Csajági Mátyás

A Boston Consulting készítheti el a főváros tömegközlekedési stratégiáját

A közlekedési szektorban is érdekelt müncheni székhelyű Boston Consulting Group GmbH nyerte meg a fővárosi önkormányzat közbeszerzési eljárását, amelyet a BKV Zrt. és a fővárosi tömegközlekedés hosszú távú működési és finanszírozási stratégiájának kialakítására írt ki. A főváros 2006-ban kötött hitelszerződést az Európai Beruházási Bankkal (EIB) az M2-es metróvonal járműcseréjére vonatkozóan, amely szerződés előírja, hogy az önkormányzat köteles tanulmányt kidolgoztatni a BKV hosszú távú stratégiájára. A stratégia és intézkedési terv, valamint egyéb munkaanyagok elkészítését felerészben az említett hitelszerződés terhére, másik felét pedig a fővárosi önkormányzat saját forrásaiból finanszírozzák - tudta meg lapunk az önkormányzattól. A tenderen a Boston Consulting Group nettó 225,9 millió forintos ajánlattal nyert. A második helyre rangsorolt osztrák A. T. Kearney GmbH nettó 237,8 millió forintos árajánlatot tett, de mellette pályázott még az EC Harris Hungary Kft., valamint az angol Mott MacDonald Ltd. és a CEMI Kft. alkotta konzorcium is - derül ki a közbeszerzési eljárás eredményéről készült tájékoztatóból. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a főváros olyan döntés-előkészítő anyag elkészítésére adott megrendelést, amely kiterjed a szolgáltatás működtetésének vizsgálatára, a tömegközlekedés finanszírozására, valamint a valós tapasztalatokon alapuló átalakítási változatokra is, sőt a BKV esetében a tanácsadó cégnek a leendő átalakítások pénzügyi konzekvenciáit is meg kell határoznia. A Magyarországon 1997 óta jelen lévő Boston Consulting Group jelentős tapasztalattal rendelkezik a közlekedési vállalatok privatizációja terén. Idén például az UniCredit-CAIB-vel közösen nyerték el az Emea Finance magazin európai, közel-keleti és afrikai térség legjobb privatizációért járó díját a MÁV Cargo privatizációjában való tevékenységükért. Juhász László, a cég magyarországi irodájának ügyvezetője elzárkózott lapunk BKV-megbízással kapcsolatos kérdései elől.

Megmerevedtek az álláspontok a bérminimum emeléséről

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előadása megerősítette a bértárgyalásokról megfogalmazott álláspontunkat, nem mozdulunk el a minimálbér bruttó 69 ezer forintos szintjétől - mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) és a jegybank közti tegnapi tárgyalásról. Az MNB - sajtóközleménye szerint - fokozott figyelemmel kíséri az OÉT tárgyalásait. A találkozó alkalmat adott a béralakulás és a monetáris politika összefüggéseire vonatkozó jegybanki álláspont kifejtésére is. A munkaadói oldal számára egyértelmű: az európai szinthez képest drága a munkabér költsége. A garantált bérminimumokat fenntartanánk, de emelésük elképzelhetetlen, valamint az is egyértelművé vált, hogy meg kell szüntetni a minimálbér adómentességét - tette hozzá Dávid Ferenc. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének álláspontja a jegybanki tájékoztató ellenére sem változott. Pataky Péter elnök szerint nemcsak lehetséges, hanem szükséges is az emelés, ki kell küszöbölni a reálkereset-csökkenést. Abban egyetértenek a munkaadókkal és az MNB-vel, hogy a gazdaság számára a legnagyobb veszély a munkahelyek megszűnése. Ennek oka azonban nem a bérek emelkedése, hanem a gazdálkodó szervezetek likviditásának megszűnése és piacaik beszűkülése, de a jelenlegi jegybanki alapkamat is a működőképesség ellen dolgozik. A megoldás a célzott és értelmesen átcsoportosított források, valamint hitelgaranciák biztosítása a vállalkozásoknak - tette hozzá Pataky Péter.

Bajba kerülhetnek az egyetemi beruházások

Egyetlen felsőoktatási intézmény sem tervez tandíjemelést vagy az oktatói létszám csökkentését a gazdasági válság miatt, de felmérésünk szerint számolniuk kell a ppp-beruházásaik elakadásával. A hitelhez jutás nehézségeivel ugyan közvetlenül nem kell szembesülniük (a törvény szerint ugyanis nem vehetnek fel hitelt), a magán- és a közszektor együttműködését segítő ppp-konstrukciókon keresztül azonban mégis érintettekké váltak. A partnereknek a bankszektor biztosítja - vagy nem - a forrásokat. A Semmelweis Egyetem (SE) ppp-projektjei fölött már megjelentek az első viharfelhők. Már érezzük a válság begyűrűző hatását - mondta lapunknak Stubnya Gusztáv, az egyetem stratégiai főigazgatója, aki szerint a futó projektekkel nincs gond. Azokban az esetekben viszont, amikor a szerződést még a pénzpiaci pánik kitörése előtt kötötték meg, viszont a projekt kezdete most esedékes, a bankok megváltoztatták a finanszírozás feltételeit. A múlt héten a partnereik azzal keresték fel az egyetemet, hogy a tavaszi szerződéskötéshez képest jóval drágább lesz a kivitelezés. Ez a helyzet a főigazgató szerint a tandíjakat nem befolyásolja, de az oktató és kutatóközpontokat, valamint a kollégiumfelújításokat célzó projekteket igen, mert a magánszektor minden esetben a feltételek újratárgyalását követeli, ami jelentősen lelassíthatja a fejlesztéseket - tette hozzá. A Corvinus Egyetem is aggódik. A gazdasági szereplőkkel szorosabb kapcsolatban álló karok (az élelmiszer-tudományi vagy a gazdálkodástudományi) projektjei valóban bajba juthatnak, ha k+f projektjeik csorbát szenvednek - mondta Kerekes Sándor, az egyetem oktatási rektorhelyettese. Ráadásul az utóbbi időszakban jellemzően azok a karok bővültek, ahol nem került sokba a kutatás finanszírozása és az infrastruktúra-fejlesztés. A kialakult helyzetben megváltozhatna az ágazatok közti sorrendiség, előtérbe kerülhetne a közvetlen értéket előállító szakemberek képzése, ehhez azonban szükség van a megfelelő szakmai műhelyekre is - állították az egyetemen. A finanszírozás gondjai azonban tandíjemeléssel nem orvosolhatók. A tandíj emelése a költségtérítéses hallgatók alacsony létszáma miatt értelmetlen lenne, ráadásul minimum hároméves átfutással hozna eredményt - mondta Andor György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) rektorhelyettese. Tandíjemelésre ugyanis csak az oktatási struktúrába újonnan belépő hallgatók esetében van lehetőség, egyéb esetben a képzési szerződések csak inflációkövető korrekciót engedélyeznek.

Mit lépnek a vezető hazai cégek a válságban?

A biztonságra koncentrálnak a hazai üzleti élet szereplői a válság okozta sokk első hulláma után - derült ki egy mai konferencián.

Nehéz időkben is motiválni kell az alkalmazottakat

Idén ötödik alkalommal nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt Magyarország és Kelet-Közép-Európa legnagyobb emberierőforrás-menedzsmenttel foglalkozó szakkiállítása, a Personal Hungary.

Negyvenmilliárdos turisztikai fejlesztés indul a Dél-Dunántúlon

Dél-dunántúli turisztikai vállalkozások - a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt megvalósításához is kapcsolódóan - harminc új szálláshely építésére, illetve a meglévők fejlesztésére 10,5 milliárd forint támogatást nyertek el az Új Magyarország fejlesztési terv dél-dunántúli operatív programjának keretében. A tervek szerint az összesen 38 milliárd forint értékű beruházások nyolcszáz új munkahelyet és ezerötszáz új szobát teremtenek a régióban. A program célja a régió turisztikai versenyképességének javítása, valamint termékkínálatának bővítése vissza nem térítendő uniós támogatások segítségével. Prioritást élvez a meglévő szálláshelyek minőségi fejlesztése és a magas kategóriájú szálláshelyek létesítése. A fejlesztések nemcsak Pécset, hanem a régió egészét érintik. A projektek az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg - tudta meg lapunk a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-től. Külföldön is egyre nagyobb teret kap a rekreáció jellegű, a munkát kipihenő turizmus, valamint világszerte tapasztalható tendencia, hogy a vállalkozások egyre többet költenek saját munkaerő-állományuk karbantartására - mondta Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Érdekképviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke. A wellnessközpontok, illetve az egészségturizmus más központjai pedig nagyban erősíthetik a belföldi turizmust is. Ez azért is fontos, mert más kelet-közép-, illetve nyugat-európai országok gyakorlatával ellentétben a magyar turisztikai vállalkozások a külföldi vendégekre összpontosítottak, holott a belföldi kereslet állandó megélhetést biztosítana számukra - tette hozzá Antalffy. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal számai is igazolják, hiszen 2007-ben a dél-dunántúli régió turisztikai vállalkozásai belföldi vendégeinek aránya 82, az általuk eltöltött vendégéjszakák aránya pedig 75 százalék. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a magyar lakosság fizetőképessége megengedi-e a wellnesskomplexumok szolgáltatásainak igénybevételét, továbbá a vállalkozások oldaláról szükséges önerő biztosítása is bizonytalanná vált a válságból fakadóan. Több vállalkozás is jelezte, hogy igénybe venné az uniós támogatásokat, viszont az ehhez szükséges hitelfelvétel jelentősen megnehezedett, illetőleg megdrágult a jelenlegi negatív világgazdasági folyamatok, illetve az ezekből fakadó általános bizalmatlanság miatt. A leszakadó rétegek nyilvánvalóan nem válhatnak potenciális célközönséggé, hiszen anyagi helyzetük lehetetlenné teszi az ilyen irányú kikapcsolódást - szögezte le Antalffy. Az Országos Egészségpénztár hozzájárulásával, illetve az adómentes juttatásként adható üdülési csekkel azonban számos visszatérő vendéget szerezhetnek a turisztikai vállalkozások, továbbá a vállalati szakképzést rekreációval kombináló csomagok is egyre népszerűbbek a piacon - mondta Antalffy.

Nem hal ki a cd és a dvd

Radikálisan növekedett tavalyhoz képest a memóriakártyával működő eszközök elterjedtsége, különösen a zenefelhasználás tekintetében - mondta el lapunknak Sajó Judit, az Artisjus hangfelvétel-engedélyezési osztályvezetője. A harmincnyolc százalékos emelkedést jellemzően a fiatal korosztály zeneéhsége táplálja, a mobilhasználat másodlagos funkciói közül is a zenehallgatás áll a fényképezés utáni második helyen. Az új eszközök megjelenése azonban cseppet sem ront az írható cd-k és dvd-k kereskedelmén, a lakossági fogyasztás még mindig növekedést mutat - mondta a GfK Hungária Piackutató Intézet adatai alapján Sajó. Az Európai Unióban egy főre évente átlag 3,6 cd, illetve dvd jut, Magyarországon pedig 3,2 - a fogyasztást a fiatal, magas iskolai végzettségű, szellemi munkát végzők vagy vállalkozók háztartásai indukálják. A fájlcserélő oldalak megjelenésével a piac átalakul, de nem a régi termékek kárára. Inkább a felhasználási szokások változásáról beszélhetünk: a cd eredeti felhasználási célja a tényleges adathordozás volt - ez mostanra az archiválás irányába tolódott -, ma inkább a memóriakártyák, a hordozható médialejátszók és a nagy tárhellyel rendelkező mobiltelefonok látják el ezt a funkciót. Összességében a tárolókapacitás és a hordozhatóság mértékével egyenesen arányos az eszköz versenyképessége, ugyanakkor a régi eszközöket nálunk nem fenyegeti a kihalás veszélye - állítja Sajó Judit. Magyarországon ugyanis igen olcsók a nyers cd-k és dvd-k, mivel viszonylag alacsony a kompenzációs díj. Nyugat-Európában viszont az ittenivel lényegében megegyező beszerzési árak ellenére sokkal harcosabb kereskedelmi politikával védik a szellemi termékeket, így a nyers adathordozók árszabása is nagyságrendekkel nagyobb, mint Magyarországon.

OÉT - nincs kompromisszum

Nem közeledtek az álláspontok az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki bértárgyalásán. Mindkét oldal a személyi jövedelemadó és az áfa módosításában látja a kiutat. A munkaadók és a szakszervezetek szerint előremutató lenne az OÉT keretein belül megvitatni a magas kamatszint gazdaságlassító hatásait a Magyar Nemzeti Bank elnökével. A felvetett adóváltozások az idő rövidsége miatt már biztosan nem léphetnek életbe 2009. január 1-jétől, de a kormány nyitott a javaslatokra - mondta Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Csizmár a munkavállalók kérésére 72 900 forintban fogalmazta meg a kormány ajánlatát a minimálbérre vonatkozóan, de hangsúlyozta, hogy ez nem a kormány feladata. Lehetséges a keresetek növelése 2009-ben. A munkavállalói oldal szerint is figyelembe kell venni a jelenlegi válsághelyzetet, de nem lehet abból kiindulni, hogy nem tudni, mit hoz a jövő - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. A munkaadók továbbra is a 69 ezer forintos minimálbér, a féléves tárgyalási moratórium és a garantált bérminimumok megszüntetése mellett foglaltak állást.

Kelendő a tojás, az alma viszont a termelők nyakán marad

Karácsonyra a tojás darabonkénti ára elérheti akár a 40 forintot is - tudta meg az MTI-Eco Földi Pétertől, a Baromfi Terméktanács területért felelős titkárától. A drágulás oka az ünnepek okozta óriási keresletnövekedés, valamint az, hogy 2012-ig a magyar tojástermelőknek meg kell újítaniuk jelenlegi termelési technológiájukat, amihez milliárd forintokban mérhető forrásokra van szükség - mondta Földi. A termelők ezért a 16,5 forint körüli összegért előállított tojást dobozos kiszerelésben 32-33 forintért, míg tálcás kiszerelésben átlagosan 27-28 forintért értékesítik. Közben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési-, valamint a Pénzügyminisztérium meghosszabbította az iparialma-termelők támogatási kérelmének benyújtási határidejét - jelentette be Demendi László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara elnöke. A határidő-módosításra azért van szükség, mert sok termelő nem tudott november 10-éig túladni áruján.