. A két közteher éves összege kísértetiesen hasonló, amiből szintén az következhet, hogy a kormányzat csak átcímkézte az eredeti adót.
A válságadó és a telefonadó között azonban van egy lényegi különbség: a cég az előbbit nem háríthatta át az ügyfelekre (ezt a kormány szemmel tartotta), a telefonadót viszont elméletileg igen. Matolcsy György, a gazdasági tárca vezetője azonban a komoly verseny miatt ezt nem tartja reális veszélynek az ügyfelek szempontjából. A cégek mindenesetre attól tartanak, hogy az új adó hatással lesz a beszédforgalmukra, így a bevételükre is.
Eközben a Telenor már jelezte, hogy árat emel (legalábbis addig, amíg a két adót egyidejűleg fizetniük kell). Kutas István, a Telenor Magyarország kommunikációs igazgatója az MTI-vel azt közölte, hogy 2012 második felében Magyarországon egyszerre két távközlési különadó lesz érvényben, amely a Telenor Magyarországnak mintegy havi egy milliárd forint plusz adóterhet jelentene.
A jogszabályból az is egyértelmű, hogy az adó alanya a távközlési cég, vagyis nem fogyasztási adóról, hanem vállalati adóról van szó. Ez pedig azt veti fel, hogy uniókonform-e vagy sem. Az ágazati válságadóval kapcsolatban még mindig folyik a brüsszeli vizsgálat, s elképzelhető, hogy az új adó kapcsán újabb vizsgálat indul majd.
