Csajági Mátyás

Hogyan kerülhető el a lakáshitel-bedőlés?

Több megoldás létezik a törlesztési gondokkal küszködő devizahitelesek számára – derül ki az Otthon Centrum Hitel Center közleményében.

Négynapos munkahét a Videotonnál

Körülbelül húszszázalékos bevételcsökkenéssel számol az idén a Videoton Holding Zrt. - mondta Lakatos Péter Sinkó Ottóval közös tegnapi vezérigazgatói sajtótájékoztatóján. A tavaly körülbelül 80 milliárd forint árbevételt elérő, az autóiparban, a háztartásigép-iparban, valamint az ipari elektronikában, továbbá a telekommunikációs alkalmazások gyártásában érdekelt cég már készül a bevételcsökkenés miatti visszaesés kompenzálására. A munkavállalókkal egyetértésben bevezettük a négynapos munkahetet - tette hozzá Lakatos. Sinkó Ottó szerint is számottevő visszaesés várható 2009-ben. Az előállított darabszámot illetően pedig 30-40 százalékos mérséklődésre lehet számítani. Ez persze nem azt jelenti, hogy bármelyik partnerünkkel megszakadt volna a kapcsolat, csupán annyit, hogy a válság miatt minden ágazatban csökkent a megrendelések volumene - mondta Sinkó. A megrendelések csökkenése az Európa-szerte jellemző termeléscsökkenésből és az ezzel párhuzamos nagyarányú készletfelhalmozódásból fakad. Ehhez próbál a cég alkalmazkodni, de szükséges lenne a stabil forint/euró árfolyam, a kiszámítható költségszerkezet, valamint a munkaadók adóterheinek csökkentése - mondta Lakatos.

Kivárnak a gépvásárlással a magyar termelők

Megoszlanak a vélemények arról, milyen mértékben hat a forint árfolyamváltozása a mezőgazdasági haszongépek piacára. Egyesek szerint óriási csapás éri a kereskedőket idén, mások szerint viszont csak egy bevételek szempontjából visszafogottabb időszak következik. Az aggodalmaknak elég alapot szolgáltat, hogy a mára zuhanórepülésbe forduló árfolyamesés miatt éves szinten mintegy 20 százalékkal emelkedtek az árak a mezőgazdasági gépek piacán, minek folytán a kereskedők egybehangzó véleménye szerint 2009. január-februárban leállt az értékesítés. Az idei évtől az új mezőgazdasági gépek kereskedelmének radikális csökkenését várjuk - mondta lapunknak Szaxon Róbert, az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. műszaki és kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Amíg a gazdák tavaly körülbelül százezer forint lóerőnkénti áron vehettek munkagépet, mára ez az összeg a 120-140 ezer forintot ostromolja. Emiatt potenciális vevőink a forint erősödésére várnak, mindenki elodázza az eszközbeszerzést, legalább a tavaszi munkálatok kezdetéig. Ezzel párhuzamosan akár 20-30 százalékkal is nőhet az igény a használt gépek és az alkatrészek iránt, de ez nem kompenzálja az új gépek iránti keresletet, mert tizedannyi bevétel folyik be ezekből az eszközökből. Összességében 30-50 százalékos árbevétel-kiesésre számítunk a gépértékesítési ágazatban - közölte Szaxon. A kereskedőket különböző módon érinti ez a változás - árnyalta a képet Hajdú József, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének főigazgató-helyettese. Az utóbbi két évben ugyanis világszerte csúcsra jártak a gyártók, soha ennyi gépet nem gyártottak, a kereskedők átlag harminc százalékkal több árut értékesítettek, mint azelőtt. Az eladások most a 2007-es szintre eshetnek vissza, ami egy kiugró évhez képest nem tragédia - érvelt Hajdú. Ráadásul a tavaly decemberben megítélt támogatások beváltása áthúzódik 2009-re, így a kertészeti, erdészeti gépek, szállító-, illetve öntözőberendezések kereslete nem csorbul - ám a szántóföldi növénytermesztésben használt traktorok, kombájnok vásárlását támogató források valóban kimerültek.

A pénzügyi felügyelet vizsgálja a Suzuki Ász casco-botrányát

Panaszügyi eljárást indított a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a Suzuki Ász casco-ügyében - mondta Binder István, a PSZÁF szóvivője az MTI-Ecónak. Pénteken több napilap is azt írta, hogy a Suzuki Ászt üzemeltető Ász-Autó Zrt. ugyan hároméves biztosítást ajánlott vásárlóinak, ám likviditási gondok miatt több száz vevője után nem fizette be az ajándékba ígért cascót. A PSZÁF egy ügyfél panasza alapján indította el az eljárást, melynek keretében azt vizsgálják, hogy melyik résztvevő követett el mulasztást - mondta Binder. Azoknak a gépjármű-tulajdonosoknak, akikkel még nem történt káresemény, mielőbb tisztázniuk kell a biztosítóval, hogy az Ász-Autó Zrt. befizette-e utánuk a biztosítási díjat. Akiket baleset ért, és nem volt biztosításuk, polgári peres útra terelhetik az ügyet - mondta Binder. Folynak az egyeztetések a biztosítóval arról, hogy miként ütemezzék az elmaradt fizetéseket - mondta Verhás Dániel, a Suzuki Ász tulajdonos-ügyvezetője, aki csak a tárgyalások lezárása után, várhatóan a jövő héten kíván nyilatkozni az ügyben.

Válságálló lehet a mobilpiac

Míg a hazai GDP háromszázalékos zsugorodása mellett a teljes telekompiac 2-1,5 százalékot csökken az idén, a mobilszegmensben mindössze 0-1 százalékos csökkenés várható - mondta Beck György, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója az MTI-Ecónak. Jóllehet januárban 43 ezer előfizetéssel zsugorodott a mobilpiac, ez nem általános jelenség, hiszen a Vodafone-nak négyezerrel, februárban pedig még ennél is nagyobb volumenben nőtt az ügyfélszáma. A lakossági mobiltelefon- és mobilinternet-piac várhatóan az idén sem csökken, ugyanakkor az alkalmazottak elbocsátása és a kiadások visszafogása miatt a vállalati szegmensben visszaesés várható, valamint jóval többet kell tenni az ügyfelek megszerzéséért - vélekedett Beck. A Vodafone ezért is hozza létre idén 500 millió forint összegű beruházással a miskolci ügyfélszolgálati központját, de fejleszti budapesti globális pénzügyi központját is. Mindezek hatására a társaság jelenlegi 1400 fős alkalmazotti létszáma az év végére várhatóan megközelíti a kétezer főt - mondta a vezérigazgató.

Gazdát cserélt a Pannonmill-Takarmány Kft.

A holland Cehave Landbouwbelang magyar leányvállalata, a Kabai Táp Zrt. megvásárolja a Pannonmill-Takarmány Kft.-t az osztrák tulajdonú LLI-csoporthoz tartozó, malomiparban tevékenykedő Pannonmill Zrt.-től - áll a cégek közleményében. A hetven alkalmazottat foglalkoztató Pannonmill-Takarmány Kft. évente több mint 20 millió euró árbevételt realizál és ötvenötezer tonna takarmányt értékesít. A cég eladását a tulajdonos 2008-ban határozta el, portfóliótisztítási céllal, az adásvételi ügylet a GVH jóváhagyására vár. A Cehave-cégcsoport a premix- és prestarter-piacon a Vitamex Kft.-vel, míg a késztakarmánypiacon csak a Kabai Táp Zrt.-vel képviseltette magát. Az adásvételből fakadóan a Cehave magyarországi takarmánygyártási kapacitása az új győri és bőcsi üzemekkel kiegészülve évi mintegy kétszázezer tonnára nő. A holland társaság 2005 óta Belgiumban, Lengyelországban, Hollandiában, Németországban, Magyarországon és Kínában is vásárolt cégeket, valamint további akvizíciókat tervez világszerte. A cég tulajdonában lévő takarmánygyártó vállalatok tavalyi össztermelése meghaladta a 2,7 millió tonnát, az értékesített folyékony takarmányok mennyisége pedig elérte az 1,4 millió tonnát.

Továbbra sincs megállapodás a BKV-nál

Öt százalékos béremelést ajánlot a BKV Zrt. vezetése, ugyanakkor újból előrukkolt leépítési szándékával.

Mit lehet tenni elbocsátás helyett?

Nem szervezik át a bérstruktúrát a magyar vállalkozások, amelyek inkább a hatékony munkaerő megtartásában látják a jövőt - derült ki a Manpower friss kutatásából.

Kalapács alatt az óbudai téglagyár

A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) új pályázatot írt ki a volt budai téglagyár Bécsi úti telkén működő ipartelep értékesítésére, az irányár nettó 4,3 milliárd forint. A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant tavaly decemberben már megpróbálták értékesíteni. Az eladási értéken most sem kívánnak változtatni - tudta meg lapunk a BFVK-tól. A tizenhat hektáros területen jelenleg is ipari tevékenységet folytatnak. Autókereskedés, építőipari cégek, kőfaragó üzemek és raktárépületek működnek az 1986-ban bezárt gyár területén. A pályázatokat április 29-éig lehet benyújtani, a pályázati csomag már átvehető a BFVK-tól. Budapest területén a XIX. század közepétől építettek téglavetőket, gyárakat és agyagbányákat. A több óbudai gyártelep közül a későbbi óbudai komplexum az 1914-1933 között működő Kőbányai Gőztéglagyár Társulat tulajdonában volt, majd a rendszerváltásig állami tulajdonba került. Ezután került a fővárosi önkormányzathoz.