Csajági Mátyás

Hasonlóan reagálnak a kkv-k a válságra

Egy irányba mutatnak a kis- és középvállalkozások (kkv) által a válság túlélésére és versenyképességük megőrzésére tett lépések - derült ki a Telkes Tanácsadó Zrt. tegnapi konferenciáján. A vegyipari, banki informatikai, valamint a gyógyszer-kereskedelemben érdekelt meghívottak egybehangzó véleménye szerint ugyanis az értékesítői tevékenység megerősítése, a magasan képzett munkaerő megtartása, illetve a folyamatos termék- és szolgáltatásfejlesztés jelenti a kiutat. A hazai exportorientált gazdaság gerincét adó kkv-szektor megerősítése a válságkezelés kulcsfeladata - mondta Rétfalvi György, az ITD Hungary vezérigazgatója. Szerinte miután a kis és közepes cégek a munkaképes felnőtt lakosság 70 százalékát foglalkoztatják, de részesedésük a kivitelből csak 35,3 százalék, a következő időszak feladata az exportképes kkv-k külpiacra jutásának ösztönzése.

Szűkül a piac, tovább zuhannak a szállítmányozási díjak

A visszaeső szállítmányozási díjak, a szűkülő szolgáltatói piac, valamint a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó szigorúbb rendelkezések, továbbá a nem használatarányos közúthasználati díjak átrendezik a szállítmányozási piacot - mondta lapunknak Pál Attila, a DHL Global Forwarding kereskedelmi igazgatója a DHL és a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság tegnapi konferenciáján. A magyar GDP idén várható 4 százalékos csökkenése a szakértők szerint 2009-ben a logisztikai piac további 8-10 százalékos szűkülését eredményezheti, a csökkenő külpiaci és hazai kereslet miatt pedig tartós lassulás várható. A szállítmányozási díjak mérséklődése már most tapasztalható. Ez rövid távon mindenképpen kedvező a megrendelők számára, míg hosszabb távon a nagy és tőkeerős szolgáltatók egyértelmű előnyéhez vezet. Dejcző László, a DHL Freight ügyvezető igazgatója szerint a csökkenő árumennyiség és a finanszírozási nehézségek a közel húszezer kis- és mikrovállalkozást tömörítő közúti fuvarozói kört érintették a legérzékenyebben.

Új szárny épül a Mome campusán

Új épületszárny építésére és üzemeltetésére írt ki tárgyalásos közbeszerzési eljárást a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Mome). A kétezer négyzetméter alapterületű műhelyház felépítésére és műszaki üzemeltetésére egy húszéves futamidejű ppp-konstrukció keretében kerül sor - mondta a Napinak Hatos Pál, a rektori hivatal kancellárja. Az építési terület az egyetem XII. kerület, Zugligeti úti campusán fekszik, ahol az oktatási és képzési tevékenység döntő része zajlik. A tárgyalásos közbeszerzési eljárásra április 13-ig lehet jelentkezni. Az indulóknak rendelkezniük kell 2006-2008-ban legalább egy 2000 négyzetméter alapterületű épület üzemeltetésére vonatkozó referenciával vagy legalább egy 600 millió forint összegű, létesítést vagy üzemeltetést célzó ppp-szerződéssel. A műhelyház megépítésével egy, a campus többi részével harmonizáló oktatási létesítmény létrehozása a cél, ugyanis az iskola ötven éve kitűzött célja valósul meg azzal, hogy oktatási-képzési tevékenységét egyetlen campuson integrálja - tette hozzá Hatos Pál. Az elmúlt években 48 ppp-konstrukcióra kötöttek szerződést az egyetemek, főiskolák, ami összesen 76 új épület kialakítását tette lehetővé - mondta Somogyi Botond, az Oktatási és Kulturális Minisztérium beruházási főosztályának helyettes vezetője. Az elkövetkező időszakban ugyanakkor nem tervezi a tárca hasonló projektek kiírását, mivel a Magyar Universitas Program keretén belül megvalósuló projektek java már megvalósult. Jelenleg két-három beruházás van folyamatban és ezenfelül még kettőt hirdettek meg. Az egyik a Mome épülete, a másik pedig a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi kara tanszállójának megvalósítása.

Mindenki elégedetlen az adócsomaggal

A munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek is elégedetlenek a kormány adócsomagjával. A munkavállalók a természetbeni juttatások 2010-től esedékes ötvenszázalékos adókötelezettségét sérelmezik, a munkaadók pedig a versenyképességük növekedésére irányuló érdemi tehercsökkentő intézkedéseket hiányolják.

Elmarad a sztrájk a bkv-nál

Tegnap visszavonták sztrájkbejelentésüket a budapesti tömegközlekedési szakszervezetek, miután sikerült megállapodniuk a BKV Zrt. vezetésével. Az érdekképviseletek elfogadták a januártól visszamenőleg érvényes ötszázalékos béremelési ajánlatot, továbbá hozzájárultak ahhoz, hogy a létszámleépítéssel kapcsolatos előkészítő tárgyalások megkezdődhessenek. Az egyezség értelmében az év végi béren kívüli juttatáscsomag nettó 45 ezer forintra nő - tájékoztatott Nemes Gábor, a Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének szóvivője, aki nagyon előnyösnek minősítette a megállapodást. Az év eleje óta húzódó bérvitában a BKV háromszázalékos béremelési ajánlata a szakszervezeteknél süket fülekre talált, az eredetileg 750, majd 350 fősre módosított létszámleépítési kezdeményezéssel együtt. A társaság vezetése beleegyezett, hogy csak közös megegyezéssel és korengedményes nyugdíjazással válik meg egyes munkavállalóitól. A kollektív szerződésre vonatkozó megegyezés viszont a jelenleg érvényes megállapodás ez év végi lejártáig még várat magára. A munkavállalói oldal jelezte, nyitottak a tárgyalásokra, de csak akkor, ha a szociális juttatások értékét nem csorbítják.

Vélemények az adótervekről

Lényegében megvan a Tescónál az a kritikus munkavállalói tömeg, amely miatt a cég 2010-ben valamelyest jobb adópozícióba kerül, mint eddig volt. Hackl Mónika szóvivő szerint csak szerény pluszt hoz a cégnek a várható adómódosítás. A járulékcsökkentés alapvetően könnyítené a 22 ezer alkalmazottat foglalkoztató cég helyzetét, jelentős pluszterhet jelent azonban a cafeteria-rendszer adóztatása, valamint az, hogy az adományokat és az iparűzési adót nem lehet leírni az adóalapból. Érdemben se pro, se kontra nem jelentkezik az építőipari cégek büdzséjében az adóváltozások hatása. Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke szerint az étkezési jegyek még így is olcsóbbnak számítanak majd, mint ha ugyanezt az összeget bérként fizetnék ki az alkalmazottaknak. Az elnök szerint a nagyobb cégeknél a pozitív és negatív változások lényegében kiegyenlítik egymást, a feketén vagy szürkén dolgozó társaságok eredménye pedig egyáltalán nem ettől függ. A szektor fehérítésében e tényezők nemigen játszanak szerepet, ehelyett a jövő héten a parlament elé kerülő építőipari válságcsomagban megfogalmazott pozitív diszkriminációtól és a lakásfelújítás áfájának öt százalékra csökkentésétől várna határozott előrelépést. Teljesen értelmetlen a kormány adócsomagjának természetbeni juttatások adóztatására vonatkozó tétele, ugyanis az új adónemmel járó többletadminisztráció valószínűleg többe fog kerülni, mint a beszedett összeg - mondta Várhelyiné Orosz Éva, a Magyar Építő Zrt. gazdasági igazgatóhelyettese. A Mol Nyrt. az előző években is jóval többet adományozott, mint amennyit a jogszabályi keretek adókedvezményként lehetővé tettek. Bár tevékenységünket a jövőben sem ez fogja alapvetően meghatározni, kétségtelen, hogy e jogszabályváltozás mégiscsak tetten érhető visszalépést okoz az adományozók, civil szervezetek és rászorulók számára egyaránt - tudtuk meg Somlyai Dórától, a Mol magyarországi kommunikációs igazgatójától. A csoport érdekeltségeinek számos országában a jelenlegi hazai gyakorlatnál eleve jóval kedvezőbbek voltak e feltételek eddig is, melyek most tovább rontják e viszonyítási alapot. A Mol-csoport több mint félmilliárd forintot osztott szét tavaly különféle programok keretében a gyermekegészségügy, a környezetvédelem, a tehetségek felkarolása és más kiemelkedően fontos területek megsegítésére.

Munkahelymegőrző program indul

A csoportos leépítések hulláma tavaly decemberben tetőzött, de korántsem biztos, hogy a folyamat már konszolidálódott. A vállalkozások leépítésre vonatkozó kötelezettsége ugyanis csak egy bizonyos létszám fölött él - mondta lapunknak Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára. Ezt támasztja alá az is, hogy becslések szerint a tavaly október és december között elbocsátottak mindössze 35-40 százaléka regisztrált munkanélküli - hangsúlyozta a szakállamtitkár, aki tegnap egyúttal újabb munkahelymegtartó intézkedéseket jelentett be. Április első hetétől már pályázható a társadalmi megújulás operatív program (Támop) 30 milliárd forint összegű, munkahelymegőrzést szolgáló konstrukciója. (Ebből a mikro- és kisvállalkozások számára 20, a közepes és nagy cégek részére pedig 10 milliárd forint áll rendelkezésre.) Olyan cégek pályázhatnak, amelyek igazolni tudják a válsághelyzet megoldására irányuló törekvéseiket. A program támogatja a részmunkaidős foglalkoztatást és a munkaerő képzését, utóbbi költségeihez 80 százalékkal járul hozzá - mondta Székely, aki szerint mindez ötvenezer munkahely megőrzését segítheti.

Az OÉT-ban mindenki elégedetlen az adócsomaggal

A munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek is elégedetlenek a kormány adócsomagjával. A munkavállalók a természetbeni juttatások 2010-től esedékes ötvenszázalékos adókötelezettségét sérelmezik, a munkaadók pedig a versenyképességük növekedésére irányuló érdemi tehercsökkentő intézkedéseket hiányolják. Ha a mostani tervezet hatályba lép, megint az alacsony jövedelműek hátán csattan az ostor - mondja Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Differenciált reakcióra számítunk a munkaadók körében: lesznek olyanok, akik csak annyit áldoznak majd a természetbeni juttatásokra, hogy az ilyen irányú kiadásaik ne emelkedjenek - ez a munkavállalók szempontjából mindenképpen csökkenéshez vezet -, de az is elképzelhető, hogy egyesek egyszerűen megvonják e juttatásokat. További problémát jelent, hogy Pataky szerint az OÉT-ban kiharcolt bérmegállapodás nem valósul meg. Mivel sok helyen nem volt bérfejlesztés, jelentősen megnőtt az étkezési utalvány, a közlekedési hozzájárulás és az üdülési csekk szerepe a dolgozók számára. Bár több cég is valószínűleg vállalja a többletkiadást, biztosan lesznek olyanok, amelyek felhagynak e juttatási formával - mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Hasonló véleményt fogalmazott meg Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is, aki szerint lélektanilag is a legrosszabb pillanatban nyúl a kabinet a természetbeni juttatásokhoz, ugyanis a jelenlegi adócsomag a munkavállalók és a munkaadók számára egyaránt hátrányos. Tisztán látszik, hogy a kormány el sem gondolkodott a differenciáláson, azaz szűkíthették volna a természetbeni juttatások körét vagy korlátozhatták volna a felhasználást, de a mostani egységes megoldás senkinek sem jó, ráadásul az adminisztrációt is növeli - mondta Dávid. A tervezett járulékcsökkentés pedig csupán egy vérszegény, technikai jellegű adóátrendezés - véli a főtitkár. A kormány öt százalékpontos járulékcsökkentő intézkedése pedig csak az élőmunka-igényes ágazatok számára jelenthet kiadáscsökkentést, ugyanakkor versenyképességüket sem javítja érdemben - tette hozzá Dávid.

Az NFGM nyárra ígéri a gyógyszeripari k+f csomagot

Nyárra készülhet el a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) a gyógyszeripari innováció felgyorsítását és hatékonysága növelését célzó akcióterve - mondta Mester Zoltán, az NFGM versenyképességért felelős szakállamtitkára a Budapesti Corvinus Egyetem az Innováció a gazdaságban című konferenciasorozatán. A gyógyszeripar Magyarország legdinamikusabban fejlődő sikerágazata, ugyanakkor óriási fejlesztésekre van szükség, hogy a törzskönyvezési határidő, valamint a különböző gyógyszeripari fejlesztések engedélyezése ne gátolja az ágazat vállalkozásainak versenyképességét. Jelenleg egy gyógyszertípus kifejlesztése körülbelül egymilliárd forint összegű befektetést jelent a gyógyszeripari vállalkozások számára, így fontos, hogy összehangoljuk a rendelkezésünkre álló európai uniós és hazai forrásokat a kutatási projektek támogatása érdekében. További feladat a természettudományi képzések megerősítése. Jóllehet az ágazatban foglalkoztatottak negyven százaléka felsőfokú végzettségű, ugyanakkor a gyógyszeripar is komoly szakmunkáshiánnyal küzd az általános forráshiány mellett - tette hozzá Mester. Hasonló véleményt fogalmazott meg Mészáros Tamás, az egyetem rektora is. Soha nem volt még ilyen nagy szükségünk k+f beruházásokra, ugyanakkor évtizedek óta nem volt ennyire kilátástalan az innováció helyzete. Ez azonban nemcsak a válság nyomán csökkenő megrendelői igények és a fejlesztések finanszírozására fordítható összegek megcsappanásából fakad. A versenyszektorban ugyanis 2007-ben az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték teljesítménye nemzetgazdasági ágakra lebontva az európai uniós átlag egyharmadát sem éri el - értékelte a helyzetet Mészáros.