Egyes korábbi várakozásokkal ellentétben a médiatörvény napirenden lévő módosítása során nem várható lényegi változás, szakértők szerint inkább arról van szó, hogy miközben a jogszabályt az Alkotmánybíróság (AB) elvárásaihoz igazítják, egyes passzusok erősebb hangsúlyt kapnak. A módosítást a kormány az Európa Tanácsnak is bemutatta, a zárószavazás csütörtökön várható. Minderre azért van szükség, mert az AB alkotmányellenesnek minősítette a médiaszabályozás néhány pontját.
A mostani javaslat erősíti az újságírók információforrásainak védelmét, lehetővé teszi, hogy a médiatartalom-szolgáltató, valamint az újságíró a bírósági, illetve hatósági eljárásokban titokban tartsa az információforrás személyét. Bűncselekmény elkövetésének felderítése érdekében viszont − törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben − a bíróság kötelezheti az érintetteket az információforrás felfedésére.
A médiabiztos hatásköre is módosul: kvázi hatósági jogkörei csak az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén maradnának fenn, a médiaszolgáltatásoknál és a sajtótermékeknél megszűnnek. Utóbbiak esetében a biztos csupán annyit tehet egy panasz alapján, hogy egyeztetést kezdeményez a szakmai szervezetekkel, és vizsgálata végén − nem nyilvános − jelentést készít. A biztos a médiatartalom-szolgáltató tevékenységét nem vizsgálhatja.
A tervezett módosítás szerint a médiahatóság nem vizsgálhatja majd az írott és az internetes sajtó esetében az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, a nyilatkozatot tevő személy jogainak érvényesülését sem, mivel e jogok védelméhez a magyar jogrendben már meglévő polgári jogi és büntetőjogi eszközök is elegendőek.
